Mára széles körben ismert az a fogyasztóvédelmi szabály, hogy a fogyasztó a vállalkozástól interneten vásárolt árut az átvételtől számított 14 napon belül indokolás nélkül visszaküldheti. Ez azt jelenti, hogy elállhat a termék adásvételére vonatkozó szerződéstől. Azonban vannak olyan esetek, amikor a fogyasztó nem élhet a 14 napon belüli elállás jogával.
A fogyasztót üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén jogszabály alapján illeti meg az indokolás nélküli elállás joga. Ennek feltétele, hogy a szerződés vállalkozással jöjjön létre. E szerződések körébe nem csupán a webáruházban történő megrendelések tartoznak. Ide tartozik például a telefonos úton vagy e-mail útján történő vásárlás is. Szintén megilleti a fogyasztót az indokolás nélküli elállás joga, ha például a felek a vásárláskor fizikailag jelen voltak, de a szerződéskötésre a vállalkozás üzlethelyiségén kívül kerül sor.
Főszabály szerint nem vonatkozik az indokolás nélküli elállási jog arra az esetre, ha a fogyasztó a vállalkozás üzlethelyiségében vásárolta a terméket, az üzlethelyiségben személyesen adta le a megrendelést. Kivételt képez, ha az üzlethelyiségben történő vásárlást közvetlenül megelőzően a vállalkozás a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte mellett személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen. Az ilyen vásárlás üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek számít, és a fogyasztót megilleti az indokolás nélküli elállás joga. Példa lehet, ha a termék üzlethelyiségen kívüli bemutatóját és kipróbálását követően a fogyasztó a vállalkozás üzletében vásárolja meg a terméket.
A fogyasztó az indokolás nélküli elállási jogát 14 napon belül gyakorolhatja. A 14 napos határidő áru adásvétele esetén főszabály szerint az áru átvételétől kezdődik. Szolgáltatás megrendelése esetén pedig a szerződés megkötésének napjától kell számítani az elállási jog határidejét.
Az indokolás nélküli elállás joga alól több jogszabályi kivétel is létezik. A kivételek között gyakran merül fel az egyedi gyártású termék esete.
A fogyasztót nem illeti meg az indokolás nélküli elállás joga olyan nem előre gyártott áru esetén, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő. Az indokolás nélküli elállás joga nem gyakorolható olyan áru esetében sem, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak.
Ennek kapcsán fontos tudni, hogy nem minősül a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére előállított árunak, ha az adott termék már a fogyasztó általi megrendelés előtt is létezik (pl. megtalálható a vállalkozás weboldalán), de csak azt követően gyártják le, hogy a fogyasztó a terméket megrendelte. Ha a termék nincs készleten, de a fogyasztó megrendelésére előállítják, ez nem minősül egyedi előállítású terméknek. A fogyasztót ekkor megilleti az indokolás nélküli elállás joga.
Nem számít a fogyasztó személyére szabott terméknek, ha a fogyasztó például a már létező termék színét vagy egyes tartozékait, alkotórészeit választhatja ki tetszés szerint.
Akkor beszélhetünk biztonsággal egyedi előállítású, illetve a fogyasztó személyére szabott termékről, ha az adott áru a vállalkozás kínálatában (pl. a honlapon) korábban nem szerepelt. Szintén ide tartozik az is, ha egy már létező terméket olyan mértékben igazítanak a fogyasztó igényeihez (pl. áttervezik), hogy az már nem azonos az eredeti termékkel.
Az indokolás nélküli elállási jogot szabályozó kormányrendelet számos további elállási jog alóli kivételt ismer. A teljesség igénye nélkül ide tartoznak a következők is:
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Tavaly is Magyarországra érkezett az Európába irányuló kínai működőtőke legnagyobb része – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Rhodium Group és a Mercator Institute for China Studies közös jelentése alapján.
A Magyar Nukleáris Társaság közgyűlésén Jákli Gergely elnök-vezérigazgató beszélt a paksi beruházás aktualitásairól.