Megtévesztően, valótlanul tájékoztatta ügyfeleit az OVB biztosításközvetítő

2020. 06. 08., 17:30

Az MNB 24 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az OVB biztosításközvetítő többes ügynökre a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt.

Az OVB a megbízott közvetítői által küldött ügyféltájékoztató levelekben valótlan, megtévesztő állításokkal próbálta ügyfeleit nyugdíjbiztosítás kötésére ösztönözni, majd teljes mértékben elzárkózott a megbízottjaiért való felelősségtől, azt az ő magánakciójuknak minősítette.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi célvizsgálatot folytatott le az OVB Vermögensberatung Általános Biztosítási és Pénzügyi Szolgáltató Kft.-nél (OVB, többes ügynök). A vizsgálat a 2019. január 1. napjától 2020. január 24. napjáig terjedő időszakot tekintette át.

Az MNB-hez érkezett fogyasztói bejelentések szerint a többes ügynökkel megbízási jogviszonyban álló egyes közvetítők az ügyfeleknek küldött elektronikus tájékoztató levelekben – a nyugdíjbiztosítás kimagasló előnyeinek bemutatása mellett – a versenyterméknek számító egyéb nyugdíjcélú megtakarítási formákkal kapcsolatos jövőbeni negatív változásokról közöltek információt.

A vizsgálat azt tekintette át, hogy a többes ügynök fogyasztókat érintő tájékoztatási gyakorlata – különösen a tájékoztató levél kereskedelmi kommunikációja – összhangban volt-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel.

Az MNB megállapította, hogy a tájékoztató levelek valótlan állításokat közöltek, illetve a valós tényeket megtévesztésre alkalmas módon, a vélt, vagy valós piaci folyamatokat önkényesen, egyoldalúan negatív felhanggal jelenítették meg (pl.  „a már régen elavult…önkéntes nyugdíjpénztárak hamarosan megszűnnek létezni a jelenlegi formájukban”, a „legütőképesebb megtakarítási forma a nyugdíjbiztosítás”, a „nyugdíjkötvény nem fog biztonságos megtakarítást nyújtani”).

Az OVB kereskedelmi kommunikációja emellett egyoldalúan a – számára magas jutalékot eredményező – nyugdíjbiztosítás, mint termék előnyeit – hozam, bónusz, adókedvezmény – hangsúlyozta, szembeállítva az önkéntes nyugdíjpénztárakkal, illetve a magyar állam által nyújtott megtakarítási formákkal. Az azokba vetett bizalom hiányát hangsúlyozta, amit semmilyen tény nem bizonyít, viszont hasonló vélemények hangoztatása valóban rongálhatja az irántuk tanúsított közbizalmat. Ráadásul (az ügyfelekre nyomást helyezve) nyomatékosan említette meg, hogy a nyugdíjbiztosítások termékválasztéka is 1-2 hónapon belül bizonytalanná válik, hiszen az ezekhez járó adókedvezmény már csak korlátozott ideig, gyors szerződéskötés esetén érhető el. Ezen állítások alkalmasak a fogyasztói ügyleti döntés torzítására, annak befolyásolására, torzítására.

A feltárt jogsértés miatt az MNB ma közzétett határozatában az OVB biztosításközvetítő részére 24 millió forint fogyasztóvédelmi büntetést szabott ki. A jegybank a bírság összegének meghatározásakor a társaság piaci pozíciója és mérete mellett figyelembe vette, hogy a tájékoztató levelek tartalma rombolja a magyar államba vetett közbizalmat, aláássa a pénzügyi tudatosságot, és alaptalanul leminősíti az önkéntes nyugdíjpénztári rendszert.

Súlyosító körülményként értékelte még az MNB a vizsgálat során a többes ügynök hozzáállását, a megbízottjaiért való felelősségtől történő teljes mértékű elzárkózást is. Ez egy piacvezető közvetítő esetében különösképpen aggályosnak és a működés szempontjából is kockázatos magatartásnak minősül. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS