10 százalékkal bővült a járműgyártás áprilisban, ez is kevés volt

2023. 06. 14., 09:21

A statisztikai hivatal jelentéséből kiderül, hogyan „jöttek össze” az áprilisi mínuszok.

  • 2023 áprilisában az ipari termelés volumene 8,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól; munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,8 százalékkal mérséklődött.
  • A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. márciusinál 2,5 százalékkal kisebb volt.
  • Az ipari export volumene 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 11,3, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 28 százalékkal bővült.
  • Az ipar belföldi értékesítése 20, a feldolgozóiparé 15,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.
  • Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 7,3, a csekély súlyú bányászaté 31, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 24 százalékkal csökkent.

Feldolgozóipar

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás 10,5 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 7,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 13,9 százalékkal nőtt.

A 12 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 17,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 39 százalékkal nagyobb, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 0,8 százalékkal kisebb lett.

A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 12,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 9,3, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 5,0 százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 20 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. Mindössze két alágazatban nőtt a kibocsátás: a dohánytermék gyártásában 3,5, a pékáru, tésztafélék gyártásában 0,7 százalékkal. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 19,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A többi nyolc alágazatban 4,8 és 39 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé az – édesség- és a készételgyártást is magában foglaló – egyéb élelmiszer gyártásában, a leginkább a malomipari termék, keményítő gyártásában.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 24, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 17,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Utóbbin belül a kohászati ágazatban (fémalapanyag gyártása) még ennél is nagyobb mértékben csökkent a volumen.

Folytatódott a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában is, ahol áprilisban 17,4 százalékkal kisebb volt a termelés, mint egy évvel azelőtt, a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztrált a KSH.

A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása is nagymértékben, 23 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

Régiók

Az ipari termelés csak Pest régióban nőtt (2,4 százalékkal). A többi régióban 5,2 és 13,3 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a statisztikai hivatal, a legnagyobb mértékűt Észak-Alföldön.

Rendelések

Az ipari termelés csak Pest régióban nőtt (2,4 százalékkal). A többi régióban 5,2 és 13,3 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Észak-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 9,8 százalékkal kisebb volt a 2022. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 16,9, az új exportrendelések 8,5 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány április végén 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.