Nem volt rendezett a Magyar Adósságrendező Zrt. működése

2020. 01. 27., 16:01

Az MNB 111 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Adósságrendező Zrt.-re engedély nélküli alkuszi tevékenység és az értékpapírok forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok megsértése miatt. A tevékenységben érdemben közreműködő B. Péter magánszemély 12 millió forint összegű büntetést kapott.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti eljárást folytatott a budapesti székhelyű Magyar Adósságrendező Zrt. tevékenységének áttekintésére, egyebek közt azt vizsgálva, hogy a társaság végez-e üzletszerűen – a hitelintézeti törvény szerint jegybanki engedélyhez kötött – pénzügyi közvetítői, alkuszi tevékenységet. Eljárása során az MNB 2019 márciusában kelt végzésében már ideiglenes intézkedésként megtiltotta a Magyar Adósságrendező Zrt.-nek bármiféle jogosulatlan tevékenység végzését, a társaságról a jegybank a honlapján Figyelmeztetést is elhelyezett, illetve büntető feljelentést tett és az adatvédelmi hatósághoz is fordult az ügy kapcsán.

Mint a jegybanki vizsgálat feltárta, a társaság úgynevezett „mediációs tevékenysége” során üzletszerűen, tevékenységéért díjat felszámítva több száz, deviza alapú jelzáloghitellel rendelkező magánszemély esetében – azok megbízásából, helyettük eljárva – működött közre hitel- és kölcsönszerződéseik módosítása érdekében az érintett pénzügyi intézményeknél. A társaság több honlapon népszerűsítette az általa nyújtott szolgáltatást. Mindez üzletszerű pénzügyi szolgáltatás közvetítési tevékenységnek, nevezetesen alkuszi tevékenységnek minősül, de a Magyar Adósságrendező Zrt.-nek nem volt jegybanki engedélye erre. Működése így alkalmas volt a károkozásra és a pénzügyi rendszerbe vetett közbizalom megingatására.

A Magyar Adósságrendező Zrt. megsértette az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatalát követő – a tőkepiaci törvény szerinti – bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket is. B. Péter kezdeményező, irányító, szervező funkciót töltött be a tevékenység során, érdemi tárgyalásokat folytatott a pénzügyi intézményekkel az adósok érdekében, aktívan közreműködött az adósok korábbi szerződéseinek módosításában, így nélküle a jogsértés nem, vagy csak szűkebb körben valósulhatott volna meg.

Mindezért az MNB 110 millió forint bírságot rótt ki a Magyar Adósságrendező Zrt.-re a jogosulatlanul végzett alkuszi tevékenységért, s 1 millió forintot a tőkepiaci törvény megsértéséért. B. Péter közreműködése miatt 12 millió forint büntetést kapott. Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a jövőre nézve a társaság számára az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzését is.

A bírság összegénél súlyosító tényezőnek számított, hogy a Magyar Adósságrendező Zrt. hosszabb ideig, jelentős számú adós számára, s professzionális intézmény látszatát keltve működött. A társaság egy 2017. évi kérelmére emellett az MNB állásfoglalásban rögzítette, hogy e szolgáltatás felvetheti az alkuszi tevékenység végzését, ám ezt a Magyar Adósságrendező Zrt. figyelmen kívül hagyta. B. Péter esetében enyhítő körülménynek minősült, hogy a vizsgálat során segítette a tényállás feltárását.

Az alkuszok az ügyfelekkel kötött megbízási szerződések alapján, azok nevében választanak ki megfelelő pénzügyi intézményt és segítik elő a vele való szerződéskötést. Tevékenységük során szigorú üzleti megbízhatósági, fogyasztóvédelmi és egyéb követelményeknek kötelesek megfelelni. Rendelkezniük kell a tevékenységükből eredő károk fedezésére szükséges felelősségbiztosítással, megfelelő induló tőkével, vezető állású személyeiknek pedig szakmai végzettséget és gyakorlatot kell igazolni. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS