Az Európai Unió Bírósága másodszor is megsemmisítette a Hollandia által a KLM légitársaságnak nyújtott 3,4 milliárd euró összegű állami támogatás jóváhagyását.
2020-ban az Európai Bizottság jóváhagyta a KLM-nek nyújtott holland állami támogatást, amely részben bankhitelhez nyújtott állami garanciából, részben egy állami kölcsönből állt. A 3,4 milliárd euró támogatás célja az volt, hogy a Covid-19 világjárvány miatt előállt helyzetben a KLM-nek ideiglenes likviditást biztosítson. Az Európai Unió Bírósága azonban 2021-ben megsemmisítette a Bizottság határozatát arra hivatkozva, hogy hiányzik az intézkedés kedvezményezettjének meghatározására vonatkozó indokolás. A döntés hatályát ugyanakkor a Bizottság új határozatának elfogadásáig felfüggesztette. A Bizottság 2021. július 16-án új határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy az állami támogatás összeegyeztethető volt a belső piaccal, és hogy a támogatás kizárólagos kedvezményezettjei a KLM és leányvállalatai voltak, az Air France-KLM csoport többi társaságának kizárásával – foglalja össze az előzményeket az Európai Bíróság közleménye.
A Ryanair ezután keresetet nyújtott be, amelyről a Bíróság 2024. február 7-én döntött, és ismét megsemmisítette a szóban forgó támogatás jóváhagyását. A Bíróság úgy véli, hogy a Bizottság tévesen határozta meg a nyújtott állami támogatás kedvezményezettjeit, amikor a kedvezményezettek közül kizárta Air France-KLM csoport két társaságát: az Air France-KLM Holdingot és az Air France-t.
A Bíróság megvizsgálta az Air France-KLM csoporthoz tartozó társaságok közötti pénzügyi, szervezeti, működési és gazdasági kapcsolatokat, a szóban forgó támogatás szerződéses keretet, valamint a magának a támogatásnak a jellegét és kontextust, amelyben azt nyújtották. Mindezek alapján arra a következtetésre jut, hogy az Air France-KLM Holding és az Air France – ha közvetve is, de – részesülhet az állami támogatás által nyújtott előnyből.
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.