10 százalékkal bővült a járműgyártás áprilisban, ez is kevés volt

2023. 06. 14., 09:21

A statisztikai hivatal jelentéséből kiderül, hogyan „jöttek össze” az áprilisi mínuszok.

  • 2023 áprilisában az ipari termelés volumene 8,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól; munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,8 százalékkal mérséklődött.
  • A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. márciusinál 2,5 százalékkal kisebb volt.
  • Az ipari export volumene 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 11,3, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 28 százalékkal bővült.
  • Az ipar belföldi értékesítése 20, a feldolgozóiparé 15,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.
  • Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 7,3, a csekély súlyú bányászaté 31, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 24 százalékkal csökkent.

Feldolgozóipar

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás 10,5 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 7,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 13,9 százalékkal nőtt.

A 12 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 17,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 39 százalékkal nagyobb, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 0,8 százalékkal kisebb lett.

A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 12,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 9,3, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 5,0 százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 20 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. Mindössze két alágazatban nőtt a kibocsátás: a dohánytermék gyártásában 3,5, a pékáru, tésztafélék gyártásában 0,7 százalékkal. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 19,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A többi nyolc alágazatban 4,8 és 39 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé az – édesség- és a készételgyártást is magában foglaló – egyéb élelmiszer gyártásában, a leginkább a malomipari termék, keményítő gyártásában.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 24, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 17,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Utóbbin belül a kohászati ágazatban (fémalapanyag gyártása) még ennél is nagyobb mértékben csökkent a volumen.

Folytatódott a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában is, ahol áprilisban 17,4 százalékkal kisebb volt a termelés, mint egy évvel azelőtt, a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztrált a KSH.

A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása is nagymértékben, 23 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

Régiók

Az ipari termelés csak Pest régióban nőtt (2,4 százalékkal). A többi régióban 5,2 és 13,3 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a statisztikai hivatal, a legnagyobb mértékűt Észak-Alföldön.

Rendelések

Az ipari termelés csak Pest régióban nőtt (2,4 százalékkal). A többi régióban 5,2 és 13,3 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Észak-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 9,8 százalékkal kisebb volt a 2022. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 16,9, az új exportrendelések 8,5 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány április végén 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.
2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS