Nettó törlesztővé válhatnak a családok a lakáshitel-piacon

2022. 12. 29., 18:13

A pandémia kezdete óta korábban nem látott magasságokban van a lakáshitelek előtörlesztése. Az új hitelek iránti kereslet drasztikus csökkenése miatt év végére, jövő év elejére nyolc év után ismét nettó törlesztővé válhatnak a magyar családok a lakáshitel-piacon.

Hiába a moratórium vagy épp a kamatstop, az emberek racionálisan gondolkodnak a gazdasági válságokban. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu hitelszakértője szerint ezt az jelzi, hogy a koronavírus járvány beköszönte, s az erre válaszul meglépett általános hiteltörlesztési moratórium bevezetése óta történelmi magasságokba emelkedett a piaci lakáshiteleken belül az előtörlesztések aránya.

Míg a korábbi években a tőketörlesztésen belül általában 35-45 százalékot tett ki az előtörlesztések részaránya, addig a moratórium bevezetése óta folyamatosan az ügyfelek által a lakáshitel tartozások után befizetett összeg (a törlesztett bruttó hitelállomány) 50 százalékát rendre meghaladja az előtörlesztések összege.

A tendencia 2022-ben is folytatódott, amikor pedig már nem védte az adósokat az általános moratórium. Ebben az időszakban elsődlegesen a kamatok emelkedésétől való félelem vezérelhette az ügyfeleket arra, hogy a szerződésekben szereplő tőketörlesztésen felül további előtörlesztést hajtsanak végre, vagy végtörlesztéssel lezárják a hitelszerződést.

A csúcsot 2022 első negyedéve hozta, amikor tőketörlesztésre befizetett 158 milliárd forintnak több mint 60 százaléka a rendes törlesztésen felüli visszafizetés volt. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az előtörlesztési hajlandóság ugyan a III. negyedévben az energiaárak növekedése és az infláció meglódulása miatt ugyan csökkent, de 55,3 százalékos mértéke még így is rendkívül magas – 2020. IV. negyedéve előtt nem is volt példa ilyen magas előtörlesztésre.

Gergely Péter a Magyar Nemzeti Bank adatait értékelve arra hívta fel a figyelmet, hogy 2022 III. negyedévében az ügyfelek által befizetett 149 milliárd forintnyi tőketörlesztés összege már közel 70 százalékát tette ki annak a 216 milliárd forintnak, amennyi piaci lakáshitelt az érintett negyedévben felvettek az ügyfelek. A szakértő szerint 2022 egészére jellemző, hogy a hitelek visszafizetése igen magas szinten áll ahhoz képest, amennyi új lakáskölcsönt vesznek fel a családok.

Miután egyértelműen látszik a hitelpiac lassulása – a megugró hitelkamatok miatt visszaeső keresletben az idei év 10. hónapjában a 2021 októberi folyósítás alig több mint 55 százalékát, 59,5 milliárd forintnyi lakáshitelt tudtak csak az ügyfelekhez kihelyezni a bankok - Gergely Péter szerint akár már 2022 IV. negyedévében, vagy a jövő év elején akár nettó törlesztővé is válhat a lakosság a lakáshitel piacon. Ilyenre – amikor a kölcsönök visszafizetésének összege meghaladta az új hitelek folyósítását – utoljára 2015-16-ban volt példa.

(Gergely Péter is válaszolt az Üzletem 12 kérdésére. A sorozat 444. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS