Energiahatékonysági kihívásokkal küzd a mobil távközlés és az IKT szektor

2023. 11. 06., 12:10

A fenntarthatóságra való törekvés és az egyre növekvő energiaárak az IKT szektort is kihívások elé állítják. Magyarország három legnagyobb mobilszolgáltatója a folyamatban lévő 3G kivezetés ellenére is 2021-ről 2022-re átlagosan 70 százalékos energiaköltség emelkedést tapasztalt. Ez részben a háború által okozott energiaválságnak, részben pedig a fokozatosan bevezetésre kerülő 5G-nek köszönhető. Közben a szektor karbonlábnyoma is igen magasnak számít.

Az IKT szektor karbonlábnyoma

Az IKT ágazatról általánosan elmondható, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának jelentős részéért felelős: egy 2018-as Ericsson kutatás a szektor karbonlábnyomát a teljes globális kibocsátás 1,4 százalékára becsülte, egy 2023-as tanulmány szerint pedig az IKT-ágazat évente közvetlenül a világ teljes üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 2 százalékáért felelős, és ez főként az adatközpontok és hálózatok működtetéséhez szükséges energiából fakad. A teljes globális villamosenergia-felhasználásból a szektor nagyjából 4 százalékban részesedik.

A karbonsemlegesség időpontjához közelítve az IKT szektor kibocsátásának aránya várhatóan folyamatosan növekedni fog, még akkor is, ha abszolút mértékben a 2020-as szint közelében tartja magát. A szektor 2050-re akár a globális kibocsátás több mint 37 százalékáért is felelhet, ahogy a többi iparág egyre inkább csökkenti a kibocsátását. Fontos azonban megemlíteni, hogy a digitalizáció és az információs technológiák fejlődése fontos előmozdítója a többi szektor energiahatékonyság-növelésének, így a kép összességében árnyaltabb. Mivel azonban az IKT szektorral szemben is elvárás a karbonsemlegesség elérése 2050-re, ezért nem elég a szektor szerepét hangsúlyozni a globális karboncsökkentésben, hanem komoly lépések szükségesek a kibocsátás csökkentése érdekében.

Uniós IKT-specifikus energiafogyasztás-csökkentési célok

2021-ben 26 – köztük számos távközlési – vállalat vezérigazgatója megalapította az Európai Zöld Digitális Koalíciót, melynek keretén belül vállalták, hogy 2030-ig csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 2040-re pedig teljesen karbonsemlegessé vagy nettó nulla kibocsátásúvá válnak.

A célok között szerepel a környezetbarátabb, energia- és anyaghatékonyabb digitális technológiák és szolgáltatások fejlesztésébe való beruházás és ezek bevezetése, olyan módszerek és eszközök kidolgozása, melyekkel mérhető a zöld digitális technológiák környezetre és éghajlatra gyakorolt nettó hatása, illetve más ágazatok képviselőivel együtt olyan ajánlások és iránymutatások készítése a zöld digitális átalakításhoz, melyek előnyösek a környezet, a társadalom és a gazdaság számára.

A Next Generation Mobile Networks iparági szövetség ajánlásai

Nemrég jelent meg a Next Generation Mobile Networks (NGMN) iparági szövetség legújabb tanulmánya, amely azokat az energiahatékonyságot javító megoldásokat próbálja feltárni, melyek alkalmazásuk esetén nagyban hozzájárulnak a mobilszolgáltatók energiaköltségeinek csökkentéséhez. A tanulmány a cél elérése érdekében innovatív lépéseket is feltár. Kritikus pont például, hogy a mobilhálózatok által elhasznált összes energia háromnegyedét a rádió-hozzáférési hálózatok (RAN) használják fel, amelynek felét a bázisállomások rádiós eszközei teszik ki.

„Ezeken a területeken jelentős változtatásokra van szükség, a tanulmány által feltárt megoldási lehetőségek jelentős része elsősorban a rádió-hozzáférési hálózat energiafogyasztásának csökkentésére irányul. Felmerül az üzemeltetők adatközpontjainak energiaigényei, a hűtési technológiák fejlesztésének lehetőségei és a virtualizációs és felhőalapú hálózati technológiákra való áttérés eshetősége is. Az innovatív megoldások közül három kiemelt terület van, amely jelentősen képes csökkenteni az energiaköltségeket: a folyamat-optimalizálás, a műszaki optimalizálás, és az új technológiák alkalmazása” – mondta Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

A folyamat-optimalizáláson belül a 3GPP energiatakarékossági funkcióinak szabályalapú és mesterséges intelligencia alapú automatizálásával akár 9 százalékos energiacsökkentés is elérhető a 4G/5G hálózatok esetében.

A műszaki optimalizálás esetében még nagyobb energiamegtakarítás érhető el olyan lehetőségek kihasználásával, mint az egysávos RRU-k háromsávos RRU-kkal való helyettesítése, az antennaerősítés fokozása, a passzív antennák RF táplálási útvonalainak egyszerűsítése vagy akár a cellahelyek egyenáramú energiaveszteségének csökkentése, amelyek RRU-nként akár 30százalék-os energiamegtakarítást is eredményezhetnek.

Az új technológiák alkalmazása az energiatakarékosság további lehetőségét jelenti: a közvetlen érintkezéses folyadékhűtés (DCLC) és a folyadékba merülő hűtés jelentősen csökkentheti az adatközpontok energiafelhasználását, míg az újra konfigurálható intelligens felületek (RIS) és az elosztott, vagy cellamentes tömeges MIMO (DMIMO) technológia akár 3,5-szeresére növelheti a hálózat energiahatékonyságát az alapkonfigurációkhoz képest.

„A mobilipar a zöld forradalom küszöbén áll, az energiaárak drasztikus emelkedése megköveteli, hogy a mobilszolgáltatók mihamarabb cselekedjenek. Érdemes a megtakarítási lehetőségeket szolgáltatóra szabottan megvizsgálni, költség-haszon elemzést készíteni, és ezek alapján döntést hozni” – mondta Bakos Márton, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS