Világelső összehasonlító elemzés jelent meg arról, hogy mennyivel fenntarthatóbb egy elektromos, mint egy fosszilis üzemanyaggal működő repülőgép. Az eredmény annak ellenére sem volt borítékolható, hogy egy e-repülő az üzemeltetése közben nem szennyez. Az életciklusára vetítve ugyanis árnyaltabb a kép.
Sosem jelent még meg ennyire egyértelmű összehasonlító elemzés arról, hogy mégis mennyivel járna jobban a klímánk, ha a gépkocsik mintájára a fosszilis üzemű repülők helyett is elektromos gépeket használnánk. Ez azért fontos kérdés, mert tisztában kell lennünk a környezetbarátnak nevezett eszközeink teljes életciklusára vetített hatással - enélkül ugyanis nem lehetünk biztosak benne, hogy a kiválasztott EV vagy a légi utazáshoz igénybe vett repülőgép tényleg alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással jár-e, mint a fosszilis üzemű társa.
A svéd Chalmers Műszaki Egyetem kutatói számára egyértelmű volt, hogy a teljes képhez egy repülőgép egész életciklusára (a gyártástól a leselejtezésig) vetített karbonlábnyommal kell számolni. A korrekt hozzáállás valóban ez, hiszen egy elektromos autó esetében sem feltétlenül egyértelmű, hogy alacsonyabb emisszióval jár. Ez gyakran csak ott igaz rá, ahol használják, nem pedig ott, ahol az alkatrészeit (például az akkumulátorát) előállítják.
A világ első ilyen életciklus-ellenőrzéséhez a tudósok 1-1 azonos kategóriájú, kétüléses repülőgépet vettek alapul, azzal a különbséggel, hogy az egyik tisztán elektromos, a másik pedig fosszilis üzemanyaggal működik.
A International Journal of Life Cycle Assessment folyóiratban közölt tanulmányból kiderül, hogy az elektromos repülőgépek jelentős éghajlati előnyökkel járhatnak, de csakis akkor, ha zöld árammal (vagyis például szél-, vagy naperőműben termelt villamosenergiával) töltik őket. A kutatás egy kétüléses, tisztán elektromos meghajtású repülőgépre, a Pipistrel Alpha Electrora összpontosított - ezt hasonlították össze közvetlenül egy vele egyenértékű, fosszilis üzemanyaggal működő modellel.
A kutatócsoport megállapította, hogy az elektromos repülőgép várható élettartamának mindössze egynegyedét követően jelentősen kisebb az éghajlatra gyakorolt hatása, mint a fosszilis üzemanyaggal működő repülőgépé - de még egyszer: ez kizárólag akkor igaz rá, ha megújuló energiával, nem pedig karbonkibocsátó erőműből származó árammal működik. Ez jelentős eredmény, figyelembe véve, hogy a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy két százalékáért és az összes klímaváltozásra gyakorolt hatás négy százalékáért felelős.
A tanulmány vezető szerzője, Rickard Arvidsson hangsúlyozta: a kis elektromos repülőgépek akár 60 százalékkal kisebb éghajlati és egyéb környezeti hatással járhatnak, mint a velük egyenértékű, fosszilis üzemanyaggal működő repülőgépek. Az ásványi erőforrások szűkössége tekintetében viszont kompromisszumra kényszerülünk, hiszen az elektromos repülőgépek gyártásához szükséges nyersanyagok kb. 50 százalékkal nehezebben hozzáférhetők, leginkább az akkumulátorokban lévő ritka fémek miatt.
A kutatás során kiderült, hogy az elektromos autókhoz hasonlóan az elektromos repülőgépek klímára gyakorolt hatása is nagyobb, amikor a repülőgép vadonatúj (éppen ezért számoltak a várható életciklusa első negyedével), mivel az akkumulátorok gyártása jelentős mennyiségű energiát és erőforrást igényel. Idővel azonban, ahogy az elektromos repülőgép használatba kerül, a relatív hatás csökken és kézzelfoghatóvá válnak a kibocsátásmentes elektromos meghajtásból származó előnyei.
Az elektromos gépek kb. 1000 repülési óra után előzik meg a fosszilis üzemanyaggal működő repülőgépek klímakárosító hatását, így lényegesen környezetkímélőbbek fosszilis társaiknál, tekintve, hogy a vizsgált a Pipistrel Alpha Electro becsült élettartama legalább 4000 óra, így négyszeres a megtérülési ideje.
A kutatók a pozitív eredménytől függetlenül kiemelték, hogy az akkumulátorok továbbfejlesztése rendkívül fontos, ha tovább akarjuk csökkenteni az egy életciklusra eső karbonlábnyomot. Ezen a ponton külön kitértek a lítium-ion akkumulátorokra, amelyek fejlesztése nagyban javíthatja az elektromos repülőgépek környezeti teljesítményét, és még előnyösebbé tehetik azokat a fosszilis üzemanyaggal működő repülőgépeknél. Az új akkumulátor-technológiákat, köztük a lítium-kén akkumulátort szintén megemlítették, mint lehetséges alternatíva.
Gábor János
Főoldali kép: Laurence Butcher, Pipistrel
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
