Mindenki tanulhasson külföldön – de tényleg mindenki

2023. 03. 04., 16:15

„A külföldi tanulás lehetőségének – életkortól, iskolázottsági szinttől, háttértől és pénzügyi erőforrásoktól függetlenül – mindenki előtt nyitva kell állnia.”

Az Európai Bizottság új polgári vitacsoportot indított, melynek keretében a 27 uniós tagállam polgárai megvitatják, hogyan lehet az EU-ban mindenki számára elérhetővé tenni a tanulási célú mobilitást. A tanulási célú mobilitással foglalkozó polgári vitacsoport 2023 márciusában és áprilisában összesen háromszor ülésezik, és azon polgári vitacsoportok új generációjának tagja, melyek megszervezésére az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán kerül sor. A cél, hogy a Bizottság bizonyos kulcsfontosságú szakpolitikai területeken bevonja a polgárokat a politikai döntéshozatali folyamataiba – olvasható a testület közleményében.

A csoport körülbelül 150 véletlenszerűen kiválasztott polgárból áll. A csoport összetétele reprezentatív, és tükrözi az EU földrajzi (nemzeti és város/vidék), nemi, életkorbeli, társadalmi-gazdasági háttérbeli és iskolázottsági szintbeli sokféleségét. Továbbá a vitacsoport résztvevőinek egyharmada 25 év alatti. A fiataloknak a politikai döntéshozatalba való bevonása és prioritásaiknak a döntéshozatal során való figyelembevétele egyértelmű kérésként merült fel az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében, és az ifjúság európai évének egyik fő célkitűzése volt. A Bizottság a jövőben gondoskodni fog arról, hogy valamennyi polgári vitacsoport legalább egyharmadrészt fiatal résztvevőkből álljon.

Az első ülésre március 3–5. között kerül sor Brüsszelben, és Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos fogja megnyitni. A csoport második ülését március 24–26. között online tartják. Az utolsó ülésre április 28–30-án kerül sor Brüsszelben, melyen Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök is részt fog venni.

„A tanulási célú mobilitás elengedhetetlen a határok nélküli, összekapcsolt Európa megteremtéséhez és az európai oktatási térség megvalósításához. A mobilitás során szerzett életre szóló, személyes tapasztalatok hatékony eszközei lehetnek a foglalkoztathatóság, a készségek és a tudás fejlesztésének. Nagy várakozással tekintünk a polgárokkal a panelbeszélgetések és a nyilvános konzultáció keretében arra irányulóan folytatott együttműködés elé, hogy a tanulási célú mobilitást életkortól és háttértől függetlenül minden európai számára valódi lehetőséggé tegyük” – üdvözölte a kezdeményezést Marija Gabriel.

Az európai közpolitikák kidolgozásában való közvetlen polgári részvétel rendszeres részévé válik a demokratikus életnek az EU-ban, ami azt jelenti, hogy a polgároknak közvetlen beleszólása van az uniós politikai döntéshozatalba. Ez az Európa jövőjéről szóló konferencia kézzelfogható eredménye, mely rávilágított arra, hogy mennyire értékes, ha a polgároknak központi szerepet biztosítunk a mindennapi életüket befolyásoló kezdeményezésekre vonatkozó szakpolitikai döntéshozatalban – mondta Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök.

A külföldi tanulás lehetőségének mindenki előtt nyitva kell állnia

A tanulási célú mobilitás sokak számára már most is valóság az Erasmus+ programnak és elődjeinek köszönhetően, melyek évek óta mobilitási lehetőségeket kínálnak az iskolai oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban és a felnőttoktatásban részt vevő tanulók és pedagógusok számára, valamint különböző projekteben való részvételre biztosítanak lehetőséget a tanulószerződéses tanulóknak, a fiataloknak, az ifjúságsegítőknek és a sportedzőknek. Ennek és a tanulási mobilitás iránti nagy érdeklődésnek ellenére azonban az európai polgárok számos akadállyal szembesülnek a tanulási mobilitási lehetőségekhez való hozzáférés és az azokban való részvétel terén. Ezen akadályok azonosítása és leküzdése elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanulási mobilitási lehetőségek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.

Az ideiglenes külföldi tanulás lehetőségének – életkortól, iskolázottsági szinttől, háttértől és pénzügyi erőforrásoktól függetlenül – mindenki előtt nyitva kell állnia. Következésképpen a Bizottság bejelentette, hogy 2023. évi munkaprogramja részeként a tanulási mobilitási keretet aktualizálni fogja. A polgári vitacsoport létrehozása mellett a Bizottság nyilvános konzultációt is indított a polgárok és az érdekelt felek számára, akik a konzultáció ideje alatt megoszthatják gondolataikat a témával kapcsolatban. A témához hozzászólni az Ossza meg velünk véleményét! portálon lehet február 8. és május 3. között.

Tanulási célú mobilitás

Az Európai Unió több mint 35 éve sikeresen dolgozik a polgárok mobilitását javító, illetve a határokon átnyúló cserék és tanulással kapcsolatos együttműködést előmozdító programok és stratégiák megvalósításán. Az Erasmus+ és a hasonló programok azért jöttek létre, mert a tanulók, hallgatók és pedagógusok tanulási célú mobilitása az európai polgárok közötti kölcsönös megértés és kulturális csere fokozásának egyik módja, és segítik őket abban, hogy elsajátítsák azokat a készségeket és kompetenciákat, amelyekre a globalizált világban szükségük van.

A tanulási célú mobilitás kulcsfontosságú tényező az európai oktatási térség, az EU oktatási és képzési ágazatra vonatkozó közös jövőkép megvalósításában. Növelni fogja az uniós polgárok foglalkoztathatóságát és a gazdaság versenyképességét. Emellett szorosan kapcsolódik az EU azon tágabb célkitűzéséhez is, amely az Európai Unió inkluzívabbá tételére irányul.

Az EU-n belüli mobilitás javítása révén lehetővé lehetne tenni a különböző országok oktatási és képzési rendszerei közötti mozgást valamennyi oktatási ágazatban (iskolai oktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttoktatás, ifjúság és sport) és minden képzési szinten az összes tanuló, pedagógus és alkalmazott számára.

A tanulási mobilitásnak köszönhetően szerzett tapasztalatok Európa-szerte hozzájárulnak az emberek foglalkoztathatóságának javításához, valamint készségeik és tudásuk fejlesztéséhez. A külföldi tanulás és az utazások során szerzett egyedi élményekkel való gyarapodás fontos elemei a határok nélküli, összekapcsolt Európáról alkotott elképzelésnek.

Csak az Erasmus+ program keretében – 1987-es létrehozása óta – közel 13 millióan tanultak, vettek részt képzésben, dolgoztak és vállaltak önkéntes munkát külföldön. A résztvevők 95 százaléka számolt be arról, hogy elégedett vagy nagyon elégedett a mobilitási programmal, és 99 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ajánlja másoknak is a programot. 78 százalékuknak fejlődött az idegen nyelvi kompetenciája, 75 százalékuk jobb karrierlehetőségeket szerzett, 76 százalékuk pedig pontosabb elképzelést alakított ki jövőbeli karrierjéről.

A Bizottság és az uniós tagállamok együttműködésben dolgoznak azon, hogy 2025-ig megvalósítsák az európai oktatási térségről alkotott közös elképzelésüket, és ezáltal javítsák az oktatás és képzés minőségét, az inkluzivitást és a nemek közötti egyenlőséget, előmozdítsák a zöld és digitális átállást, javítsák a tanárok helyzetét, megerősítsék a felsőoktatási ágazatot, valamint folytassák az EU oktatási partnerként való népszerűsítését a régióban és világszerte.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-19 10:10:00
A munkaviszony általában határozatlan időre jön létre. A munkáltató és a munkavállaló érdeke azonban azt is diktálhatja, hogy határozott idejű munkaszerződést kössenek. Mi a teendő, ha a munkavállalóra az eredetileg tervezettnél hosszabb ideig van szükség? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS