Felsőoktatás: „európai dimenziót” építene az Európai Bizottság

2022. 01. 19., 12:08

„2024 közepére az uniós költségvetés akár 60 európai egyetemi szövetséget is támogatni fog, amelyek Európa-szerte több mint 500 egyetemet foglalnak magukban.”

Új javaslatokat fogadott el az Európai Bizottság, amelyek célja – Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős bizottsági alelnök szerint – az, hogy „a felsőoktatás terén folytatott transznacionális együttműködés új szintre emelése, közös értékek, nagyobb mobilitás, szélesebb hatókör és szinergiák megvalósítása, hogy a felsőoktatásban valóban európai dimenziót építsünk ki”.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „A javaslatok az egész felsőoktatási ágazat, mindenekelőtt diákjaink javát szolgálják. Modern transznacionális kampuszokra van szükségük, amelyek könnyen hozzáférnek a külföldi mobilitáshoz, hogy valóban európai tanulmányi útvonalat és tapasztalatot tegyenek lehetővé. Készen állunk arra, hogy egyesítsük erőinket a tagállamokkal és az európai felsőoktatási intézményekkel. Együtt a társadalom szolgálatába állíthatjuk az oktatást, a kutatást és az innovációt. Az európai egyetemek szövetségei előkészítik az ehhez vezető utat; 2024 közepére az uniós költségvetés akár 60 európai egyetemi szövetséget is támogatni fog, amelyek Európa-szerte több mint 500 egyetemet foglalnak magukban.”

Az egyetemekre vonatkozó európai stratégia

Európában közel 5000 felsőoktatási intézmény, 17,5 millió felsőoktatási hallgató, 1,35 millió főiskolai vagy egyetemi oktató és 1,17 millió kutató található. E stratégia célja, hogy támogassa és lehetővé tegye valamennyi európai egyetem számára, hogy alkalmazkodjanak a változó körülményekhez, boldoguljanak, és hozzájáruljanak Európa rezilienciájához és helyreállításához. Számos fontos intézkedést javasol annak érdekében, hogy támogassa az európai egyetemeket a következő négy célkitűzés elérésében:

– a felsőoktatás és a kutatás európai dimenziójának megerősítése;

– az egyetemeknek az európai életmód hajtóerejeként való megszilárdítása a tudományos és kutatói karrierre, az időtálló készségek minőségére és relevanciájára, a sokszínűségre, a befogadásra, a demokratikus gyakorlatokra, az alapvető jogokra és a tudományos értékekre összpontosító tevékenységek támogatásával;

– az egyetemek mint a zöld és digitális kettős átállás kulcsszereplői szerepének erősítése;

– az egyetemek megerősítése az EU globális szerepének és vezető szerepének motorjaként.

Hidak építése a hatékony európai felsőoktatási együttműködéshez

A tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat célja, hogy lehetővé tegye az európai felsőoktatási intézmények szorosabb és mélyebb együttműködését, hogy megkönnyítse a közös transznacionális oktatási programok és tevékenységek végrehajtását, egyesítse a kapacitásokat és az erőforrásokat, vagy közös okleveleket adjon ki. Ez egy felkérés a tagállamok felé arra, hogy nemzeti szinten hozzanak intézkedéseket és teremtsenek megfelelő feltételeket az ilyen szorosabb és fenntartható transznacionális együttműködés, a közös oktatási és kutatási tevékenységek, valamint az európai felsőoktatási térség (Bologna) eszközeinek hatékonyabb végrehajtása érdekében. Megkönnyíti a tudás áramlását, és szorosabb kapcsolatot épít ki az oktatás, a kutatás és az innovatív ipari közösségek között. A cél különösen annak támogatása, hogy mindenki számára magas színvonalú, egész életen át tartó tanulási lehetőségek álljanak rendelkezésre, különös tekintettel azokra a készségekre és kompetenciákra, amelyekre a napjaink gazdasági és társadalmi igényeinek való megfeleléshez leginkább szükség van.

Négy kiemelt kezdeményezés

A felsőoktatás és a kutatás európai dimenzióját 2024 közepéig négy kiemelt kezdeményezés fogja erősíteni:

1. 2024 közepéig 60-ra emelni az „Európai Egyetemek” kezdeményezések számát több mint 500 felsőoktatási intézmény részvételével, amelyek indikatív Erasmus+ költségvetése összesen 1,1 milliárd EUR a 2021–2027-es időszakra. A cél egy közös, hosszú távú strukturális, fenntartható és rendszerszintű együttműködés kialakítása és megosztása az oktatás, a kutatás és az innováció területén, olyan európai egyetemek közötti kampuszok létrehozása révén, ahol az Európa minden tájáról érkező diákok, oktatók és kutatók zökkenőmentes mobilitást élvezhetnek, és új ismereteket hozhatnak létre közösen, országokon és tudományágakon átívelően

2. Törekedni a felsőoktatási intézmények szövetségeinek jogi statútumára, amely lehetővé teszi számukra, hogy erőforrásaikat, kapacitásaikat és erősségeiket egyesítsék, 2022-től egy Erasmus+ kísérleti projekt keretében.

3. Közös európai diplomát létrehozni, amely elismeri a hallgatók által megszerzett felsőoktatási képesítések keretében gyűjtött transznacionális tapasztalatok értékét, és csökkenti a közös programok megvalósításához szükséges bürokráciát.

4. Erősíteni kell az európai diákigazolványra vonatkozó kezdeményezést azáltal, hogy 2022-ben valamennyi mobil hallgató, 2024 közepére pedig az európai egyetemek valamennyi diákja számára elérhetővé teszik az egyedi európai diákazonosítót, hogy minden szinten megkönnyítsék a mobilitást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS