„A külföldi tanulás lehetőségének – életkortól, iskolázottsági szinttől, háttértől és pénzügyi erőforrásoktól függetlenül – mindenki előtt nyitva kell állnia.”
Az Európai Bizottság új polgári vitacsoportot indított, melynek keretében a 27 uniós tagállam polgárai megvitatják, hogyan lehet az EU-ban mindenki számára elérhetővé tenni a tanulási célú mobilitást. A tanulási célú mobilitással foglalkozó polgári vitacsoport 2023 márciusában és áprilisában összesen háromszor ülésezik, és azon polgári vitacsoportok új generációjának tagja, melyek megszervezésére az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán kerül sor. A cél, hogy a Bizottság bizonyos kulcsfontosságú szakpolitikai területeken bevonja a polgárokat a politikai döntéshozatali folyamataiba – olvasható a testület közleményében.
A csoport körülbelül 150 véletlenszerűen kiválasztott polgárból áll. A csoport összetétele reprezentatív, és tükrözi az EU földrajzi (nemzeti és város/vidék), nemi, életkorbeli, társadalmi-gazdasági háttérbeli és iskolázottsági szintbeli sokféleségét. Továbbá a vitacsoport résztvevőinek egyharmada 25 év alatti. A fiataloknak a politikai döntéshozatalba való bevonása és prioritásaiknak a döntéshozatal során való figyelembevétele egyértelmű kérésként merült fel az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében, és az ifjúság európai évének egyik fő célkitűzése volt. A Bizottság a jövőben gondoskodni fog arról, hogy valamennyi polgári vitacsoport legalább egyharmadrészt fiatal résztvevőkből álljon.
Az első ülésre március 3–5. között kerül sor Brüsszelben, és Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos fogja megnyitni. A csoport második ülését március 24–26. között online tartják. Az utolsó ülésre április 28–30-án kerül sor Brüsszelben, melyen Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök is részt fog venni.
„A tanulási célú mobilitás elengedhetetlen a határok nélküli, összekapcsolt Európa megteremtéséhez és az európai oktatási térség megvalósításához. A mobilitás során szerzett életre szóló, személyes tapasztalatok hatékony eszközei lehetnek a foglalkoztathatóság, a készségek és a tudás fejlesztésének. Nagy várakozással tekintünk a polgárokkal a panelbeszélgetések és a nyilvános konzultáció keretében arra irányulóan folytatott együttműködés elé, hogy a tanulási célú mobilitást életkortól és háttértől függetlenül minden európai számára valódi lehetőséggé tegyük” – üdvözölte a kezdeményezést Marija Gabriel.
Az európai közpolitikák kidolgozásában való közvetlen polgári részvétel rendszeres részévé válik a demokratikus életnek az EU-ban, ami azt jelenti, hogy a polgároknak közvetlen beleszólása van az uniós politikai döntéshozatalba. Ez az Európa jövőjéről szóló konferencia kézzelfogható eredménye, mely rávilágított arra, hogy mennyire értékes, ha a polgároknak központi szerepet biztosítunk a mindennapi életüket befolyásoló kezdeményezésekre vonatkozó szakpolitikai döntéshozatalban – mondta Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök.
A tanulási célú mobilitás sokak számára már most is valóság az Erasmus+ programnak és elődjeinek köszönhetően, melyek évek óta mobilitási lehetőségeket kínálnak az iskolai oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban és a felnőttoktatásban részt vevő tanulók és pedagógusok számára, valamint különböző projekteben való részvételre biztosítanak lehetőséget a tanulószerződéses tanulóknak, a fiataloknak, az ifjúságsegítőknek és a sportedzőknek. Ennek és a tanulási mobilitás iránti nagy érdeklődésnek ellenére azonban az európai polgárok számos akadállyal szembesülnek a tanulási mobilitási lehetőségekhez való hozzáférés és az azokban való részvétel terén. Ezen akadályok azonosítása és leküzdése elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanulási mobilitási lehetőségek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.
Az ideiglenes külföldi tanulás lehetőségének – életkortól, iskolázottsági szinttől, háttértől és pénzügyi erőforrásoktól függetlenül – mindenki előtt nyitva kell állnia. Következésképpen a Bizottság bejelentette, hogy 2023. évi munkaprogramja részeként a tanulási mobilitási keretet aktualizálni fogja. A polgári vitacsoport létrehozása mellett a Bizottság nyilvános konzultációt is indított a polgárok és az érdekelt felek számára, akik a konzultáció ideje alatt megoszthatják gondolataikat a témával kapcsolatban. A témához hozzászólni az Ossza meg velünk véleményét! portálon lehet február 8. és május 3. között.
Az Európai Unió több mint 35 éve sikeresen dolgozik a polgárok mobilitását javító, illetve a határokon átnyúló cserék és tanulással kapcsolatos együttműködést előmozdító programok és stratégiák megvalósításán. Az Erasmus+ és a hasonló programok azért jöttek létre, mert a tanulók, hallgatók és pedagógusok tanulási célú mobilitása az európai polgárok közötti kölcsönös megértés és kulturális csere fokozásának egyik módja, és segítik őket abban, hogy elsajátítsák azokat a készségeket és kompetenciákat, amelyekre a globalizált világban szükségük van.
A tanulási célú mobilitás kulcsfontosságú tényező az európai oktatási térség, az EU oktatási és képzési ágazatra vonatkozó közös jövőkép megvalósításában. Növelni fogja az uniós polgárok foglalkoztathatóságát és a gazdaság versenyképességét. Emellett szorosan kapcsolódik az EU azon tágabb célkitűzéséhez is, amely az Európai Unió inkluzívabbá tételére irányul.
Az EU-n belüli mobilitás javítása révén lehetővé lehetne tenni a különböző országok oktatási és képzési rendszerei közötti mozgást valamennyi oktatási ágazatban (iskolai oktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttoktatás, ifjúság és sport) és minden képzési szinten az összes tanuló, pedagógus és alkalmazott számára.
A tanulási mobilitásnak köszönhetően szerzett tapasztalatok Európa-szerte hozzájárulnak az emberek foglalkoztathatóságának javításához, valamint készségeik és tudásuk fejlesztéséhez. A külföldi tanulás és az utazások során szerzett egyedi élményekkel való gyarapodás fontos elemei a határok nélküli, összekapcsolt Európáról alkotott elképzelésnek.
Csak az Erasmus+ program keretében – 1987-es létrehozása óta – közel 13 millióan tanultak, vettek részt képzésben, dolgoztak és vállaltak önkéntes munkát külföldön. A résztvevők 95 százaléka számolt be arról, hogy elégedett vagy nagyon elégedett a mobilitási programmal, és 99 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ajánlja másoknak is a programot. 78 százalékuknak fejlődött az idegen nyelvi kompetenciája, 75 százalékuk jobb karrierlehetőségeket szerzett, 76 százalékuk pedig pontosabb elképzelést alakított ki jövőbeli karrierjéről.
A Bizottság és az uniós tagállamok együttműködésben dolgoznak azon, hogy 2025-ig megvalósítsák az európai oktatási térségről alkotott közös elképzelésüket, és ezáltal javítsák az oktatás és képzés minőségét, az inkluzivitást és a nemek közötti egyenlőséget, előmozdítsák a zöld és digitális átállást, javítsák a tanárok helyzetét, megerősítsék a felsőoktatási ágazatot, valamint folytassák az EU oktatási partnerként való népszerűsítését a régióban és világszerte.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.