Minden negyedik cég számol idén a Széchenyi Kártya Program hiteleivel

2023. 01. 12., 15:41

A K&H-nál az elsők között igényelhetőek kedvező, fix 5 százalékos kamatozás és 0 százalék kezelési költség mellett a Széchenyi Kártya Program MAX+ finanszírozási megoldásai, amelyek várhatóan kiemelten népszerűek lesznek majd a hazai vállalkozások körében. A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredményeiből az látszik ugyanis, hogy a kiemelt állami támogatással elérhető megoldást minden negyedik cég tervezi igénybe venni 2023-ban. A korábban Széchenyi Kártya Program Max néven elérhető hitelkonstrukció a középvállalkozások körében volt a legnépszerűbb, a hitel célját tekintve pedig elsősorban az új vagy használt gépek, berendezések beszerzését és a napi működési költségeket finanszírozták vele.

A K&H az elsők között tette elérhetővé a Széchenyi Kártya Program MAX+ kedvezményes finanszírozási megoldásait, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+, a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ konstrukciókat.

„Egy vállalkozás növekedéséhez, fejlődéséhez a tőke elengedhetetlen, amihez az esetek nagyrészében külső forrás bevonására is szükség van. Az emelkedő kamatkörnyezet, energiaárak és infláció miatt azonban növekednek a finanszírozási költségek is. A kkv-k számára ezért most komoly segítséget jelenthetnek a kiemelt állami támogatással elérhető Széchenyi Kártya Program MAX+ fix, 5 százalékos éves kamat és 0százalék kezelési költség mellett igényelhető forrásai” – hívta fel a Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés vezetője.

Beruházás és a likviditás finanszírozása a fő hitelcél

A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint minden negyedik cég tervezi igénybe venni 2023 során a Széchenyi Kártya Program valamelyik hitelét. Legnagyobb arányban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó középvállalkozások számolnak vele (39 százalék), de a mikro- és kisvállalkozásoknál is jelentős a hiteligénylésben gondolkodók aránya (27 százalék és 22 százalék).

„Az ágazatokat tekintve nincs jelentős különbség a cégek között. Az agráriumban, a kereskedelemben és szolgáltatásban nagyjából minden harmadik, míg az ipari, építőipari vállalkozásoknál minden ötödik cég tervez élni a pénzügyi konstrukcióval idén év végéig” – részletezte az eredményeket a szakértő.

Azok a cégek, amelyek igénybe akarják venni a hitelt, elsősorban új vagy használt gépet vagy berendezést vásárolnának, illetve a működési költségeiket finanszíroznák vele. Ezt követően kisebb arányban ingatlanvásárlásra (19 százalék), termék vagy technológiafejlesztésre (17 százalék), illetve kapacitásbővítő beruházásra használnák fel (16 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS