Szigorodó hitelfeltételekre számítanak a bankok

2022. 05. 06., 15:37

A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a vállalati hitelpiacon változatlan hitelfeltételek és hitelkereslet jellemezte az első negyedévet, míg előretekintve a bizonytalanná váló gazdasági kilátások miatt a bankok mintegy negyede szigorítani tervez a hitelezési feltételeken. A válaszadó intézmények az élénkülő hitelkereslet mellett nem változtattak a lakáscélú hitelfeltételeken 2022 első három hónapjában. A bankok 2022 második és harmadik negyedévében a jelzáloghitelek esetében a felárak emelését helyezték kilátásba az emelkedő forrásköltségek érvényesítésével, a hitelkereslet tekintetében pedig a bankok fele visszaesésre számít.

A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB első negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2022. április 1. és 20. között válaszoltak.

A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2022 első negyedévében a bankok összességében nem változtattak a vállalati hitelfeltételeken, azonban az év második és harmadik negyedévében a bankok nettó 25 százaléka szigorítani tervez azokon. A hitelezési vezetők a hitelfeltételek várható szigorítását, amely elsősorban a felárak növekedését és az adósok szerződéses kötelezettségvállalásainak szigorodását (magasabb önerő és fedezeti előírások) jelentik, a bizonytalanná váló gazdasági kilátásokkal és iparág-specifikus problémákkal indokolták. A negyedév során az általános kamatszínvonal emelkedésének hitelkeresletet mérséklő hatását ellensúlyozta a vállalatok megnövekvő készletfinanszírozási szükséglete, így összességében változatlan maradt a vállalati hitelek iránti kereslet. A következő fél évben azonban a kamatkörnyezet emelkedéséből fakadóan a kis- és mikrovállalatok és a hosszú lejáratú hitelek esetében a kereslet csökkenésére számít a válaszadók 14, illetve 17 százaléka.

Az üzleti célú ingatlanhitelek feltételein a bankok nettó értelemben vett 36 százaléka már az év első negyedévében is szigorított az iparágspecifikus problémák és a csökkenő kockázati tolerancia következtében. Előretekintve az intézmények nettó 29 százaléka helyezett kilátásba további szigorításokat. A lakásprojektek esetében a válaszadók nettó 65 százaléka tervez szigorítani a szektort érintő kockázatok (emelkedő finanszírozási és kivitelezési költségek, áfa és egyes otthonteremtési támogatások kifutása) hatására. Az első negyedévben a logisztikai központok kivételével valamennyi üzleti célú ingatlan finanszírozása iránt csökkenő keresletet tapasztalt a válaszadók 40 százaléka, ami a banki várakozások szerint a következő fél évben is folytatódhat minden kategóriát érintve.

A bankok a versenyhelyzet és kedvező likviditási helyzetük miatt összességében nem változtattak a lakáshitelek feltételein az első negyedévben, amely a következő fél évben is változatlan maradhat. A részfeltételek tekintetében az emelkedő forrásköltségek banki kamatokba történő késleltetett begyűrűzése miatt az intézmények közel fele a felárak mérséklődését jelezte, ugyanakkor a második és harmadik negyedévre már hasonló arányuk irányozott elő emelkedést a felárban. A megkérdezett intézmények nettó értelemben vett 60 százaléka élénkülő keresletről számolt be a lakáshitelek iránt 2022 első negyedévében, amiben a Zöld Otthon Program iránti kereslet növekedése is szerepet játszott. Ugyanakkor a második és harmadik negyedévben már nettó 55 százalékuk visszaesést vár a hitelkeresletben.

A fogyasztási hitelek feltételein a bankok nettó értelemben vett 10 százaléka szigorított az első negyedévben, és a válaszadók nettó értelemben vett 45 százaléka 2022 második és harmadik negyedévére előretekintve is szigorítást irányozott elő. A fogyasztási hitelek iránt változatlan keresletről számoltak be a bankok, a következő fél évre előretekintve azonban már visszaeső kereslettel számolnak. (MNB)

A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS