Bővülhetnek a „zöld” hitellehetőségek

2021. 09. 01., 11:30

Az MNB kiterjeszti a hitelintézetek számára zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezmény programját. A bankok így a program keretei közt adhatnak zöld hiteleket egyebek közt az elektromobilitás, fenntartható agrárium fejlesztésére, sőt iparági megkötés nélkül egyéb, a környezeti fenntarthatóságot szolgáló finanszírozási célokra is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Zöld Programja részeként tavaly decemberben hirdette meg vállalati és önkormányzati Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény programját. Ennek révén a magyar jegybank elősegíti, hogy a banki mérlegekben nőjön a zöld iparágak, ügyfelek aránya a fenntarthatósági átállás szempontjából a kockázatoknak jobban kitett „barna” eszközökhöz képest. Mindez hozzájárul a hazai pénzügyi rendszer stabilitásához és a gazdaság környezetbarát átállásához.

A program keretében az MNB pozitív ösztönző révén bátorítja a zöld hitelezést, úgy, hogy a részletes feltételrendszerben meghatározott feltételeknek megfelelő, környezetileg fenntartható vállalati és önkormányzati kitettségek adott évi tőkekövetelményének egy részét vagy teljes egészét elengedi a tőkeszabályozás 2. pillérében.

Fél év alatt mérlegfőösszegük alapján a hazai bankok 75 százaléka csatlakozott a programhoz. A tőkekövetelmény-kedvezményt – amelyet 5 éven át biztosít – a jegybank elsőként a megújuló energiatermelés finanszírozására, valamint a zöld kötvények bankok általi vásárlására (befektetésekre) határozta meg. A résztvevő bankok az említett kategóriákban a program indulásától 2021. június 30-ig 121 milliárd forint naperőmű-hitelt folyósítottak, illetve – az MNB Növekedési Kötvényprogramjában is részt véve – bő 42 milliárd forint értékű zöldkötvény-finanszírozást is nyújtottak.

A program sikere nyomán az MNB – a társhatóságokkal, szakmai szervezetekkel és a hitelintézetekkel folytatott egyeztetéseket követően - az eddigieken túl további vállalati zöld hitelcélokra terjeszti ki a programot. A hitelintézetek így a továbbiakban az elektromobilitást (pl. zéró kibocsátású árufuvarozó vagy személyszállító járművek cégek általi beszerzését), a fenntartható agráriumot és élelmiszeripart (pl. méhészetek, ökológiai gazdálkodási támogatást programban részt vevő gazdaságok fejlesztését, agárvállalkozások fenntarthatóságot szolgáló precíziós gépbeszerzéseit) szolgáló finanszírozás nyomán is élhetnek a tőkekedvezménnyel. Emellett iparági megkötés nélküli, az adós vagy a bank által kialakított finanszírozási keretrendszer szerinti zöld kitettségek is bevonhatók majd a programba.

A jegybank döntése szerint emellett a hitelintézetek a továbbiakban döntésük szerint összevonhatják és így maximálisan kihasználhatják az érvényben lévő, a lakáshitelekre, illetve a vállalati és önkormányzati finanszírozásra nyújtott tőkekedvezményeket. E lépés nyomán egy, a zöld finanszírozásban aktív bank akár a teljes kockázati kitettsége 1,5 százalékára rúgó tőkekedvezményt is igénybe vehet majd.

A részletes feltételrendszer ezen a linken érhető el. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS