A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a vállalati hitelpiacon változatlan hitelfeltételek és hitelkereslet jellemezte az első negyedévet, míg előretekintve a bizonytalanná váló gazdasági kilátások miatt a bankok mintegy negyede szigorítani tervez a hitelezési feltételeken. A válaszadó intézmények az élénkülő hitelkereslet mellett nem változtattak a lakáscélú hitelfeltételeken 2022 első három hónapjában. A bankok 2022 második és harmadik negyedévében a jelzáloghitelek esetében a felárak emelését helyezték kilátásba az emelkedő forrásköltségek érvényesítésével, a hitelkereslet tekintetében pedig a bankok fele visszaesésre számít.
A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB első negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2022. április 1. és 20. között válaszoltak.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2022 első negyedévében a bankok összességében nem változtattak a vállalati hitelfeltételeken, azonban az év második és harmadik negyedévében a bankok nettó 25 százaléka szigorítani tervez azokon. A hitelezési vezetők a hitelfeltételek várható szigorítását, amely elsősorban a felárak növekedését és az adósok szerződéses kötelezettségvállalásainak szigorodását (magasabb önerő és fedezeti előírások) jelentik, a bizonytalanná váló gazdasági kilátásokkal és iparág-specifikus problémákkal indokolták. A negyedév során az általános kamatszínvonal emelkedésének hitelkeresletet mérséklő hatását ellensúlyozta a vállalatok megnövekvő készletfinanszírozási szükséglete, így összességében változatlan maradt a vállalati hitelek iránti kereslet. A következő fél évben azonban a kamatkörnyezet emelkedéséből fakadóan a kis- és mikrovállalatok és a hosszú lejáratú hitelek esetében a kereslet csökkenésére számít a válaszadók 14, illetve 17 százaléka.
Az üzleti célú ingatlanhitelek feltételein a bankok nettó értelemben vett 36 százaléka már az év első negyedévében is szigorított az iparágspecifikus problémák és a csökkenő kockázati tolerancia következtében. Előretekintve az intézmények nettó 29 százaléka helyezett kilátásba további szigorításokat. A lakásprojektek esetében a válaszadók nettó 65 százaléka tervez szigorítani a szektort érintő kockázatok (emelkedő finanszírozási és kivitelezési költségek, áfa és egyes otthonteremtési támogatások kifutása) hatására. Az első negyedévben a logisztikai központok kivételével valamennyi üzleti célú ingatlan finanszírozása iránt csökkenő keresletet tapasztalt a válaszadók 40 százaléka, ami a banki várakozások szerint a következő fél évben is folytatódhat minden kategóriát érintve.
A bankok a versenyhelyzet és kedvező likviditási helyzetük miatt összességében nem változtattak a lakáshitelek feltételein az első negyedévben, amely a következő fél évben is változatlan maradhat. A részfeltételek tekintetében az emelkedő forrásköltségek banki kamatokba történő késleltetett begyűrűzése miatt az intézmények közel fele a felárak mérséklődését jelezte, ugyanakkor a második és harmadik negyedévre már hasonló arányuk irányozott elő emelkedést a felárban. A megkérdezett intézmények nettó értelemben vett 60 százaléka élénkülő keresletről számolt be a lakáshitelek iránt 2022 első negyedévében, amiben a Zöld Otthon Program iránti kereslet növekedése is szerepet játszott. Ugyanakkor a második és harmadik negyedévben már nettó 55 százalékuk visszaesést vár a hitelkeresletben.
A fogyasztási hitelek feltételein a bankok nettó értelemben vett 10 százaléka szigorított az első negyedévben, és a válaszadók nettó értelemben vett 45 százaléka 2022 második és harmadik negyedévére előretekintve is szigorítást irányozott elő. A fogyasztási hitelek iránt változatlan keresletről számoltak be a bankok, a következő fél évre előretekintve azonban már visszaeső kereslettel számolnak. (MNB)
A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.
Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.
Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.