Mekkora összegre büntetheti meg a vállalkozásokat a fogyasztóvédelmi hatóság?

2019. 10. 22., 15:30

Mikor kaphat azonnal fogyasztóvédelmi bírságot egy vállalkozás? Mire kell odafigyelni, hogy a bírságot elkerüljék? Ezek a legégetőbb kérdések, amelyek a kereskedőket foglalkoztatják. Szeretnének fogyasztóbarát és jogkövető magatartást tanúsítani.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Budapesti Békéltető Testület legújabb kampányának újabb részében azokat a legfőbb eseteket vették számba, amikor bírság kiszabására kerül sor.

Több fogyasztóvédelmi feladatkörrel rendelkező szerv is van, de az általános fogyasztóvédelmi előírásokat a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja. Első fokon a járási hivatalok, illetve a megyeszintű járási hivatalok, másodfokon pedig a Pest Megyei Kormányhivatal. Ugyanakkor például a bankok, biztosítók esetében a Magyar Nemzeti Bank lát el fogyasztóvédelmi feladatokat. A közművek szabályozásáért is más hatóság felel, de a Gazdasági Versenyhivatal szintén befolyásolja döntéseivel a fogyasztóvédelmet.

Ebben a cikkben a fogyasztóvédelmi hatósággal és az általános fogyasztóvédelmi előírásokkal foglalkozunk.  Ezeket javarészt a fogyasztóvédelmi törvény tartalmazza, de például a kereskedelmi törvényben is vannak ilyen szabályok, mint például a Vásárlók Könyve kihelyezésére, vagy a nyitva tartás kiírására vonatkozó előírások.

A fogyasztóvédelmi törvény szerint például a hatóság vizsgálja, hogy a vállalkozások betartják-e a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással kapcsolatos szabályokat, vagy épp azokat az előírásokat, amelyek a gyermekek és fiatalkorúak védelmére vonatkoznak. Ellenőrzi, hogy a panaszkezelési, ügyfélszolgálati tevékenységre a szabályok mentén kerül-e sor, illetve, hogy az érintett vállalkozások, amelyek külön erre kötelezettek, foglalkoztatnak-e fogyasztóvédelmi referenseket. Szintén vizsgálja a fogyasztóvédelmi hatóság azt, hogy a vállalkozás eleget tesz-e a békéltető testület eljárásában őt terhelő együttműködési kötelezettségnek. Emellett ellenőrzi például, hogy az áru értékesítésére, a termékek minőségére, összetételére, csomagolására, megállapított árára, a fogyasztói panaszok intézésére vonatkozó szabályokat betartják-e. Rendkívül széles tehát a fogyasztóvédelmi szabályok köre.

A jogsértésekkel szemben pedig széleskörű hatósági eszköztár áll rendelkezésre.

Milyen szankciókat alkalmazhat a fogyasztóvédelmi hatóság és mi alapján mérlegel?

A fogyasztóvédelmi bírság csak egyike azoknak az eszközöknek, amelyeket a fogyasztóvédelmi hatóság alkalmazhat, ha a szabályok megsértését tapasztalja. Minden eset más és más, és sokszor nincs is szükség bírságra, amely a legszigorúbb szankciók egyike. Többször ugyanis elegendő lehet akár a jogsértő magatartás folytatásának megtiltása, vagy épp csak egy figyelmeztetés (ez utóbbi alkalmazása például – néhány kivétellel – egyenesen kötelező a kis- és középvállalkozások esetében).

Amikor a hatóság ezekről dönt, figyelembe veszi először is a jogsértés súlyát. Mérlegeli, hogy az csak egy fogyasztót érintett, vagy pedig akár több százezer fogyasztót. Az sem mindegy, hogy – akár egy országos áruházlánc esetében – csak és kizárólag egy kisebb községben került sor a jogsértésre, vagy pedig az több városban lévő üzletet is érintett. A jogsértés súlyánál emellett az érintett áruk értéke szintén jelentőséggel bír. Ahogy az is, meddig állt fenn a jogsértő állapot: egy napig, egy hétig, egy hónapig, vagy akár több évig. A jogsértő magatartás ismételt tanúsítása olyan újabb elem, amelyet a fogyasztóvédelmi hatóság értékel. Vizsgálja azt is továbbá, hogy az adott jogsértéssel mekkora előnyt ért el az adott vállalkozás.

Mikor kötelező azonnal bírságot kiszabni, mikor nem?

Kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében például, ha először fordul elő a vállalkozás életében jogsértés, akkor fogyasztóvédelmi bírság kiszabása helyett kizárólag figyelmeztetést lehet alkalmazni. Azonban, még a kkv-k esetében sincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha például a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sértett vagy veszélyeztetett, vagy például általa olyan előírásokat sértettek meg, amelyek a kiskorúak (18 éven aluli személyek) védelmét szolgálják. Ez utóbbi körbe tartoznak például az alkohol- és a dohánytermékek értékesítésére vonatkozó korlátozások.

Egyébként, ha a kereskedő jogsértő magatartásával környezetkárosodás következett be, vagy pedig – koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozás miatt – kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben tanúsítottak jogsértést, szintén azonnal bírságol a hatóság. De ugyanúgy ide tartozik például az az eset, amennyiben a vállalkozás megsérti a békéltető testület eljárásában fennálló együttműködési kötelezettséget.

Ha az érintett vállalkozás nem minősül kkv-nak, úgy már szélesebb körben érvényesül az azonnali bírságkiszabás kötelezettsége.

Mekkora lehet a fogyasztóvédelmi bírság összege?

A fogyasztóvédelmi bírság összege sok-sok tényezőtől függ.

Általánosságban viszont kijelenthető, hogy a fogyasztóvédelmi bírság összege 15 000 forinttól akár 2 milliárd forintig is terjedhet. Ezen belül is azonban széles a hatóság mozgástere attól függően, hogy nagyobb árbevételű vállalkozásról van-e szó, és az is számít például, webáruház-e az adott vállalkozás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS