Uniós megállapodás a tehergépkocsik, az autóbuszok és a pótkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről

Uniós megállapodás a tehergépkocsik, az autóbuszok és a pótkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről
2024. 01. 19., 15:40

A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes politikai megállapodásra jutott a nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak szigorításáról.

A cél tovább csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re teljesítendő új célértékeket megállapítani. Az új szabályok segíteni fognak abban, hogy az EU teljesíteni tudja a 2030-ra kitűzött éghajlat-politikai céljait, és 2050-re klímasemlegessé váljon. A javaslat célja továbbá, hogy ösztönözze a kibocsátásmentes járművek részarányának növelését az uniós nehézgépjármű-állományban, garantálva egyúttal azt is, hogy az ágazat innovációs potenciálja és versenyképessége megmaradjon és meg is erősödjön – olvasható a Tanács közleményében.

Az ideiglenes megállapodást még mindkét intézménynek hivatalosan is jóvá kell hagynia.

A rendelet hatálya

A társjogalkotók (a Tanács és a Parlament) megállapodtak abban, hogy kiterjesztik a rendelet hatályát annak érdekében, hogy szinte minden, tanúsított szén-dioxid-kibocsátással rendelkező új nehézgépjárműre – köztük a kisebb tehergépkocsikra, a városi és a távolsági autóbuszokra, valamint a pótkocsikra is – kibocsátáscsökkentési célértékek vonatkozzanak.

A rendeletben meghatározott szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célok alól mentesítést kapnak
– a kis sorozatú gyártók, valamint a bányászati, erdészeti és mezőgazdasági célokra használt járművek,
– a fegyveres szolgálatok és a tűzoltóság által használt járművek és
– a polgári védelem, a közrend fenntartása és az orvosi ellátás terén használt járművek.

Az ideiglenes megállapodás alapján a rendelet hatálya a későbbiekben (2035-től) a különleges felépítményű gépjárművekre, például a szemétszállító tehergépjárművekre és a betonkeverőkre is kiterjed majd. A Bizottság emellett megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy a kisebb (5 tonna alatti) teherautók is bekerüljenek a hatály alá.

Az ideiglenes megállapodás az utólagosan átalakított járműveknek – tehát a hagyományos járművek kibocsátásmentes járművekké alakításának – a kérdésével is foglalkozik, lehetővé téve e járművek gyártók közötti átcsoportosítását. A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy megbízzák a Bizottságot annak 2025-ig történő felmérésével, hogy szükség van-e az utólagosan átalakított nehézgépjárművek jóváhagyására vonatkozó harmonizált szabályokkal segíteni e járművek elterjedését.

Új kibocsátáscsökkentési célok

Az EU 2030-ra és az azt követő időszakra elérendő éghajlat-politikai céljaival összhangban a Tanács és a Parlament megtartotta a Bizottság javaslatában meghatározott, 2030-ra (45 százalék), 2035-re (65 százalék) és 2040-re (90 százalék) teljesítendő célértékeket. Ezek kiegészítik a már a hatályos rendeletben is szereplő, 2025-re elérendő 15 százalékos kibocsátáscsökkentési célt. E célértékeket a 7,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsik és távolsági autóbuszok esetében kell teljesíteni.

A társjogalkotók 7,5 százalékos célértékben állapodtak meg a pótkocsikra és 10 százalékos célértékben a félpótkocsikra vonatkozóan. Meghatározták továbbá az „elektromos pótkocsi” fogalmát annak érdekében, hogy biztosítsák a jogi egyértelműséget, továbbá hogy hozzáigazítsák a hatályos rendeletet az e típusú pótkocsik műszaki fejlődéséhez, figyelembe véve, hogy az elektromos pótkocsik képesek hozzájárulni a pótkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez.

Kibocsátásmentességi cél városi autóbuszok esetében

A javasolt módosítás alapján 2030-ra a városi autóbuszok 90 százalékának, 2035-re pedig 100 százalékának kibocsátásmentesnek kell lennie. A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy a helyközi autóbuszokat mentesítik e célérték elérése alól: e nehézgépjárművekre ehelyett a távolsági autóbuszok számára megállapított általános célértékek vonatkoznak majd.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS