Az Európai Parlament képviselői olyan szabályok kidolgozását kérik a tagállamoktól, amelyek kötelezik a multicégeket, hogy tegyék nyilvánossá profitjuk és befizetett adójuk mértékét.
Az Európai Bizottság még 2016-ban tett javaslatot a nagyvállalatok adózással kapcsolatos információinak nyilvánossá tételére, de az ügy azóta megakadt a Tanácsnál. A Parlament már 2017 júliusában elfogadta álláspontját a jogszabályjavaslatra vonatkozóan, a folyamat következő lépcsője az lenne, hogy tárgyaljon annak részleteiről a Tanáccsal.
A javaslat a több tagállamban jelen lévő, globálisan 750 millió eurónál nagyobb árbevételű vállalkozásokat kötelezné arra, hogy tagállamokra lebontva közzétegyék a profitjukat és az azután befizetett adó mennyiségét.
A cégeket már jelenleg is kötelezik az EU-s szabályok arra, hogy ezeket az információkat megosszák a nemzeti adóhatóságokkal. Az EP-képviselők szerint azonban ha a számok nyilvánosak lennének, az nagyobb átláthatóságot eredményezne és megakadályozná, hogy az egyik országban megszerzett bevétel után egy másik, alacsonyabb adót kiszabó országban adózzanak a cégek.
Egy október 22-i plenáris vitán Evelyn Regner (szocialista, német) elmondta, hogy gyakran a vállalatok nem fizetnek be elegendő adót, nem a valós információt adnak meg az adóbevallás során, így elkerülik, hogy magasabb összeget kelljen befizetniük. Szerinte a cégek tartoznak annyival az állampolgároknak, hogy bevallják hol mennyi adót fizetnek be.
„Ez a módja annak hogy fellépjünk az adóelkerülés ellen vessünk az adóelkerülésnek” – mondta Othmar Karas (néppárti, osztrák). Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy az EU hasonló szabályozást már bevezetett a bankokra, ami eredményesnek bizonyult. „Miért nem tesszük ugyanezt a cégek esetében? Mi takargatnivalónk van?”
Ondřej Kovařík (Renew Europe, cseh) szerint a javaslat nemcsak az adóhatóságoknak, de a kis- és középvállalkozásoknak is előnyös, akik ugyan versenytásai a hazai piacon a nagy cégeknek, mégsem tudják megúszni az adózás azzal, hogy másik tagállamban fizetik be a rájuk kirótt, alacsonyabb összeget.
A probléma azonban az, hogy a tagállamok között nincs egyetértés a témában. Tytti Tupp, a finn uniós elnökség képviseletében a vitán biztosította a képviselőket arról, hogy előrelépés történt az ügyben, és számos megbeszélés várható a következő időszakban a részletekről, de hozzátette: „a Tanácsnak valószínűleg még több időre van szüksége, hogy kialakítsa egységes álláspontját a témában”.
Sven Giegold (zöldpárti, német) elmondta: „A legtöbb európai számára érthetetlen, miért léteznek még az adóparadicsomok, ahol végül kikötnek az adózásra befizetett összegek... Három éve az asztalon van a javaslat amely az átláthatóságot mozdítaná elő. A tagállamok kormányai az igazságos adózás és verseny útjában állnak.”
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.