A K&H is támogatja a zöld tőkekedvezmények körének bővítését

2021. 09. 06., 18:15

A napelem beruházások finanszírozásával a K&H is részt vesz az MNB zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjában. Egyúttal támogatja azt a változást, hogy a program kibővül az elektromobilitást és a fenntartható agráriumot és élelmiszeripart szolgáló fejlesztések finanszírozására.

Az MNB bejelentette zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezmény programjának kibővítését. Az eddigieken túl olyan vállalati zöld hitelcélokra is kiterjeszti a programot, mint az elektromobilitást, illetve a fenntartható agráriumot és élelmiszeripart megvalósító fejlesztések. Így például elektromos áruszállítójárművek beszerzésénél, ökológiai gazdálkodások és precíziós gépbeszerzések finanszírozásánál is élhetnek a pénzintézetek a tőkekedvezménnyel.

„A K&H korábban is részt vett az MNB tőkekedvezmény programjában, amit megújuló energia finanszírozásra használtunk, a napelem portfoliónk egy részére. A K&H azzal együtt, hogy beszüntette a széntüzelésű erőművek finanszírozását, a piacvezetők egyike a megújuló energiaforrások létesítésének támogatásában. Az MNB program mostani kiterjesztése még véglegesítés alatt van, így ezek az új zöld hitelezési elemek egyelőre nem indultak el. Minél nagyobb mértékben részt kívánunk azonban venni benne, és továbbra is aktívak maradunk a fenntartható finanszírozásban” – tájékoztatott Suba Levente, a K&H Fenntarthatósági vezetője.

Mindez összecseng a 2020-tól klímasemlegesen működő K&H fenntarthatósági stratégiájával. Ennek ugyanis nemcsak az része, hogy a pénzintézet korlátozza saját működésének környezeti káros hatásait és ösztönzi az ügyfelek és munkatársak felelős magatartását, de az is, hogy finanszírozási tevékenységével pozitív hatást gyakorol a társadalom és gazdaság fenntartható fejlődésére.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS