Nettó törlesztővé válhatnak a családok a lakáshitel-piacon

2022. 12. 29., 18:13

A pandémia kezdete óta korábban nem látott magasságokban van a lakáshitelek előtörlesztése. Az új hitelek iránti kereslet drasztikus csökkenése miatt év végére, jövő év elejére nyolc év után ismét nettó törlesztővé válhatnak a magyar családok a lakáshitel-piacon.

Hiába a moratórium vagy épp a kamatstop, az emberek racionálisan gondolkodnak a gazdasági válságokban. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu hitelszakértője szerint ezt az jelzi, hogy a koronavírus járvány beköszönte, s az erre válaszul meglépett általános hiteltörlesztési moratórium bevezetése óta történelmi magasságokba emelkedett a piaci lakáshiteleken belül az előtörlesztések aránya.

Míg a korábbi években a tőketörlesztésen belül általában 35-45 százalékot tett ki az előtörlesztések részaránya, addig a moratórium bevezetése óta folyamatosan az ügyfelek által a lakáshitel tartozások után befizetett összeg (a törlesztett bruttó hitelállomány) 50 százalékát rendre meghaladja az előtörlesztések összege.

A tendencia 2022-ben is folytatódott, amikor pedig már nem védte az adósokat az általános moratórium. Ebben az időszakban elsődlegesen a kamatok emelkedésétől való félelem vezérelhette az ügyfeleket arra, hogy a szerződésekben szereplő tőketörlesztésen felül további előtörlesztést hajtsanak végre, vagy végtörlesztéssel lezárják a hitelszerződést.

A csúcsot 2022 első negyedéve hozta, amikor tőketörlesztésre befizetett 158 milliárd forintnak több mint 60 százaléka a rendes törlesztésen felüli visszafizetés volt. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az előtörlesztési hajlandóság ugyan a III. negyedévben az energiaárak növekedése és az infláció meglódulása miatt ugyan csökkent, de 55,3 százalékos mértéke még így is rendkívül magas – 2020. IV. negyedéve előtt nem is volt példa ilyen magas előtörlesztésre.

Gergely Péter a Magyar Nemzeti Bank adatait értékelve arra hívta fel a figyelmet, hogy 2022 III. negyedévében az ügyfelek által befizetett 149 milliárd forintnyi tőketörlesztés összege már közel 70 százalékát tette ki annak a 216 milliárd forintnak, amennyi piaci lakáshitelt az érintett negyedévben felvettek az ügyfelek. A szakértő szerint 2022 egészére jellemző, hogy a hitelek visszafizetése igen magas szinten áll ahhoz képest, amennyi új lakáskölcsönt vesznek fel a családok.

Miután egyértelműen látszik a hitelpiac lassulása – a megugró hitelkamatok miatt visszaeső keresletben az idei év 10. hónapjában a 2021 októberi folyósítás alig több mint 55 százalékát, 59,5 milliárd forintnyi lakáshitelt tudtak csak az ügyfelekhez kihelyezni a bankok - Gergely Péter szerint akár már 2022 IV. negyedévében, vagy a jövő év elején akár nettó törlesztővé is válhat a lakosság a lakáshitel piacon. Ilyenre – amikor a kölcsönök visszafizetésének összege meghaladta az új hitelek folyósítását – utoljára 2015-16-ban volt példa.

(Gergely Péter is válaszolt az Üzletem 12 kérdésére. A sorozat 444. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.
2026-08-12 18:05:00
2026 júliusában a hazai lakáspiac azon a pályán maradt, amelyet az első félév kirajzolt. A forgalom éves összevetésben lényegében stagnál, a kereslet a nyári szezonnak megfelelően visszafogott, a vevői szerkezet átalakulása viszont töretlenül folytatódik – írják havi összefoglalójukban a Duna House szakértői.
2026-08-12 16:45:00
A kormány az augusztus 12-i helyszínbejárást követően a vízügyi, energetikai és védelmi szakemberek egybehangzó javaslata alapján két döntést hozott, hogy biztosítsa a Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátását a Duna alacsony vízállásánál is. A hosszabb távú intézkedés egy fenékküszöb építése a mederben, de ha gyors beavatkozás szükséges, akkor a megfelelő helyeken elsüllyesztett két bárkával emelik meg ideiglenesen a vízszintet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS