Multicégek adózása: nagyobb átláthatóságot szorgalmaz az Európai Parlament

2019. 11. 03., 09:31

Az Európai Parlament képviselői olyan szabályok kidolgozását kérik a tagállamoktól, amelyek kötelezik a multicégeket, hogy tegyék nyilvánossá profitjuk és befizetett adójuk mértékét.

Az Európai Bizottság még 2016-ban tett javaslatot a nagyvállalatok adózással kapcsolatos információinak nyilvánossá tételére, de az ügy azóta megakadt a Tanácsnál. A Parlament már 2017 júliusában elfogadta álláspontját a jogszabályjavaslatra vonatkozóan, a folyamat következő lépcsője az lenne, hogy tárgyaljon annak részleteiről a Tanáccsal.

A javaslat a több tagállamban jelen lévő, globálisan 750 millió eurónál nagyobb árbevételű vállalkozásokat kötelezné arra, hogy tagállamokra lebontva közzétegyék a profitjukat és az azután befizetett adó mennyiségét.

A cégeket már jelenleg is kötelezik az EU-s szabályok arra, hogy ezeket az információkat megosszák a nemzeti adóhatóságokkal. Az EP-képviselők szerint azonban ha a számok nyilvánosak lennének, az nagyobb átláthatóságot eredményezne és megakadályozná, hogy az egyik országban megszerzett bevétel után egy másik, alacsonyabb adót kiszabó országban adózzanak a cégek.

Egy október 22-i plenáris vitán Evelyn Regner (szocialista, német) elmondta, hogy gyakran a vállalatok nem fizetnek be elegendő adót, nem a valós információt adnak meg az adóbevallás során, így elkerülik, hogy magasabb összeget kelljen befizetniük. Szerinte a cégek tartoznak annyival az állampolgároknak, hogy bevallják hol mennyi adót fizetnek be.

„Ez a módja annak hogy fellépjünk az adóelkerülés ellen vessünk az adóelkerülésnek” – mondta Othmar Karas (néppárti, osztrák). Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy az EU hasonló szabályozást már bevezetett a bankokra, ami eredményesnek bizonyult. „Miért nem tesszük ugyanezt a cégek esetében? Mi takargatnivalónk van?”

Ondřej Kovařík (Renew Europe, cseh) szerint a javaslat nemcsak az adóhatóságoknak, de a kis- és középvállalkozásoknak is előnyös, akik ugyan versenytásai a hazai piacon a nagy cégeknek, mégsem tudják megúszni az adózás azzal, hogy másik tagállamban fizetik be a rájuk kirótt, alacsonyabb összeget.

A probléma azonban az, hogy a tagállamok között nincs egyetértés a témában. Tytti Tupp, a finn uniós elnökség képviseletében a vitán biztosította a képviselőket arról, hogy előrelépés történt az ügyben, és számos megbeszélés várható a következő időszakban a részletekről, de hozzátette: „a Tanácsnak valószínűleg még több időre van szüksége, hogy kialakítsa egységes álláspontját a témában”.

Sven Giegold (zöldpárti, német) elmondta: „A legtöbb európai számára érthetetlen, miért léteznek még az adóparadicsomok, ahol végül kikötnek az adózásra befizetett összegek... Három éve az asztalon van a javaslat amely az átláthatóságot mozdítaná elő. A tagállamok kormányai az igazságos adózás és verseny útjában állnak.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS