Mindenki tanulhasson külföldön – de tényleg mindenki

2023. 03. 04., 16:15

„A külföldi tanulás lehetőségének – életkortól, iskolázottsági szinttől, háttértől és pénzügyi erőforrásoktól függetlenül – mindenki előtt nyitva kell állnia.”

Az Európai Bizottság új polgári vitacsoportot indított, melynek keretében a 27 uniós tagállam polgárai megvitatják, hogyan lehet az EU-ban mindenki számára elérhetővé tenni a tanulási célú mobilitást. A tanulási célú mobilitással foglalkozó polgári vitacsoport 2023 márciusában és áprilisában összesen háromszor ülésezik, és azon polgári vitacsoportok új generációjának tagja, melyek megszervezésére az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán kerül sor. A cél, hogy a Bizottság bizonyos kulcsfontosságú szakpolitikai területeken bevonja a polgárokat a politikai döntéshozatali folyamataiba – olvasható a testület közleményében.

A csoport körülbelül 150 véletlenszerűen kiválasztott polgárból áll. A csoport összetétele reprezentatív, és tükrözi az EU földrajzi (nemzeti és város/vidék), nemi, életkorbeli, társadalmi-gazdasági háttérbeli és iskolázottsági szintbeli sokféleségét. Továbbá a vitacsoport résztvevőinek egyharmada 25 év alatti. A fiataloknak a politikai döntéshozatalba való bevonása és prioritásaiknak a döntéshozatal során való figyelembevétele egyértelmű kérésként merült fel az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében, és az ifjúság európai évének egyik fő célkitűzése volt. A Bizottság a jövőben gondoskodni fog arról, hogy valamennyi polgári vitacsoport legalább egyharmadrészt fiatal résztvevőkből álljon.

Az első ülésre március 3–5. között kerül sor Brüsszelben, és Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos fogja megnyitni. A csoport második ülését március 24–26. között online tartják. Az utolsó ülésre április 28–30-án kerül sor Brüsszelben, melyen Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök is részt fog venni.

„A tanulási célú mobilitás elengedhetetlen a határok nélküli, összekapcsolt Európa megteremtéséhez és az európai oktatási térség megvalósításához. A mobilitás során szerzett életre szóló, személyes tapasztalatok hatékony eszközei lehetnek a foglalkoztathatóság, a készségek és a tudás fejlesztésének. Nagy várakozással tekintünk a polgárokkal a panelbeszélgetések és a nyilvános konzultáció keretében arra irányulóan folytatott együttműködés elé, hogy a tanulási célú mobilitást életkortól és háttértől függetlenül minden európai számára valódi lehetőséggé tegyük” – üdvözölte a kezdeményezést Marija Gabriel.

Az európai közpolitikák kidolgozásában való közvetlen polgári részvétel rendszeres részévé válik a demokratikus életnek az EU-ban, ami azt jelenti, hogy a polgároknak közvetlen beleszólása van az uniós politikai döntéshozatalba. Ez az Európa jövőjéről szóló konferencia kézzelfogható eredménye, mely rávilágított arra, hogy mennyire értékes, ha a polgároknak központi szerepet biztosítunk a mindennapi életüket befolyásoló kezdeményezésekre vonatkozó szakpolitikai döntéshozatalban – mondta Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök.

A külföldi tanulás lehetőségének mindenki előtt nyitva kell állnia

A tanulási célú mobilitás sokak számára már most is valóság az Erasmus+ programnak és elődjeinek köszönhetően, melyek évek óta mobilitási lehetőségeket kínálnak az iskolai oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban és a felnőttoktatásban részt vevő tanulók és pedagógusok számára, valamint különböző projekteben való részvételre biztosítanak lehetőséget a tanulószerződéses tanulóknak, a fiataloknak, az ifjúságsegítőknek és a sportedzőknek. Ennek és a tanulási mobilitás iránti nagy érdeklődésnek ellenére azonban az európai polgárok számos akadállyal szembesülnek a tanulási mobilitási lehetőségekhez való hozzáférés és az azokban való részvétel terén. Ezen akadályok azonosítása és leküzdése elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanulási mobilitási lehetőségek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.

Az ideiglenes külföldi tanulás lehetőségének – életkortól, iskolázottsági szinttől, háttértől és pénzügyi erőforrásoktól függetlenül – mindenki előtt nyitva kell állnia. Következésképpen a Bizottság bejelentette, hogy 2023. évi munkaprogramja részeként a tanulási mobilitási keretet aktualizálni fogja. A polgári vitacsoport létrehozása mellett a Bizottság nyilvános konzultációt is indított a polgárok és az érdekelt felek számára, akik a konzultáció ideje alatt megoszthatják gondolataikat a témával kapcsolatban. A témához hozzászólni az Ossza meg velünk véleményét! portálon lehet február 8. és május 3. között.

Tanulási célú mobilitás

Az Európai Unió több mint 35 éve sikeresen dolgozik a polgárok mobilitását javító, illetve a határokon átnyúló cserék és tanulással kapcsolatos együttműködést előmozdító programok és stratégiák megvalósításán. Az Erasmus+ és a hasonló programok azért jöttek létre, mert a tanulók, hallgatók és pedagógusok tanulási célú mobilitása az európai polgárok közötti kölcsönös megértés és kulturális csere fokozásának egyik módja, és segítik őket abban, hogy elsajátítsák azokat a készségeket és kompetenciákat, amelyekre a globalizált világban szükségük van.

A tanulási célú mobilitás kulcsfontosságú tényező az európai oktatási térség, az EU oktatási és képzési ágazatra vonatkozó közös jövőkép megvalósításában. Növelni fogja az uniós polgárok foglalkoztathatóságát és a gazdaság versenyképességét. Emellett szorosan kapcsolódik az EU azon tágabb célkitűzéséhez is, amely az Európai Unió inkluzívabbá tételére irányul.

Az EU-n belüli mobilitás javítása révén lehetővé lehetne tenni a különböző országok oktatási és képzési rendszerei közötti mozgást valamennyi oktatási ágazatban (iskolai oktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttoktatás, ifjúság és sport) és minden képzési szinten az összes tanuló, pedagógus és alkalmazott számára.

A tanulási mobilitásnak köszönhetően szerzett tapasztalatok Európa-szerte hozzájárulnak az emberek foglalkoztathatóságának javításához, valamint készségeik és tudásuk fejlesztéséhez. A külföldi tanulás és az utazások során szerzett egyedi élményekkel való gyarapodás fontos elemei a határok nélküli, összekapcsolt Európáról alkotott elképzelésnek.

Csak az Erasmus+ program keretében – 1987-es létrehozása óta – közel 13 millióan tanultak, vettek részt képzésben, dolgoztak és vállaltak önkéntes munkát külföldön. A résztvevők 95 százaléka számolt be arról, hogy elégedett vagy nagyon elégedett a mobilitási programmal, és 99 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ajánlja másoknak is a programot. 78 százalékuknak fejlődött az idegen nyelvi kompetenciája, 75 százalékuk jobb karrierlehetőségeket szerzett, 76 százalékuk pedig pontosabb elképzelést alakított ki jövőbeli karrierjéről.

A Bizottság és az uniós tagállamok együttműködésben dolgoznak azon, hogy 2025-ig megvalósítsák az európai oktatási térségről alkotott közös elképzelésüket, és ezáltal javítsák az oktatás és képzés minőségét, az inkluzivitást és a nemek közötti egyenlőséget, előmozdítsák a zöld és digitális átállást, javítsák a tanárok helyzetét, megerősítsék a felsőoktatási ágazatot, valamint folytassák az EU oktatási partnerként való népszerűsítését a régióban és világszerte.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS