Bekeményít a GVH a koronavírussal ijesztgető csalók ellen?

A Gazdasági Versenyhivatal részvételével működő Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPC) nemrégi tette közzé a koronavírus járvány következtében elszaporodó online csalások, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kapcsán követendő stratégiáját. A GVH szintén kiadott egy sajtóközleményt, amiből világosan látható, hogy a kialakult rendkívüli járványügyi helyzetben milyen praktikákat nem fog eltűrni a hatóság a világhálón egyre hangsúlyosabb teret kapó reklámok esetében.

A CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi iroda versenyjogi csoportjának szakértői összefoglalták, milyen tevékenységeket érdemes elkerülni az online kereskedőknek.

A Bizottság által vezetett CPC közleménye figyelmeztet arra a piaci jelenségre, hogy az utóbbi időben az új típusú koronavírus-járvány következtében az online platformokon olyan megtévesztő marketing technikák elterjedésé tapasztalható, melyek a fogyasztók félelmeinek kihasználása révén annak a hamis látszatát keltve reklámoznak termékeket, hogy azok megelőzhetik vagy gyógyíthatják a COVID-19 fertőzéseket. Ilyen termékek tipikusan a maszkok, fertőtlenítők, különböző „csodaszerek”, amelyek többsége élelmiszer – ezeket a hatályos uniós szabályozás alapján nem is lehetne gyógyhatás ígéretével népszerűsíteni.

A GVH március 19-20-a között vírusellenesnek hirdetett termékeket, illetve védőmaszkokat kínáló online üzletek gyakorlatát tekintette át internetes ellenőrzés, ún. sweep keretében. E körben – egyezően a CPC-vel – a GVH úgy találta, hogy legtipikusabban az alábbi problémák merülhetnek fel:

• Olyan állítások – melyek akár a koronavírus kifejezett említése nélkül is – alkalmasak azt a látszatot kelteni, hogy adott termék gyógyítja vagy megelőzi a COVID-19 fertőzést. Mivel tudományos közmegegyezés jelenleg, hogy a koronavírus fertőzésnek egyelőre nincs ellenszere, az ilyen állítások szinte sosem támaszthatóak alá tudományos bizonyítékokkal, és ezért megtévesztőek – figyelmeztetnek a hatóságok.
• Elszaporodtak az „agresszív kereskedelmi gyakorlatok”. Ezek elsősorban a fogyasztók sürgetésével („siessen, már csak 100 maszkunk maradt!”) igyekeznek elérni azt, hogy ne megfelelően átgondolt, tudatos döntést hozzanak.
• Magukat orvosnak kiadó személyek, vagy nem valóságos intézetek ajánlásaival azt a látszatot keltik, hogy a terméket valamilyen hatóság jóváhagyta, hatásosnak, biztonságosnak ítélte.
• Olyan mértékű árengedményeket hirdetnek, amik nem valós korábbi árakon alapulnak: egy egyszerű példával élve, egy ma, „kedvezményes áron” 1000 forintért hirdetett sebészeti szájmaszkot, amely a járvány elterjedése előtt, januárban 10 forintba került, nyilvánvalóan nem lehet 33 százalékos engedménnyel árulni.
• Nem világos, nem egyértelmű, hogy ki a termék gyártója, forgalmazója, milyen cég tartozik jótállni a termék eladásáért, tulajdonságaiért.

A Bizottság és a GVH is annak fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy az uniós és magyar jogszabályok alapján is a különböző webáruházakat, online piactereket, platformokat üzemeltető vállalatoknak kiemelt felelőssége van jelen helyzetben: amikor észlelik, hogy az általuk üzemeltetett weboldalakon a fentiek szerint megtévesztő tartalmak tűnnek föl, intézkedniük kell azok eltávolításáról, máskülönben maguk a jogsértés részeseivé válhatnak.

A Bizottság többek között erre is tekintettel hívta fel az óriás tech-cégek (mint a Google, az Ebay, az Alibaba stb.) figyelmét az együttműködés és a gyors cselekvés fontosságára. Mindezek miatt – figyelmeztetnek a CERHA HEMPEL szakértői – jelen helyzetben még az eddigieknél is fontosabb, hogy az online platformokat üzemeltető cégeknek hatékony compliance rendszerük működjön, hiszen jogsértést fentiek szerint akaratlanul, puszta figyelmetlenségből is el lehet követni. Fontos, hogy mások (adott esetben csalók) magatartásáért is a tartalomszolgáltató tartozik fogyasztóvédelmi felelősséggel, ezért ilyen helyzetekben mindenképpen indokolt szakemberhez fordulni.