Minimáljövedelem-rendszereik felülvizsgálatára szólította fel a tagállamokat az Európai Bizottság

2022. 09. 28., 19:13

Az Európai Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentésére irányuló jelenlegi kötelezettségvállalás részeként korszerűsítsék minimáljövedelem-rendszereiket.

Az aktív befogadást biztosító megfelelő minimumjövedelemről szóló javasolt tanácsi ajánlás meghatározza, hogy a tagállamok hogyan korszerűsíthetik minimáljövedelem-rendszereiket annak érdekében, hogy azok hatékonyabbá váljanak, kiemeljék az embereket szegénységből, miközben előmozdítják a munkaképes személyek munkaerő-piaci integrációját – olvasható a Bizottság közleményében.

A minimáljövedelem

A minimáljövedelem olyan készpénzfizetés, amely segítséget nyújt azoknak a háztartásoknak, amelyeknek erre szükségük van ahhoz, hogy a számláikat kifizessék és méltó életet éljenek. Az ilyen juttatások különösen fontosak gazdasági visszaesés idején, mivel segítenek enyhíteni a háztartási jövedelem csökkenését a leginkább rászorulók körében, hozzájárulva ezáltal a fenntartható és inkluzív növekedéshez. A támogatást általában a szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító természetbeni juttatások és a munkaerőpiacra való belépésre irányuló célzott ösztönzők egészítik ki. Ily módon a minimáljövedelem-rendszerek nem passzív eszközök, hanem ugródeszkaként szolgálnak a befogadás és a foglalkoztatási kilátások javításához. A jól megtervezett minimáljövedelem-rendszerek egyensúlyt teremtenek a szegénység enyhítése, a munka ösztönzése és a fenntartható költségvetési költségek között.

A minimumjövedelemnek és a szociális védőhálóknak megfelelő ösztönzőket és támogatást kell nyújtaniuk azon kedvezményezettek számára, akik dolgozni tudnak, hogy visszailleszkedjenek a munkaerőpiacra. A kialakításuknak ezért segítenie kell a zöld és digitális átállásban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását is azáltal, hogy támogatja a munkaerőpiaci átmeneteket és a hátrányos helyzetű csoportok aktív részvételét.

A Covid19-világjárványhoz kapcsolódó kijárási korlátozások idején még fontosabbá váltak a jól működő és célzott szociális biztonsági hálók társadalmi és gazdasági előnyei. A megfelelő minimumjövedelem az emelkedő energiaárak és az Ukrajna elleni orosz inváziót követő infláció jelenlegi összefüggésében különösen releváns, mivel a jövedelemintézkedéseket kifejezetten a kiszolgáltatott csoportok javára lehet fordítani.

A javaslat hozzá fog járulni az EU 2030-ra kitűzött, a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben meghatározott szociális céljainak eléréséhez, amelyek szerint a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát legalább 15 millióval csökkenteni kell. Segíteni fogja továbbá a tagállamokat abban, hogy a 20–64 év közötti lakosság legalább 78  százaléka foglalkoztatott legyen.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta: „A szociális védelmi rendszerek hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek és különbségek csökkentéséhez. Méltóságteljes életet biztosítanak azok számára, akik nem tudnak dolgozni – azokat pedig, akik tudnak, arra ösztönzik, hogy újra munkát vállaljanak. Egy olyan időszakban, amikor sokan egyik napról a másikra élnek, idén ősszel fontos lesz, hogy a tagállamok a leginkább rászorulók megsegítése érdekében aktív befogadási megközelítéssel korszerűsítsék szociális biztonsági hálójukat. Így küzdhetünk a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen, és így segíthetünk még több embernek abban, hogy visszatérjen a munka világába ebben a kihívásokkal teli időszakban.

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos hozzátette: „A mai napon az EU-ban több mint minden ötödik embert fenyeget a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye. Minden tagállamban léteznek minimáljövedelem-rendszerek, de az elemzések azt mutatják, hogy ezek nem mindig megfelelőek, nem minden rászorulót érnek el, vagy motiválják az embereket, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. A növekvő megélhetési költségek és a bizonytalanság közepette gondoskodnunk kell arról, hogy biztonsági hálóink megfeleljenek a feladatnak. Különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a fiatalokat jövedelemtámogatásokkal is visszatérítsük a munkaerőpiacra, hogy ne kerüljenek a kirekesztés csapdájába.”

Bár a minimumjövedelem minden tagállamban létezik, a támogatások megfelelősége, hatóköre és eredményessége jelentősen eltér.

A tanácsi ajánlásra irányuló javaslat konkrét iránymutatást nyújt a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként biztosítsák minimáljövedelem-rendszereik hatékonyságát a szegénység elleni küzdelemben és az aktív befogadás előmozdításában.

Ajánlások a tagállamoknak

1. Javítsák a jövedelemtámogatás megfelelőségét

– Átlátható és megbízható módszertan segítségével határozzák meg a jövedelemtámogatás szintjét.

– A munkavállalás ösztönzőinek megőrzése mellett biztosítsák, hogy a jövedelemtámogatás fokozatosan egy sor megfelelőségi kritériumot tükrözzön. A tagállamoknak legkésőbb 2030 végéig el kell érniük a megfelelő szintű jövedelemtámogatást, miközben meg kell őrizniük az államháztartás fenntarthatóságát.

– Évente vizsgálják felül és szükség esetén igazítsák ki a jövedelemtámogatás szintjét.

2. Javítsák a minimumjövedelem hatókörét és igénybevételét

– A támogathatósági kritériumoknak átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük. Például a nemek közötti egyenlőség és a gazdasági függetlenség előmozdítása érdekében – különösen a nők és a fiatal felnőttek esetében – a tagállamoknak elő kell segíteniük a jövedelemtámogatáshoz személyenként, nem pedig háztartásonként történő hozzájutást, anélkül, hogy szükségszerűen növelnék az egy háztartásra jutó ellátások általános szintjét. Emellett további intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy több egyszülős, túlnyomórészt nők által vezetett háztartás vegye igénybe a minimumjövedelmet.

– A kérelmezési eljárásoknak hozzáférhetőnek és egyszerűsítettnek kell lenniük, és azokat felhasználóbarát tájékoztatásnak kell kísérnie.

– A minimumjövedelem iránti kérelemről szóló határozatot a benyújtásától számított 30 napon belül meg kell hozni, a határozat felülvizsgálatának lehetőségével.

– A minimáljövedelem-rendszereknek reagálniuk kell a társadalmi-gazdasági válságokra, például a jogosultsággal kapcsolatos további rugalmasság bevezetésével.

3. Javítsák a befogadó munkaerőpiacokra történő belépés lehetőségét

– Az aktivizálási intézkedéseknek megfelelő ösztönzőket kell biztosítaniuk a munkaerőpiacra való (újbóli) belépéshez, különös tekintettel a fiatal felnőttek segítésére.

– A minimáljövedelem-rendszereknek segíteniük kell az embereket abban, hogy munkát találjanak és azt megtartsák, például inkluzív oktatás és képzés, valamint elhelyezkedési és azt követő, valamint mentori támogatás révén.  

– Lehetővé kell tenni – akár rövidebb időszakokra, például próbaidő vagy szakmai gyakorlat során –, hogy a jövedelemtámogatást a munkából származó jövedelemmel kombinálják.

4. Javítsák a támogató és alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést

– A kedvezményezetteknek ténylegesen hozzá kell férniük a minőségi támogató szolgáltatásokhoz, például az (egészségügyi) ellátáshoz, a képzéshez és az oktatáshoz. A rászorulók számára elérhetővé kell tenni a társadalmi befogadást segítő szolgáltatásokat, például a tanácsadást és a coachingot.

– Emellett a kedvezményezetteknek folyamatosan és ténylegesen hozzá kell férniük az alapvető szolgáltatásokhoz, például az energiához.

5. Ösztönözzék a személyre szabott támogatást

– A tagállamoknak egyéni, többdimenziós igényfelmérést kell végezniük annak érdekében, hogy azonosítsák a kedvezményezettek társadalmi befogadása és/vagy foglalkoztatása előtt álló akadályokat, valamint az ezek kezeléséhez szükséges támogatást.

– Ennek alapján a kedvezményezetteknek a minimumjövedelemhez való hozzáféréstől számított három hónapon belül közös célkitűzéseket, ütemtervet és testre szabott támogatási csomagot meghatározó befogadási tervet kell kapniuk ennek elérése érdekében.

6. Növeljék a hatékonyságot a szociális biztonsági hálók irányítása, valamint a nyomonkövetési és jelentéstételi mechanizmusok terén uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten!

Uniós finanszírozás áll rendelkezésre a tagállamok támogatására abban, hogy reformok és beruházások révén javítsák minimáljövedelem-rendszereiket és szociális infrastruktúrájukat.

Jobb hatásvizsgálatok a méltányos szakpolitikák érdekében

A Bizottság egy közleményt is előterjeszt a tagállami reformok elosztási hatásának jobb értékeléséről. Iránymutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy miként lehetne átlátható módon célzottabbá tenni a szakpolitikákat, biztosítva, hogy azok kezeljék a meglévő egyenlőtlenségeket, és figyelembe véve a különböző földrajzi területekre és népességcsoportokra, például a nőkre, a gyermekekre és az alacsony jövedelmű háztartásokra gyakorolt hatást. A közlemény a szakpolitikai területekre, az eszközökre, a mutatókra, az időzítésre, az adatokra és az értékelés terjesztésére vonatkozó iránymutatással foglalkozik. A ma előterjesztett iránymutatás a tagállamok minimáljövedelem-rendszerei kialakításának tekintetében is releváns.

A következő lépések

A tagállamok megvitatják az aktív befogadást biztosító megfelelő minimumjövedelemről szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatot, amely elfogadásáról aztán a Tanács dönt. Az elfogadást követően a tagállamoknak háromévente jelentést kell tenniük a Bizottságnak a végrehajtás terén elért haladásról. A Bizottság az európai szemeszter keretében is nyomon fogja követni az ezen ajánlás terén elért eredményeket. A javasolt eszköz – egy tanácsi ajánlás – elegendő mozgásteret biztosít a tagállamok számára annak meghatározásához, hogy sajátos körülményeik figyelembevételével hogyan tudják a legjobban megvalósítani e kezdeményezés célkitűzéseit.

Szegénység, társadalmi kirekesztődés: adatok, intézkedések, ajánlások

2021-ben az EU-ban legalább minden ötödik ember – azaz összesen mintegy 94,5 millió fő – volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának. A szociális védőhálók kulcsszerepet játszanak e személyek támogatásában és abban, hogy adott esetben (újra) beléphessenek a munkaerőpiacra. Hatékonyabb szociális védelmi rendszerekre van azonban szükség: a szegénység kockázatának kitett munkanélküli személyek körülbelül 20 százaléka nem jogosult jövedelemtámogatásra, és a becslések szerint a támogatásra jogosult népesség 30–50 százaléka nem részesül minimáljövedelem-támogatásban. 

A szociális jogok európai pillére tartalmazza a megfelelő minimumjövedelemhez való jogra vonatkozó 14. elvet. A társadalmi befogadás és a foglalkoztatás előmozdítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy senkit ne hagyjunk hátra, a Bizottság számos további kezdeményezést terjesztett elő, amelyek kiegészítik a mostani javaslatot. Ez magában foglalja a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvre irányuló javaslatot annak biztosítása érdekében, hogy a munka tisztességes megélhetést biztosítson; az európai gyermekgaranciát, amelynek célja, hogy a gyermekek számára ingyenes és hatékony hozzáférést biztosítson a kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz; valamint az európai gondozási stratégiát, amelynek célja különösen a nők és az ápolási-gondozási ágazatban dolgozók helyzetének javítása. A foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló bizottsági ajánlás (EASE) iránymutatást nyújt az aktív munkaerő-piaci szakpolitikákhoz, beleértve a továbbképzést és az átképzést is. A klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlás konkrét iránymutatást határoz meg a méltányos átállást célzó szakpolitikák végrehajtásához, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra. Végezetül a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat célja a drámai energiaár-emelkedések kezelése a fogyasztás csökkentése és az energiatermelők rendkívüli nyereségének a leginkább segítségre szorulókkal történő megosztása révén.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 11. 24., 16:35
További intézkedésekre is szükség lesz a turisztikai és vendéglátó szektor kilátástalannak tűnő helyzetének enyhítésére – mondja Duska Sándor, a VOSZ Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekciójának vezetője.
2022-11-26 14:37:46
Míg rövid távon a kkv-knak stagnáló gazdasági környezettel és magas árakkal kell megküzdeniük, hosszabb távon csak képességeik megerősítésével válhatnak versenyképesebbé. Mindkét kihívásban kulcsfontosságú a vállalkozásfejlesztési politika, amelynek aktuális kérdéseiről, megújításának lehetőségeiről az Egyensúly Intézet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) partnerségben indított konzultációt. A sorozat zalaegerszegi rendezvényén a megszólalók egyetértettek abban, hogy a vállalkozások előtt álló legkomolyabb nehézségek között van az energiaválság és a munkaerőhiány. Utóbbit, valamint a hatékonyságbeli lemaradást elsősorban az oktatás, képzés komolyabb fejlesztésével lehet orvosolni – hangzott el a rendezvényt záró fórumon.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A bérrendezés akkor ésszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.
2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS