Így mutatta be csapatát az Európai Bizottság megválasztott elnöke

2019. 09. 11., 13:15

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke bemutatta csapatát és a következő Európai Bizottság új felépítését.

„Az új Bizottság tükrözni fogja a politikai iránymutatásokban meghatározott prioritásokat és elképzeléseket. A Bizottság szerkezete azon célkitűzések köré szerveződik, amelyek alapján az Európai Parlament megválasztotta von der Leyent” – olvasható a testület közleményében, amelyet az alábbiakban szó szerint idézünk:

Tevékenységünk középpontjában azon változások jelentette kihívások állnak, amelyek az éghajlat, a technológia és a demográfia területén átformálják társadalmainkat és életmódunkat. A meglévő nagyhatalmak egyedül járnak új utakon. Új nagyhatalmak bukkannak fel és erősödnek meg. Ez Európa-szerte számos közösségben kelt nyugtalanságot, és okoz szorongást. Európának vezető szerepet kell vállalnia bolygónk egészségesebbé tétele és az új digitális korszakra való átállás terén. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha összefogunk, és sajátos szociális piacgazdaságunkat úgy alakítjuk át, hogy az megfeleljen napjaink új célkitűzéseinek.

Ezen az úton minden erőnket, tehetségünket és képességünket latba kell vetnünk. Az egyenlőséget kell a középpontba helyeznünk, és nemtől, származási helytől és kortól függetlenül mindenki számára meg kell teremtenünk az esélyeket. Meg kell védenünk közös értékeinket, és tiszteletben kell tartanunk a jogállamiságot. A következő 5 évben valamennyi uniós intézménynek szorosan együtt kell működnie a félelmek csillapítása és a lehetőségek kibontakoztatása érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta: „Ez a csapat az európai út formálója lesz: bátran fellépünk az éghajlatváltozás ellen, továbbfejlesztjük az Egyesült Államokkal folytatott partnerségünket, definiáljuk a mind magabiztosabb Kínához fűződő viszonyunkat, és megbízható szomszédok leszünk, például Afrika számára. Csapatom képviselni fogja értékeinket és világszínvonalú normáinkat. Olyan Bizottságot akarok, amelynek vezetése eltökélt, amely egyértelműen az aktuális kérdésekre összpontosít, és válaszokat ad. Olyan Bizottság lebeg a szemem előtt, amely kiegyensúlyozott, agilis és korszerű. Csapatomnak most meg kell nyernie a Parlament bizalmát. Az általam vezetett Bizottság a fenntarthatóság mellett elkötelezett geopolitikai Bizottság lesz. Azt akarom továbbá, hogy az Európai Unió a multilateralizmus őre legyen. Mert tudjuk: erősebbek vagyunk, ha együtt tesszük azt, amire egyedül nem vagyunk képesek.”

Új, törekvéseinkre szabott szerkezet

Az új biztosi testületben nyolc alelnök lesz, ideértve az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét (Josep Borrell) is. Az alelnökök felelnek majd a politikai iránymutatásokban megfogalmazott legfontosabb prioritásokért. Ők irányítják majd az olyan, kiemelten fontos, átfogó kérdésekkel kapcsolatos munkánkat, mint az európai zöld megállapodás, a digitális korra felkészült Európa, az emberközpontú gazdaság, az európai életmód védelme, Európa globális szerepének erősítése és az európai demokrácia megerősítése. Az új biztosi testület szerkezetének középpontjában a biztosok állnak. Ők irányítják majd a főigazgatóságok által biztosított szakmai munkát.

Három ügyvezető-alelnök kettős funkciót lát majd el: egyszerre lesz a megválasztott elnök programjában szereplő három kulcstéma egyikéért felelős alelnök, valamint biztos.

Frans Timmermans ügyvezető-alelnök (Hollandia) koordinálja majd az európai zöld megállapodással kapcsolatos munkát. Az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság támogatásával ő fogja irányítani az éghajlat-politikát is.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta: „Azt szeretném, hogy az európai zöld megállapodás az Unió védjegyévé váljon. Lényege azon kötelezettségvállalásunk, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé váljunk. Ez egyúttal hosszú távú gazdasági követelmény is: akik először lépnek és a leggyorsabbak, azok élhetnek majd az ökológiai átmenet kínálta lehetőségekkel. Azt akarom, hogy Európa éllovasa legyen e folyamatnak. Hogy a tudás, a technológiák és a bevált gyakorlatok exportőrévé váljon.”

Margrethe Vestager ügyvezető-alelnök (Dánia) koordinálja majd a digitális kornak megfelelő Európa programját, és – a Versenypolitikai Főigazgatóság támogatása mellett – egyúttal betölti majd a versenypolitikáért felelős biztos posztját.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta: „A digitális átalakulás óriási hatással van arra, hogyan élünk, dolgozunk, kommunikálunk. Egyes területeken – ilyen például a B2C – Európának fel kell zárkóznia, másokon – ilyen például a B2B – élenjárók vagyunk. Egységes piacunkat úgy kell továbbfejlesztenünk, hogy megfeleljen a digitális kor követelményeinek, ki kell aknáznunk a mesterséges intelligencia és a „big data” nyújtotta lehetőségeket, javítanunk kell a kiberbiztonságot, és minden erőnkkel törekednünk kell technológiai szuverenitásunk megőrzésére.”

Valdis Dombrovskis ügyvezető-alelnök (Lettország) koordinálja majd az emberközpontú gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, és egyszersmind ő lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos, akit A Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága támogat majd munkájában.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta: „Egyedülálló szociális piacgazdasággal rendelkezünk, mely a jólét és a szociális méltányosság forrása. Ez különösen fontos most, amikor kettős – éghajlati és digitális – átmenetnek nézünk elébe. Feladatunk, hogy gazdaságunkban a szociális és a piaci összhangja érvényesüljön – ezt a munkát Valdis Dombrovskis vezeti majd.”

Az öt további alelnök a következő:

  • Josep Borrell (Spanyolország, jelenleg spanyol külügyminiszter): főképviselő/alelnökjelölt, Európa globális szerepének erősítése;
  • Věra Jourová (Cseh Köztársaság, biztos a Jean-Claude Juncker vezette Bizottságban): értékek és átláthatóság;
  • Margarítisz Szkínász (Görögország, korábban európai parlamenti képviselő, az Európai Bizottság nagy tapasztalattal rendelkező tisztviselője): az európai életmód védelme;
  • Maroš Šefčovič (Szlovákia, alelnök a Jean-Claude Juncker vezette Bizottságban): intézményközi kapcsolatok és tervezés;
  • Dubravka Šuica (Horvátország, az Európai Parlament tagja): demokrácia és demográfia.

A Bizottság részéről Dubravka Šuica vezeti majd az Európa jövőjével foglalkozó konferencia munkáját is.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta: „Új lendületet akarunk adni az európai demokráciának. Ez közös felelősségünk. A demokrácia több annál, minthogy ötévente elmegyünk szavazni. A demokrácia azt jelenti, hogy hallatjuk hangunkat, és részt vehetünk társadalmunk alakításában.”

Von der Leyen megválasztott elnök olyan biztosi testületet kíván vezetni, amely elkötelezett, érti Európát, és odafigyel arra, amit az európai polgárok akarnak.

  • A biztosi testület tagjai ezért hivatali idejük első felében minden tagállamba ellátogatnak. Nemcsak a fővárosokat kell megismerniük, hanem fel kell keresniük a régiókat is, ahol az európaiak élnek és dolgoznak.
  • Ahogy Európának meg kell felelnie a digitális kor követelményeinek, úgy a Bizottságnak is. A biztosi testület ülései papírmentesek és digitálisak lesznek.
  • Az új Bizottság célja, hogy az emberek és a vállalkozások életét megkönnyítse. Amikor a Bizottság új jogszabályokat alkot, a bürokrácia csökkentése érdekében alkalmazni fogja az „egy be, egy ki”, azaz a bevezetés és a hatályon kívül helyezés egyensúlyának elvét.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta„Ez a Bizottság nemcsak beszél a feladatairól, hanem el is végzi őket. Szervezeti felépítésünk feladatközpontú, nem pedig hierarchikus. Képesnek kell lennünk arra, hogy a fontos kérdésekre gyors és határozott válaszokat adjunk.”

A többi biztosjelölt

Johannes Hahn (Ausztria) lesz felelős a „Költségvetés és igazgatás” portfólióért, és közvetlenül a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek fog jelenteni. A biztosi testület régóta hivatalban lévő tagjaként tisztában van a modern közigazgatás kialakításának fontosságával.

Didier Reynders (Belgium), aki ügyvédi képzésben részesült, rendkívül komoly tapasztalattal rendelkező volt pénzügyminiszter, külügyminiszter, Európa-ügyi miniszter és védelmi miniszter. Az új Bizottságban ő lesz felelős a „Jogérvényesülés” portfólióért (beleértve a jogállamiság témáját is).

Marija Gabriel (Bulgária) jelenleg is a Bizottság tagja. Elkötelezetten és kitartóan dolgozott a digitális portfólióval kapcsolatos kérdéseken, mostantól viszont új perspektívákat fog teremteni a fiatal generáció számára („Innováció és ifjúság” portfólió).

Sztella Kiriakídisz (Ciprus) orvospszichológus, aki sokévnyi tapasztalattal rendelkezik a szociális ügyek, az egészségügy és a rák megelőzése területén. Ő vezeti majd az „Egészségügy” portfóliót.

Kadri Simson (Észtország) az észt parlament hosszú ideje hivatalban lévő tagja, valamint gazdasági és infrastrukturális miniszter. Hozzá tartozik majd az „Energiaügy” portfólió.

Jutta Urpilainen (Finnország) egykori pénzügyminiszter, aki sokáig tagja volt a finn parlament külügyi bizottságának, különleges megbízottként is dolgozott Etiópiában. Ő veszi át a „Nemzetközi partnerségek” portfóliót.

Sylvie Goulard (Franciaország), az Európai Parlament egykori tagja az Unió elkötelezett és meggyőződéses híve. A „Belső piac” biztosaként felügyeli majd az iparpolitikával kapcsolatos munkát, és támogatni fogja a digitális egységes piacot. Ezenkívül ő felel majd a védelmi iparral és űrkutatással foglalkozó új főigazgatóságért is.

Trócsányi László (Magyarország) Magyarország korábbi igazságügy-minisztere. Ő vezeti majd a „Szomszédságpolitika és bővítés” portfóliót.

Phil Hogan (Írország), a jelenleg a mezőgazdaságért felelős tapasztalt biztos a „Kereskedelem” portfólió vezetésével támogatja majd az új Bizottság munkáját.

Paolo Gentiloni (Olaszország) korábbi olasz miniszterelnök, valamint külügyminiszter a „Gazdaságpolitika” portfólió területén szerzett tekintélyes tapasztalatával járul hozzá az új Bizottság munkájához.

Virginijus Sinkevičius (Litvánia) litvániai gazdasági és innovációs miniszter a „Környezet és óceánok” portfólióért lesz felelős.

Nicolas Schmit (Luxemburg) az Európai Parlamentnél, valamint foglalkoztatásügyi és munkaügyi miniszterként szerzett tapasztalatait a „Munkahelyteremtés” portfóliója területén hasznosíthatja.

Helena Dalli (Málta) a szociális párbeszédért, a fogyasztói ügyekért és a polgári szabadságjogokért felelős miniszterként, valamint az európai ügyekért és az esélyegyenlőségért felelős miniszterként politikai pályafutását az egyenlőségnek szentelte. Ő vezeti majd az „Egyenlőség” portfóliót.

Janusz Wojciechowski (Lengyelország) az Európai Parlament régóta hivatalban lévő tagja volt a Mezőgazdasági Bizottságban, jelenleg az Európai Számvevőszék tagja. Hozzá tartozik majd a „Mezőgazdaság” portfólió.

Elisa Ferreira (Portugália) jelenleg a Banco de Portugal vezetőhelyettese. Már sok éve az Európai Parlament tagja, ezenkívül Portugáliában tervezési és környezetvédelmi miniszterként is tevékenykedett. Ő vezeti majd a „Kohézió és reformok” portfóliót.

Rovana Plumb (Románia) az Európai Parlament tagja (a szociáldemokraták csoportjának alelnöke), aki Romániában korábban környezetvédelmi és éghajlatváltozási, munkaügyi, uniós alapok kezeléséért felelős, oktatásügyi és közlekedési miniszter is volt. Hozzá tartozik majd a „Közlekedés” portfólió.

Janez Lenarčič (Szlovénia) szlovén diplomata. Uniós ügyekért felelős államtitkárként éveken át szorosan együttműködött az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel és az Európai Unióval. Hozzá tartozik majd a „Válságkezelés” portfólió.

Ylva Johansson (Svédország) jelenleg svéd foglalkoztatásügyi miniszter, korábban az iskolákért, egészségügyért és idősgondozásért felelős miniszter volt, a svéd parlament tagja. Ezenkívül széles körben elismert szakember a foglalkoztatás, az integráció, az egészségügy és a jólét területén. Ő vezeti majd a „Belügy” portfóliót.

A következő lépések

Következő lépésként az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a teljes biztosi testület összetételét, beleértve az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét/az Európai Bizottság alelnökét is.

Mindezt megelőzően azonban – a Parlament eljárási szabályzata értelmében – a biztosjelölteknek meghallgatáson kell részt venniük az illetékes parlamenti bizottságok előtt.

Az Európai Parlament jóváhagyása esetén az Európai Tanács az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdése értelmében hivatalosan kinevezi az új Európai Bizottságot.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS