Környezeti bűnözés: körvonalazódik az új uniós jogszabály

Az új irányelv célja a környezet megfelelőbb védelme érdekében minimumszabályokat meghatározni a bűncselekmények és a kapcsolódó szankciók meghatározása tekintetében. A jogszabály a korábbi, 2008-as uniós környezetvédelmi jog alakulása miatt elavulttá vált irányelv helyébe lép majd – olvasható a Tanács közleményében.

Az irányelv immár pontosabban határozza meg, hogy mit értünk környezeti bűncselekmény alatt, és a környezeti bűncselekmények további típusaival egészül ki. Ezenfelül harmonizálja az uniós tagállamokban a természetes személyekre, és – első ízben – a jogi személyekre vonatkozó szankciók szintjét is.

A megállapodást még mindkét intézménynek meg kell erősítenie, ezt követően pedig le lehet folytatni a hivatalos elfogadási eljárást.

Több bűncselekmény...

A Tanács és az Európai Parlament megállapodott abban, hogy az uniós büntetőjogban jelenleg létező bűncselekmények számát kilencről tizennyolcra emeli. Ezáltal több, a környezetet károsító magatartástípus válik tiltottá, és ezek meghatározása is egyértelműbb. Az irányelvbe újonnan felvett bűncselekmények közé tartozik például a faanyagok tiltott kereskedelme – amely a világ egyes részein az erdőpusztulás egyik fő oka –, a hajók szennyezést okozó alkatrészeinek illegális újrafeldolgozása, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése.

A Tanács és az Európai Parlament a bűncselekmények minősített eseteire vonatkozó rendelkezésről is megállapodott. Az irányelvben felsorolt bűncselekmények szándékosan elkövetett esetei minősítettnek tekintendők, amennyiben jelentős méretű vagy környezeti értékű ökoszisztéma vagy védett területen található természetes élőhely pusztulását, illetve az ilyen ökoszisztémák vagy élőhelyek, vagy pedig a levegő, a talaj vagy a víz minőségének visszafordíthatatlan, nagy kiterjedésű és jelentős, illetve hosszan tartó, nagy kiterjedésű és jelentős károsodását okozzák.

... és szigorúbb büntetések

Az irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények bármelyikét elkövető természetes személyekre a jogszabály szerint következő szankciók vonatkoznának:
– valamely személy halálát okozó, szándékosan elkövetett bűncselekmény esetén a felső büntetési tétel legalább tíz év szabadságvesztés;
– a bűncselekmények katasztrofális következményekkel járó, minősített eseteiben a felső büntetési tétel legalább nyolc év szabadságvesztés;
– valamely személy halálát okozó, legalább súlyos gondatlanságból elkövetett bűncselekmény esetén a büntetés felső tétele legalább öt év szabadságvesztés;
– a jogszabályban meghatározott egyéb, szándékosan elkövetett bűncselekmény esetén a büntetés felső tétele legalább öt év vagy legalább három év szabadságvesztés.

Jogi személyek esetében a jogszabály a következő szankciókat határozza meg:
– a legsúlyosabb bűncselekmények esetén a jogi személy teljes globális árbevételének legalább 5 százalékában meghatározott vagy 40 millió aurónak megfelelő legnagyobb pénzbüntetés;
– minden egyéb bűncselekmény esetén a jogi személy teljes globális árbevételének legalább 3 százalékában meghatározott vagy 24 millió eurónak megfelelő legnagyob pénzbüntetés.

Az említetteken felül további intézkedések is hozhatók, például az elkövetőt kötelezhetik a környezet helyreállítására vagy a kárhoz kapcsolódó költségek megtérítésére, kizárhatják a közfinanszírozásból, vagy visszavonhatják engedélyeit.

Képzések és erőforrások

A tagállamoknak emellett biztosítaniuk kell majd a környezeti bűncselekmények felderítésén, nyomozásán és büntetőeljárás alá vonásán dolgozó személyek – így például bírák, ügyészek és rendőri hatóságok – megfelelő képzését is. Az uniós országoknak továbbá biztosítaniuk kell majd az említettek számára a megfelelő erőforrásokat, például az irányelv szerinti feladataik elvégzéséhez szükséges szakképzett munkaerőt és pénzügyi forrásokat. Az irányelv rendelkezéseket tartalmaz a környezeti bűncselekményeket bejelentő személyeknek, a környezetvédőknek és a környezeti bűnözés által érintett személyeknek nyújtott támogatásról és segítségnyújtásról is.

Környezeti bűnözés: rendkívül jövedelmező és nehéz felderíteni

A környezeti bűnözés a szervezett bűnözés egyik legnagyobb haszonnal kecsegtető válfaja az egész világon, amely nem csupán a környezetre, hanem az emberi egészségre is jelentős hatást gyakorol. Rendkívül jövedelmező, ugyanakkor nehéz felderíteni, büntetőeljárás alá vonni és szankcionálni.

Az Unió 2008-ban elfogadta a környezet büntetőjog általi védelméről szóló első uniós irányelvet. Az Európai Bizottság a jogszabály 2019–2020-ban elvégzett értékelést követően arra a megállapításra jutott, hogy az irányelv hatása korlátozott volt, mivel változatlanul alacsony maradt azon ügyek száma, ahol a környezeti bűncselekményeket sikeres nyomozás és ítélethozatal követte. Ezen túlmenően a kiszabott szankciók szintje túl alacsony volt az elrettentéshez, és a határokon átnyúló együttműködés sem folyt módszeresen. A Bizottság 2021. december 15-én az irányelv hatékonyságának javítását célzó javaslatot nyújtott be.