A személyi kölcsönöknél is beindult a kamatletörő verseny

2024. 03. 28., 11:10

Minden idők negyedik legmagasabb havi összegét vették fel a családok személyi kölcsönből idén januárban. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra figyelmeztet, hogy a megugrott folyósítás lényegében az inflációnak köszönhető: több pénz kell a tervbe vett beruházás finanszírozására. A szakértő szerint tavasszal – ha a lakáshitelpiachoz képest késve is –, de még jobban beindulhat a kamatverseny a személyi hitelek piacán.

Berobbant a személyi hitelek piaca: 2024 januárjában 51,44 milliárd forint értékű személyi kölcsönt igényeltek a banki ügyfelek. Ez az érték közel 72 százalékkal haladja meg a 2022 januári folyósítási összeget, ám Gergely Péter szerint nem az egy évvel ezelőtti hitelösszeomlással kell összehasonlítani az idei első hónap adatát, hanem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) historikus adataival.

Ez azt mutatja, hogy a történelemben mindössze 3 olyan hónap volt, amikor magasabb összegű személyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek – hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Utoljára több, mint másfél éve, 2022 júniusában volt példa arra, hogy egyetlen hónapban magasabb, 52,27 milliárd forint értékű személyi kölcsönt vegyenek fel a magyar családok.

Az infláció lökte csúcsra az adatokat

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a rekordszámmal azért nem árt óvatosan bánni, abban ugyanis vastagon benne van az infláció. A januárban felvett személyi kölcsönök átlagértéke ugyanis történelmi csúcsra jutott, egy-egy igénylésnél átlagosan 2,42 millió forintot igényeltek rendkívüli finanszírozási szükségletük megoldására a háztartások. Egy évvel korábban, 2022 januárjában az egy szerződésre jutó hitelösszeg nem érte el a 2 millió forintot – emlékeztet Gergely Péter.

A szakember szerint az igénylők számát tekintve nincs ok az örömre, hiszen 2023-ban 6 olyan hónapot is találunk, amikor több személyi kölcsön köttetett, mint az idén januári 21 294 darab szerződés. Ráadásul 2020 januárjában – a pandémia előtti pörgésben – 22 277 szerződést szignáltak az ügyfelek, vagyis az év eleji visszaesés sem lehet magyarázat.

Azt, hogy az ügyfeleknek több pénzre van szükségük terveik megvalósításához, talán a legjobban az mutatja, hogy a korábban a kis összegű kölcsönök piacán vitézkedő társaságok közül, a Cofidis és a Cetelem is megemelte a hiteligénylési sávokat. A Cetelem Bank ráadásul ki is szállt a gyorshitelek versenyéből azzal, hogy a banknál márciustól az igényelhető minimális személyi hitel összeg 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedett.

Csak tavasztól indult be a kamatverseny

Ami a személyi kölcsönök kamatait illeti, Gergely Péter szerint a tavaszi hónapok komoly változást hozhatnak. Miközben a lakáshitel piacon zajló árazási verseny miatt a bankok mélyen a teljes hiteldíj mutatóra (thm) meghatározott plafon szintje alatt versenyeznek, és tavalyi csúcsokhoz képest már közel 3 százalékkal kisebb kamatokkal találkozunk, addig a személyi kölcsönöknél még januárban sem látszott érdemi kamatcsökkenés. A személyi hitelek átlagkamata akkor 18,27 százalékon állt, az inflációs időszak tetőpontján, 2023 májusában elért 19,07 százalékos szintekhez képest szerénynek mondható a 80 bázispontos kamatcsökkentés. Ugyanakkor azóta is egyre markánsabb verseny bontakozott ki, igen komoly kamatvágások történtek márciusban is.

A Raiffeisen Bank március elején 40-140 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Ennek köszönhetően kedvezmény nélkül a korábbi 19,99 százalék helyett 18,99 százalékon érhető el a bank személyi kölcsöne. A 450 ezer forintos jövedelem igazolása mellett aktív számlahasználattal elérhető legkedvezőbb ajánlat kamata 13,39 százalékról 11,99 százalékra csökkent. Üröm az örömben, hogy a Raiffeisen áprilistól a személyi hitelekhez kapcsolódó díjaiban 100 százalékban érvényesíti a tavalyi 17,6 százalékos infláció adta díjemelést április 1-től.

A Magyar Cetelem jelentékenyebb vágást jelentett be. A bank Minősített Fogyasztóbarát Személyi hitel kamatait 300-500 bázisponttal csökkentette, így a legkedvezőbb hitelük már 10,90 százalékos kamat mellett érhető el.

Március közepétől a Cofidis is módosított a Fapados Kölcsön és az Adósságrendező Hitel kondícióin. A bank a kamatokat legtöbb sávban csökkentette, ám a kamatszint itt még így is a 20 százalékhoz van közelebb.

200 bázisponttal, 12,99 százalékkal csapta lejjebb e hét hétfőtől az Extra Plus személyi kölcsönt igénylők kamatát az MBH Bank. Az 5 millió forintnál nagyobb hitelösszeget igénylők a korábbiaknál 1 százalékponttal alacsonyabb, 11,99 százalékos kamatot fizetnek. Az MBH ráadásul a visszavonásig, de legkésőbb május végéig igényelt valamennyi személyi kölcsön esetében lehetőséget biztosít az ügyfeleinek arra, hogy a kölcsönre halasztott törlesztést kérjenek. Az MBH Időnyerő megoldást igénybevevők a törlesztést csak a kölcsön felvételét követő 3. hónapban kezdik meg. Így értelemszerűen a 60 hónapra felvett hitel utolsó törlesztőrészletét a 63. hónapban fizeti majd meg az ügyfél. Azt ugyanakkor fontos tudni, hogy a bank a futamidő első 3 hónapjában (a halasztás ideje alatt) is felszámolja az esedékes kamatot, azt az ügyfél a tényleges fizetési kötelezettséggel járó hónapokban a havi törlesztőrészletbe beépítve fizeti meg.

Nem a kamatot, hanem az adható kamatkedvezmények mértékét emelte meg az UniCredit Bank. A Prémium Aktív Extra és a Prémium Aktív Extra Plusz Kamatkedvezmény esetében a 3,2-5,99 millió forint közötti összeget igénylők a korábbi 0,5 százalékpont helyett 1,6, a 6 millió forintos hitelösszeg felett pedig 1,29 százalékpontos kamatkedvezményt kapnak. Így az alacsonyabb kamatsávban az ekkora összegnél teljesen érthető, minimum 2 éves futamidőt választó ügyfelek 13,35 százalékos, 6 millió felett 12,44 százalékos kamat mellett kapnak hitelt.

Az OTP is emelt

Azt, hogy a trend még mindig nem teljesen egyértelmű, jól mutatja, hogy márciustól nemhogy enyhített, hanem szigorított az OTP Bank. A Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitele (MFSZ) esetében – ez alól csak a 7,1 és 8,1 forint közötti összegű kölcsönt igénylők mentesültek: ők továbbra is 15,49 százalékos kamaton kapnak személyi kölcsönt, míg a 8,1 millió forintos összeg feletti összeget igényelni tudó és akaró ügyfelek továbbra is 14,99 százalékos kamatot kell, hogy fizessenek. A 2 és 6,1 millió forint közötti összeget igénylők számára a standard ajánlat kamata 15,64 százalékról 16,31 százalékra nőtt. Ma már a februári szinteknél 50 bázisponttal magasabb, 15,99 százalék százalékos kamatot fizetnek a 6,1-7,1 milliós összeget igénylők – ez az emelés egy új igénylési sáv beiktatásával jött létre.

Az OTP Otthon Személyi Kölcsöne esetében a legalacsonyabb, 2-6,1 milliós sávban a fogyasztóbarát kölcsön 67 bázispontos emelkedésénél kisebb, mindössze 50 bázispontos kamatemelés történt, a 15,99 százalékos új kamat így már 32 bázisponttal kedvezőbb, mint az MFSZ esetében. Az Otthon személyi kölcsönnél is megalkották a 6,1 és 7,1 milliós értéksávot, az emelés itt is 50 bázispont volt, az új kamat 15,49 százalék. Itt ugyanakkor már 7,1 millió forinttól elérhető a fogyasztóbarát konstrukciónál csak 8,1 milliótól elérhető 14,99 százalékos sztenderd top-kamat.

Az OTP is emelt a díjain, a személyi kölcsönök esetében a maximális, 17,6 százalékos díjkorrekcióval a nem fizetéshez kapcsolódó extra banki költségek esetében kell számolnia a tartozásukat időben nem rendezőknek.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS