Alaposan körülnéznek a kkv-k hitelfelvétel előtt

2022. 03. 21., 18:05

Jellemzően saját kapcsolattartójukon keresztül és személyesen tájékozódnak hitelfelvételkor a cégek, derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből. Több pénzintézetnél is érdeklődnek: tízből alig egy vállalkozás igényel kölcsönt úgy, hogy csak egy banktól kér be ajánlatot.

A cégek több mint fele (55 százalék) saját kapcsolattartón keresztül, nagyjából harmada (31 százalék) pedig személyesen, bankfiókban tájékozódik, amikor kölcsönt szeretne felvenni, derül ki a K&H kkv bizalmi index 2021 utolsó negyedévi felméréséből. „A kutatás rávilágít arra, hogy a vállalkozások nagy része személyesen intézi a hitelfelvételt. Vagyis a napi bankolásban használt innovatív, digitális megoldások mellett a nagyobb horderejű pénzügyi döntésekben az élő kapcsolatok és az ügyfelek igényeire szabott tanácsadás továbbra is fontos” – értékelte az eredményeket Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

A pénzügyi tudatosság már alap

A vállalkozások tudatosan, széleskörű tájékozódás után hozzák meg finanszírozási döntéseiket: mindössze 7 százalékuk állította, hogy csak egy banktól kér ajánlatot hitelfelvételkor. A legtöbben – a cégek 43 százaléka - jellemzően 3-4 ajánlatot néz meg és nagyjából ötödük (21 százalék) kifejezetten azoktól a pénzintézetektől kér be ajánlatot, amelyekkel már meglévő pénzügyi kapcsolata van. „A bankolásban kiemelten fontosak a hosszútávú együttműködések: ha a pénzintézet jobban ismeri a vállalkozást, figyelembe tudja venni egyéni helyzetét és személyre szabott ajánlatot adhat” – magyarázta Rammacher Zoltán.

A hitelfelvétel összetett kérdés

A felmérés eredményeiből az is látszik, hogy a vállalkozások, miután több szempontból is értékelték a lehetőségeiket, átgondolt döntést hoznak. A kamat játssza a legnagyobb szerepet a választásban, amit a kkv-k 77 százaléka nagymértékben vesz figyelembe. Az átlátható hitelfolyamatra és az egyéb költségekre egyaránt a cégek kétharmada (65 százalék) fordít kiemelt figyelmet, míg az adott pénzintézettel való korábbi együttműködés a vállalkozások 62 százalékának választásában hangsúlyos szempont.

Mikor érdemes banki finanszírozáshoz nyúlni?

A vállalkozások életében számos oka van a külső finanszírozási forrás bevonásának. Az egyik leggyakoribb, hogy bizonyos költségek hamarabb merülnek fel, mint ahogy a vevők fizetnek. Ilyen esetben forgóeszköz hitelre lehet szükség a likviditás biztosításához. Gépjárművásárláshoz vagy egy új gép, berendezés beszerzéséhez – az adózási szempontokat is figyelembe véve – lízingfinanszírozás az ideális, míg nagyobb szintlépéshez, fejlesztéshez vagy kapacitásbővítéshez beruházási hitel a legjobb választás.

Széchenyi Kártya Program

A hazai piacon ezekre az igényekre jelenleg is elérhetők a Széchenyi Kártya program GO! termékek, amelyeket az állami támogatásnak köszönhetően kedvező költségek mellett lehet igénybe venni. A K&H vállalkozói ügyfelei körében a legnépszerűbb a Széchenyi Likviditási Hitel GO!konstrukció, amelynek átlagos hitelösszege 11 millió forint és általában a maximális 3 éves futamidőre igénylik a mikrocégek. A jellemzően 7 éves futamidővel felvett Széchenyi Beruházási Hitel GO! pedig leginkább a középvállalkozások körében népszerű, ahol az átlagos hitelösszeg meghaladja a 100 millió forintot.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS