Két év után emelkedett 1 százalék fölé a 10 évre fixált jelzáloghitelek átlagos kamatfelára. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint emiatt a bankok ősztől komolyabb lakáshitel-akciókba kezdhetnek – a jövőre változó csok és Babaváró támogatást ősszel igénylőkre bizonyosan kedvező ajánlatok várnak majd.
Szánalmas fél évet produkált a magyarországi lakáshitelpiac: az év első hat hónapjában kevesebb mint 257 milliárd forint értékű lakáshitelt vettek csak fel a magyar családok, így az elmúlt évhez képest a kihelyezések kétharmada tűnt el a bankokból. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor óvatos jelek mutatnak arra, hogy a következő hónapokban felélénkülhet a piac, mivel csökkenni fognak a lakáshitelkamatok.
(Gergely Péter is válaszolt az Üzletem 12 kérdésére, a sorozat 444. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)
A szakértő szerint a jegybanki alapkamat csökkenése két irányból jelent majd támaszt azoknak, akik lakáshitel-felvételben gondolkodnak. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által beindított kamatcsökkentési ciklusnak köszönhetően az elmúlt hónapokban számottevően csökkentek a bankközi piacon a referenciakamatok, amelyek meghatározzák a lakáshitelek árazását is.
A legnépszerűbb kamatperiódus, a 10 éves futamidőre fixált hitelek referenciamutatója, a 10 éves BIRS értéke a 2022. december végi 9,6 százalékról már közel 400 bázispontot csökkent: július végén 6,86 százalékon állt. A bankok az MNB kamatcsökkentését követően a piaci lakáshitelkamatoknál is óvatosan érvényesíteni kezdték a kamatcsökkentést.
A jegybank júniusi kimutatása szerint egy 10 évre fixált lakáshitelt átlagosan 8,1, a futamidő végig fix törlesztéssel bíró kölcsönt 8,75 százalékos kamat mellett lehetett kapni júniusban. A kamatok csökkenése április óta tart.
Gergely Péter szerint azonban a legnagyobb változást a piacon az okozhatja, hogy a pénzpiaci kamatláb csökkenésének köszönhetően a lakáshitelkamatokban újra megjelent a kamatfelár, azaz a bankok magasabb kamaton tudtak szerződni ügyfeleikkel, mint amekkora kamatot akkor kapnának, ha a pénzüket a bankközi pénzpiacon helyeznék ki. A 10 évre fix hitelek esetében a kamatfelár 2021. decembertől kezdve negatív volt, a fordulat idén márciusban következett be.
Az MNB júniusi statisztikái szerint a 10 éve fixált hitelek esetében az aktuális pénzpiaci kamat és az átlagos hitelkamat közötti kamatkülönbözet 2021 júliusát követően újra 1 százalékpont fölé emelkedett. Utoljára ilyen kamatfelárral 2021 júniusában tudtak dolgozni a pénzintézetek.
Gergely Péter ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a megnövekedett kamatfelár a jelen piaci környezetben nem azért fontos, mert a bankok számára így komolyabb megtérülést hoz a lakáshitelek kihelyezése, hiszen az érdeklődés egyelőre gyenge a termékek iránt. A szakértő szerint a megnövekedett kamatfelár a korábbiaknál sokkal nagyobb lehetőséget biztosít a pénzintézeteknek arra, hogy a következő hónapokban érdemi lakáshitel-akciókkal, egyedi kamatkedvezményekkel kínáljanak még versenyképesebb kamatokat a lakáshitel iránt érdeklődő ügyfelek számára.
Ezeknek az akcióknak legfőbb címzettjei azok a fiatal családok lehetnek, akik szeretnék kihasználni a családtámogatási rendszer 2024-től megszűnő kedvezményeit, így a városi csokot és a hozzá kapcsolódó csok-hitelt, valamint Babaváró támogatást. Az ő lakáshoz jutásukhoz szükséges további hitelfelvételnél egész biztosan komoly kamatkedvezményekkel számolhatnak majd.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.