Hatvan évesnél idősebb férfi is igényelt babaváró hitelt

2020. 07. 21., 09:15

Közel 8 ezer babaváró hitelt igényeltek 75 milliárd forint összértékben a K&H Banktól az államilag támogatott konstrukció tavaly júliusi megjelenése óta eltelt egy évben – közölte a K&H Bank. A kérelmek 88 százalékát, azaz tízből kilenc igénylést hagyott jóvá a pénzintézet és ezekre átlagosan 9,7 millió forintot, azaz közel a maximálisan elérhető 10 millió forintos összeget már folyósította is. A babaváró hitelek 80 százalékát a férfiak igénylik, de természetesen végül a házaspárok közösen veszik fel a kölcsönt. Elsősorban a harmincas korosztály keresi a babaváró hitelt: a 30-39 éves korosztályból négyszer annyian vettek fel ilyen hitelt, mint a 20-29 évesek. A K&H babaváró kalkulátorát használók 26 százaléka szeretne öt éven belül két vagy három gyermeket, a többségük pedig egyet.

Komoly kereslet mutatkozott az elmúlt egy évben az államilag támogatott babaváró hitelekre a K&H Banknál - derül ki a pénzintézet összefoglalójából, amely a tavaly július óta igényelhető babaváró hitel egyéves évfordulójára készült.

Tízből kilenc igénylés átment

Egy év leforgása alatt a K&H-hoz 8 ezer igénylés érkezett 75 milliárd forint összegben. „Az igénylések többségét, tízből kilencet hagyott jóvá a K&H és ezeket folyósította is az érintetteknek, akiknek 30 százaléka a CSOK-ot is felveszi, hogy teljeskörűen kihasználja az állami támogatási lehetőségeket a családalapításhoz” – mondta Árva András, a K&H lakossági marketing szegmens vezetője.

Fölényben a harmincasok

A babaváró hitel elsősorban a 30-39 évesek körében népszerű. A bank adatai szerint ebből a korosztályból négyszer annyian igényelték a hitelt, mint a 20-29 évesek táborában. A harmincas korosztály fölénye a bank szakértői szerint azzal is magyarázható, hogy nekik már biztosabb az anyagi hátterük. „A hivatalos adatokat nézve, az idei év első negyedévében, a kedvezmények nélkül a 30-39 évesek átlagbére 276 ezer forintot tett ki, míg a 20-29 éves korosztályé 221 ezer forintot. Ez is lehet az egyik oka annak, hogy a biztosabb anyagi háttérrel rendelkező harmincasok között népszerűbb a konstrukció. Az is érdekes tendencia, hogy az anyák első gyermek vállalásának átlagos életkora az elmúlt években nőtt, jelenleg közel 29 év” – kommentálta a KSH adatait Árva András.

A K&H Bank összefoglalója szerint bár a babaváró hitel vonatkozó szabályai szerint maximum 40 éves nők igényelhetik a kölcsönt, a férfiaknál azonban nincs ilyen korlátozás. A K&H-nál a babaváróhitel-igénylő férfiak 13 százaléka 40 évnél idősebb, de az elmúlt évben kétszer is volt példa arra is, hogy 60 évnél idősebb férfi igényelte a hitelt.

Az érintettek 26 százaléka kettő vagy három gyermeket szeretne

A bevezetés óta eltelt egy évben babaváró hitelt igénylő házaspárok közel felénél már úton volt a baba, ez az esetükben azt is jelenti, hogy a teljes futamidőre kamatmentes a hitel és a törlesztőrészletek fizetését három évre felfüggeszti a bank. Több mint egy tucat családnál már érkezik a második gyermek, ezért nekik az eredeti tartozás 70 százalékát kell csak visszafizetni az állami támogatás miatt. A K&H-nál öt olyan család van, akiknél már a teljes tartozás megszűnt, mert hármasikrek érkeztek vagy fognak érkezni hamarosan.

A babaváró hitel igénylését tervezők számára a K&H új babaváró kalkulátora nyújthat segítséget, amely a gyermekvállalás időpontja és a gyermekek száma alapján megmutatja, hogy miként alakulhat a hitel törlesztése a jövőben. Az összesített adatok alapján a kalkulátort használók 70 százaléka egy gyermeket vállalna öt éven belül, 18 százalékuk kettőt, 8 százalék pedig három gyermeket tervez. Az érintettek által elvégzett kalkulációk szerint az átlagos hitelösszeg 9,3 millió forint, ez valamivel elmarad a ténylegesen folyósított babaváró hitelek 9,7 millió forintos átlagától.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS