Közlekedésbiztonság, önvezető járművek: új uniós szabályok léptek életbe

2022. 07. 07., 22:07

Az új biztonsági intézkedések 2038-ig várhatóan több mint 25 000 emberéletet mentenek meg, és legalább 140 000 súlyos sérülést segítenek elkerülni.

Július 6-án hatályba lépett az új általános járműbiztonsági rendelet. A rendelet a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében kötelezővé teszi különböző vezetéstámogató rendszerek használatát, és létrehozza az automatizált és teljesen önvezető járművek EU-n belüli jóváhagyásának jogi keretét. Az új biztonsági intézkedések Unió-szerte javítani fogják az utasok, a gyalogosok és a kerékpárosok védelmét: 2038-ig várhatóan több mint 25 000 emberéletet mentenek meg, és legalább 140 000 súlyos sérülést segítenek elkerülni.

Mivel az általános járműbiztonságról szóló rendelet hatálybalépése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy teljessé tegye az automatizált és összekapcsolt járművek jogi keretét, a Bizottság idén nyáron elfogadhatja a teljesen önvezető járművek jóváhagyására vonatkozó műszaki szabályokat, így az EU úttörő szerepet fog játszani ezen a területen. A tervezett intézkedések hozzá fognak járulni az új technológiákba vetett bizalom növeléséhez, az innováció fellendítéséhez és az európai gépjárműipar versenyképességének javításához – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „A technológia hozzájárulhat járműveink biztonságának növeléséhez. Az új fejlett, kötelező biztonsági elemek használata csökkenteni fogja a balesetek számát. A rendelet elfogadásával arról is gondoskodunk, hogy az uniós szabályok lehetővé tegyék az autonóm és önvezető járművek biztonságos bevezetését az EU-ban egy olyan jogi kerettel, amely mindenekelőtt az emberek biztonságát szolgálja.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „Sebességszabályozó, sávtartó rendszer és automatizált fékezés – járműveink egyre nagyobb mértékben automatizáltak. A most hatályba lépő új járműbiztonsági jogszabályok révén Európa gondoskodik arról, hogy ezek a technológiák javítsák polgáraink mindennapi életminőségét, emellett a gépjárműipar számára kiszámítható és biztonságos keretet teremt az innovatív technológiai megoldások további bevezetéséhez és a globális versenyképesség fenntartásához.”

Általános járműbiztonsági szabályok

A járművezetőt segítő új biztonsági elemek többek között a következők:

– valamennyi közúti jármű esetében (azaz személygépkocsik, kisteherautók, teherautók és buszok esetében): intelligens sebességszabályozó, tolatóradar kamerával vagy érzékelővel, figyelmeztetés a járművezető fáradására vagy figyelmének lankadására, eseményadat-rögzítők, valamint vészfékjelzés;

– a személygépkocsik és a kisteherautók esetében: olyan további funkciók, mint a sávtartó rendszerek és az automatizált fékezés;

– az autóbuszok és a tehergépkocsik esetében: a lehetséges holtterek jobb felismerését segítő technológiák, figyelmeztetések a gyalogosokkal vagy kerékpárosokkal való ütközés megelőzésére, valamint abroncsnyomás-ellenőrző rendszerek.

A szabályok július 6-tól alkalmazandók az új járműtípusokra, 2024. július 7-től pedig valamennyi új járműre. Az új intézkedések egy részét 2029-ig kiterjesztik más típusú közúti járművekre is.

Az automatizált járművekre vonatkozó műszaki szabályok

Az általános járműbiztonságról szóló rendelet alapján a Bizottság idén nyárra tervezi az automatizált és összekapcsolt járművekre vonatkozó műszaki szabályok elfogadását, különös tekintettel az autópályákon alkalmazott automatizált vezetésre (3. automatizálási szint), valamint a teljesen autonóm járművekre, például a városi ingajáratokra vagy robottaxikra (4. automatizálási szint) vonatkozó rendelkezésekre.  

Az új szabályok összhangba fogják hozni az uniós jogszabályokat a 3. automatizálási szintre vonatkozó új ENSZ-szabályokkal, és új uniós műszaki keretet teremtenek a teljesen autonóm járművek számára. Ezek az első ilyen jellegű nemzetközi szabályok. A műszaki szabályokat egy felhatalmazáson alapuló és egy végrehajtási jogi aktus írja majd elő. Ezek révén mindenre kiterjedően értékelhető lesz a teljesen automatizált járművek biztonságossága és a technológia érettsége még az uniós piacon történő forgalomba hozatalt megelőzően. Meghatározzák a tesztelési eljárásokat, a kiberbiztonsági követelményeket, az adatrögzítési szabályokat, továbbá a biztonsági teljesítmény nyomon követésére és az események bejelentésére vonatkozó, az autonóm járművek gyártóira háruló kötelezettségeket.

Az általános járműbiztonsági rendelet itt olvasható el magyarul.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS