A bankszektor előnyös helyzetéből fakadóan elvárható, hogy erőteljesebben működjön közre a hitelpiac befagyásának megakadályozásában – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter.
Nagy Márton hétfőn hivatalában fogadta a Bankszövetség elnökségét, köztük Jelasity Radovánt, a szövetség elnökét. A miniszter kifejtette: elvárható, hogy a bankszektor erőteljesebben működjön közre a hitelezés és a növekedés helyreállításában – olvasható a minisztérium közleményében.
A gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy a bankszektorban extraprofit képződik, ami miatt indokolható lenne az eddigieknél nagyobb extraprofitadó kivetése, új bankadó bevezetése. Erre a pénzre viszont jelenleg a gazdaságnak nagyobb szüksége van, mint a költségvetésnek, emiatt a kormány azt várja el a bankoktól, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a hitelezés helyreállítása érdekében: továbbra is aktívan működjenek közre az olyan kamattámogatott állami hitelprogramokban, mint például a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram vagy a leendő csok+, továbbá dolgozzanak ki új lépéseket a lakáscélú- és piaci hitelek felpörgetésére.
A Bankszövetség és a gazdaságfejlesztési miniszter megállapodott abban, hogy a Bankszövetség lehetőség szerint egy héten belül a kormány asztalára tesz egy olyan intézkedési tervet, amely felvázolja, hogy a bankszektor mit kíván tenni a hitelezés helyreállítása érdekében.
Nagy Márton kiemelte, hogy a bankokat érintő eddig kivetett extraprofitadó a családokat érintő rezsivédelem fenntartását, azaz a költségvetést finanszírozta, ugyanakkor jelenleg az ügyfelek hitelhez való hozzájutását kell megkönnyíteni. Ezért új bankadó kivetése helyett a bankoknak olyan vállalásokat kell tenniük, amelyekkel a családok és vállalkozások működését, továbbá a fogyasztás és gazdasági növekedés beindítását segítik, azaz most a bankoknak a gazdaság világát kell finanszírozniuk.
(Fotó: Rokolya Erika)
A Magyar Bankszövetség közleményében jelezte, hogy a következő időszak pénzügyi és gazdasági kihívásaival szembeni helytállás érdekében lehetséges lépések sikeres megvalósításához a Bankszövetség kéri a készpénzmentesítés és a digitális átállás felgyorsítását is. Piaci hatásként az infláció mérséklődése, a referencia és a hitelezési kamatok várható csökkentése is hozzá fog járulni a hitelezés növekedéséhez, amely a gazdaság növekedésének természetes motorja.
A bankszektor meggyőződése, hogy a digitális korszak szabályrendszerének mihamarabbi kialakítása, a tőkeerős bankszektor hitelezési aktivitása és a versenysemleges piaci környezet – benne a kamatstopok kivezetése és a nemzetközi versenyképességet súlyosan hátráltató úgynevezett extraprofit-adó megszüntetése – együttesen képesek felgyorsítani a magyar gazdaság növekedését és régiós szerepvállalásának erősítését.
2020-ban 4 százalék, 2021-ben 8,7, 2022-ben 7,3 százalék volt a teljes magyar bankszektor sajáttőke-arányos auditált nettó nyeresége, amely messze elmarad a magyar kamatkörnyezettől, bármely megtakarító vagy befektető éven túli hozamelvárásától és a közvélekedéstől is. Az idei auditált eredmény jövő tavasszal ismerhető meg. A bankok tulajdonosai több ezermilliárd forint tőkét biztosítottak és biztosítanak a magyar gazdaság fejlesztéséhez, miközben befektetésükért és elkötelezett aktivitásukért más iparágakhoz képest az elvártható nyereség kisebb részét kapják vissza ezekben a nehéz években. A bankszektor tőkeerejének megtartása a jövőbeli gazdasági fejlődés záloga – olvasható a szövetség közleményében. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
