Az amerikai Stanford Egyetem tudósai fejlesztettek ki egy olyan új festéktípust, ami a forró nyári hónapokban csökkenti, a téli időszakban pedig növeli a lakások és más épületek belső hőmérsékletét. A felfedezésük döbbenetes hatékonysággal fogja vissza a rezsiköltségeket és karbonkibocsátást.
Az innovátor felsőoktatási intézménynek otthont adó Kalifornia államban évről évre egyre több gondot okoznak a túl forró nyarak, aszályok, erdőtüzek. Okkal keresnek tehát éppen itt hatékony megoldásokat az épületek hűtésére. A találmánnyal, ami „csupán” egy festék, 36 százalékkal csökkenthető a fűtési célú energiafogyasztás és 21 százalékkal a hűtésre fordított villamosenergia. Az egyetem publikációja alapján egy év alatt összességében 7,4 százalékot lehet spórolni egy adott épület energiafogyasztásán.
„Az előrejelzések szerint a fűtésből származó energia és kibocsátás az energiahatékonyság javulásának köszönhetően tovább fog csökkenni, de a légkondicionáló berendezések használata növekszik, különösen a fejlődő gazdaságokban – jósolja a tanulmány vezető szerzője, Yi Cui, a SLAC Nemzeti Gyorsító Laboratórium anyag-, energia- fotontudományos professzora. – Mind a fűtés, mind a légkondicionálás esetében globálisan csökkentenünk kell az energiát és a kibocsátást, hogy elérjük a zéró emissziós céljainkat. Éppen ezért egyre fontosabb, hogy hogyan lehet csökkenteni a hőcserét az emberi lakó- és munkaterületek, illetve a környezetük között, például fokozott szigetelést kínáló új anyagokkal.”
A Stanfordon kifejlesztett festék nem az első olyan szigetelő termék, amivel hűtő és fűtő hatás érhető el, de a jelenleg piacon lévő, hasonló anyagok általában fémes ezüst vagy szürke színűek, ami korlátozza az alkalmazásukat. Az újonnan kitalált festék viszont matt színek széles skáláját vonultatja fel, amit esztétikusan lehet épületeken alkalmazni. A kutatók nyolc színben tesztelték: fehér, kék, piros, sárga, zöld, narancs, lila és sötétszürke. Az eredmények azt mutatták, hogy a hagyományos festékeknél tízszer jobban verték vissza a magas közép-infravörös fénysugárzást. Még jobb, hogy nem csak épületeken alkalmazható, és számos tárgyra fel lehet vinni őket, hogy javítsák mind a hűtési, mind a fűtési tulajdonságaikat.
„Mindkét réteget különböző formájú és anyagú, válogatott felületekre lehet fújni, amelyek sokféle helyzetben biztosítanak extra hőgátat” – magyarázta Yucan Peng doktorandusz, a tanulmány társszerzője. Elárulta, hogy hatékony hőszigetelő tulajdonságuk mellett a festékeik víztaszítóak is, így kifejezetten ideálisak párás környezetben, sőt, könnyen tisztíthatók nedves ruhával és vízöblítéssel.
A további kísérletek kimutatták, hogy a festékek teljesítménye és esztétikája azután sem változott, hogy egy hétig extrém magas (80 Celsius fok) és alacsony hőmérsékletnek (-195 Celsius fok), valamint savas környezeti hatásoknak tették ki őket.
A kutatócsoport számára a következő feladat az, hogy a feltalálta anyagok tulajdonságait tovább finomítsák, különböző gyakorlati alkalmazásokhoz. Ha például vízalapú anyagok lennének, akkor környezetbarátabbak lennének a mostani, oldószeres megoldásnál, és ez nagyban gyorsítaná a piacra jutás folyamatát is.
Gábor János
A főoldali kép illusztráció! Fotó: Freepik
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.
