Átlagosan 1,8 millió forint hitelt vesznek fel autóra vagy felújításra

2022. 10. 03., 11:18

Emelkedő pályára kerültek a kamatok a felgyorsuló infláció eredményeként, ám a K&H-nál az év első hat hónapjában 13 százalékkal nőtt a személyi kölcsön-folyósítások összege - közölte a pénzintézet. Az idén a személyi kölcsönt felvevők 31 százaléka felújításra fordította az összeget, szemben a 2021-es 29 és a 2020-as 23 százalékos aránnyal. Az autóvásárlás aránya 23 százalékra csökkent az előző két évre jellemző 30 százalék körüli szintről.

Előtérbe került a lakásfelújítás a személyi kölcsönt felvevők körében az idén, míg tavaly a lakásfelújítás és az autóvásárlás azonos népszerűségnek örvendtek - derül ki a K&H összefoglalójából, amely szerint az emelkedő kamatok ellenére az első félévben nőtt a folyósított személyi kölcsönök összege.

Az egyre magasabbra emelkedő infláció letörése érdekében folyamatosan emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, ez a személyi kölcsönök átlagkamatán is nyomot hagyott. Júniusban az átlagos hitelköltség-mutatójuk 15,2 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 12,14 százalékkal. A K&H-nál ennél kisebb mértékben nőtt a személyi kölcsönök átlagkamata, ennek ellenére a folyósított összeg 13 százalékkal, azaz 2,7 milliárd forinttal emelkedett az idei első félévben.

Mire kell a személyi kölcsön?

​A pénzintézet adataiból látszik az is, hogy a személyi kölcsönt igénylők egyre nagyobb része lakásfelújításra fordítja az összeget.

„Ebben az évben a K&H személyikölcsön-folyósítások 31 százalékánál volt ez a cél, míg 2021-ben 29 százalék, 2020-ban pedig 23 százalékos volt az arány. Érdekesség, hogy az építőanyagok, illetve a szakipari munkák drágulása ellenére a felújítási céllal felvett személyi kölcsönök átlagos összege érdemben nem változott az utóbbi években. Ezzel párhuzamosan tavaly még szerény mértékben, a legutóbbi néhány hónapban viszont látványosan csökkent az autóvásárlási céllal személyi kölcsönt igénylők aránya: 2020-ban 32 százalékuk, 2021-ben 29 százalékuk vette fel a kölcsönt autóra, idén 23 százalékuk” – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője.

Az autódrágulás szerepet játszhat abban, hogy akik autóvásárlási céllal igényeltek személyi kölcsönt, a múlt évhez képest 3 százalékkal nagyobb összeget, 1,8 millió forint összegű kölcsönt vettek fel. A személyi kölcsön célokat nézve a hitelkiváltás aránya az idén 10 százalékot tett ki, a tartós fogyasztási cikkekre pedig a felvett hitelek 13 százaléka ment el.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS