Szigorodó hitelfeltételekre számítanak a bankok

2022. 05. 06., 15:37

A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a vállalati hitelpiacon változatlan hitelfeltételek és hitelkereslet jellemezte az első negyedévet, míg előretekintve a bizonytalanná váló gazdasági kilátások miatt a bankok mintegy negyede szigorítani tervez a hitelezési feltételeken. A válaszadó intézmények az élénkülő hitelkereslet mellett nem változtattak a lakáscélú hitelfeltételeken 2022 első három hónapjában. A bankok 2022 második és harmadik negyedévében a jelzáloghitelek esetében a felárak emelését helyezték kilátásba az emelkedő forrásköltségek érvényesítésével, a hitelkereslet tekintetében pedig a bankok fele visszaesésre számít.

A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB első negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2022. április 1. és 20. között válaszoltak.

A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2022 első negyedévében a bankok összességében nem változtattak a vállalati hitelfeltételeken, azonban az év második és harmadik negyedévében a bankok nettó 25 százaléka szigorítani tervez azokon. A hitelezési vezetők a hitelfeltételek várható szigorítását, amely elsősorban a felárak növekedését és az adósok szerződéses kötelezettségvállalásainak szigorodását (magasabb önerő és fedezeti előírások) jelentik, a bizonytalanná váló gazdasági kilátásokkal és iparág-specifikus problémákkal indokolták. A negyedév során az általános kamatszínvonal emelkedésének hitelkeresletet mérséklő hatását ellensúlyozta a vállalatok megnövekvő készletfinanszírozási szükséglete, így összességében változatlan maradt a vállalati hitelek iránti kereslet. A következő fél évben azonban a kamatkörnyezet emelkedéséből fakadóan a kis- és mikrovállalatok és a hosszú lejáratú hitelek esetében a kereslet csökkenésére számít a válaszadók 14, illetve 17 százaléka.

Az üzleti célú ingatlanhitelek feltételein a bankok nettó értelemben vett 36 százaléka már az év első negyedévében is szigorított az iparágspecifikus problémák és a csökkenő kockázati tolerancia következtében. Előretekintve az intézmények nettó 29 százaléka helyezett kilátásba további szigorításokat. A lakásprojektek esetében a válaszadók nettó 65 százaléka tervez szigorítani a szektort érintő kockázatok (emelkedő finanszírozási és kivitelezési költségek, áfa és egyes otthonteremtési támogatások kifutása) hatására. Az első negyedévben a logisztikai központok kivételével valamennyi üzleti célú ingatlan finanszírozása iránt csökkenő keresletet tapasztalt a válaszadók 40 százaléka, ami a banki várakozások szerint a következő fél évben is folytatódhat minden kategóriát érintve.

A bankok a versenyhelyzet és kedvező likviditási helyzetük miatt összességében nem változtattak a lakáshitelek feltételein az első negyedévben, amely a következő fél évben is változatlan maradhat. A részfeltételek tekintetében az emelkedő forrásköltségek banki kamatokba történő késleltetett begyűrűzése miatt az intézmények közel fele a felárak mérséklődését jelezte, ugyanakkor a második és harmadik negyedévre már hasonló arányuk irányozott elő emelkedést a felárban. A megkérdezett intézmények nettó értelemben vett 60 százaléka élénkülő keresletről számolt be a lakáshitelek iránt 2022 első negyedévében, amiben a Zöld Otthon Program iránti kereslet növekedése is szerepet játszott. Ugyanakkor a második és harmadik negyedévben már nettó 55 százalékuk visszaesést vár a hitelkeresletben.

A fogyasztási hitelek feltételein a bankok nettó értelemben vett 10 százaléka szigorított az első negyedévben, és a válaszadók nettó értelemben vett 45 százaléka 2022 második és harmadik negyedévére előretekintve is szigorítást irányozott elő. A fogyasztási hitelek iránt változatlan keresletről számoltak be a bankok, a következő fél évre előretekintve azonban már visszaeső kereslettel számolnak. (MNB)

A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS