Több mint 200 milliárd forintot közvetítettek ki a Takarékbank-konzorcium MFB Pontjai

2020. 04. 10., 13:00

A Takarékbank és a Budapest Bank konzorciumában működő MFB Pontok több mint 200 milliárd forintot közvetítettek ki a program 2016-os indulása óta – közölte a Takarékbank.

A Takarékbank 419 és a Budapest Bank 23 fiókjában működő MFB Pontokon keresztül a program indulásától idén március 31-ig már 201 milliárd forintot folyósítottak az igénylőknek, csak 2019-ben 66,1 milliárdot. Több mint 3700 vállalat és 5650 lakossági igénylő jutott vissza nem térítendő támogatáshoz vagy kedvezményes hitelhez, a vállalkozások átlagosan 49,5 millió forint, a lakosság átlagosan 2,6 millió forint értékben.

Az MFB Pontokon az elmúlt években az energiatermelést és a megújuló energiafelhasználást ösztönző programok iránt érdeklődtek leginkább, a kiközvetített források 63 százalékát ilyen területen használják fel. A termékek 28 százaléka 2016 óta mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlesztését szolgálja.

A szerződések 6,5 százaléka infokommunikációs fejlesztéseket segít, 2 százaléka pedig K+F+I tevékenységet támogat, míg a foglalkoztatás ösztönzésre jutott a szerződések 0,5 százaléka – írja a Takarékbank.

A veszélyhelyzet kihirdetését követően a lakossági ügyleteknél nem tapasztalható jelentős forgalomcsökkenés, egyedül Békés, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében esett vissza némileg az érdeklődők száma. Tapasztalatok szerint a vállalkozások részéről ugyanakkor kevesebb a megkeresés, kivéve Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyét. A vállalkozások egy része kivár a bizonytalan gazdasági környezetben.

A Takarékbank vezette konzorcium arra számít, hogy az idei évre tervezett 40 milliárd forint folyósítását teljesíteni tudják, március végéig az időarányosan 25 százalékkal még meg is haladták az előzetes terveket.

Az érdeklődések alapján azt valószínűsítik, hogy a kkv-k továbbra is nagy számban szerződnek technológiai korszerűsítésre, valamint a pénzügyi eszköz hitelprogramra.

A konzorcium szerint ugyanakkor a következő időszakban problémát okozhat a szerződéseknél a külföldi beszerzések akadozása - például a napelemeknél -, valamint a forintárfolyam változása. Emellett egyes áramszolgáltatók szüneteltetik a készre jelentést, a hivatalokban és a közjegyzőknél korlátozott az ügyfélkiszolgálás, valamint számos energetikai szakember nem dolgozik.

Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a 2014-2020-as finanszírozási ciklusban elérhető, európai uniós forrású, visszatérítendő támogatások közvetítésére hozta létre az MFB Pontok hálózatát.

Az MFB Pontokon jelenleg négy vállalati, illetve egy lakossági terméket lehet igényelni. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS