A görög, mexikói és olasz ízek a legnépszerűbbek a Falatozz.hu felmérése szerint. A kínai konyhából a szezámmagos csirke a leggyakrabban rendelt fogás.
Ahhoz képest, hogy egy generációval korábban még az is különlegesnek számított, ha valaki kínai kifőzdében evett egy csípős-savanyú levest, mára – a street food forradalomnak és a globalizációnak köszönhetően – egyre több nemzet autentikus fogásait lehet kipróbálni a hazai vendéglátóhelyeken.
A Falatozz.hu országos ételrendelő portál utánajárt, hogy a kínálatában szereplő 430 étteremben milyen arányban oszlanak meg a gasztronómiai kultúrák. Az éttermek 36 százaléka kínál görög ételt, 31 százaléka mexikói fogásokat, a toplista harmadik helyét pedig a klasszikus olasz ízvilág zárja 19 százalékkal.
Utánuk következnek a thai (6,5 százalék), kínai (4,5 százalék), japán (2 százalék), indiai (1,5 százalék) és vietnami (1,5 százalék) ínyencségeket szerepeltető éttermek. A vendéglátóegységek étlapjain szereplő ételek közül bő 3 százaléka készül wokban.
Gyakori jelenség, hogy egy étlap csak néhány görög-mexikói-olasz ételt tartalmaz, a zöme azonban magyaros jellegű, míg az ázsiai konyhánál általában kizárólag az adott nép tradicionális finomságai sorakoznak a menüben.
A rendelések száma alapján 2018-ban a világkonyha fogásai közül a legnépszerűbbek a görög gyros tál, utána következik a mexikói burrito, majd az olasz paradicsomleves. Lemaradt a dobogóról a negyedik legkedveltebb házhoz rendelt főétel, a kínai szezámmagos csirke.
Az adatbázis szerint az éttermek 82 százaléka vett fel az étlapjára külföldi ihletésű ételeket, és csak 18 százalék árul kizárólag magyaros ízeket. A Falatozz.hu-n az arány évről évre nő: 2017-hez képest 2018-ban 11 százalékot nőtt a világkonyhát is kínáló éttermek száma, és ez a tendencia idén is folytatódik.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.