Európai Szolidaritási Testület: még több lehetőség a fiataloknak

2019. 02. 06., 13:16

Az Európai Parlament kezdeményezése, az Európai Szolidaritási Testület azoknak a 17-30 év közötti fiataloknak szól, akik szeretnék egy kicsit jobbá tenni a társadalmat.

Az Európai Parlament oktatási szakbizottsága szavazott az Európai Szolidaritási Testület 2021-2027-es időszakra vonatkozó új prioritásairól. Ennek alapján új lehetőségek is lesznek a projekten belül, többek között EU-n kívüli humanitárius segítségnyújtó programok.

Emellett a program nagyobb hozzáférést biztosít azoknak a fiataloknak, akiknek plusz támogatásra van szükségük, például mert fogyatékossággal élnek, valamilyen egészségügyi problémájuk van, távoli régióból származnak, vagy menekült háttérrel rendelkeznek. Nekik lehetőségük lesz részmunkaidőben csatlakozni a programokhoz. Továbbá lehetőségük lesz olyan projektekhez is csatlakozni, amelyeknek határokon átívelő része is van és más országból érkező résztvevőket is befogadnak.

A képviselők 2018 szeptemberében szavaztak az Európai Szolidaritási Testület jogi kereteinek lefektetéséről. Az Európai Szolidaritási Testület célja azóta is az, hogy a fiataloknak lehetőséget teremtsen arra, hogy saját hazájukban vagy más országokban a közösség érdekeit szolgáló önkéntes vagy szakmai projektmunkákban vegyenek részt. Ezzel lehetőséget adva a résztvevő fiataloknak arra, hogy értékes kompetenciákat sajátítsanak el személyes, szociális és szakmai fejlődésük érdekében, tanulhassanak, tréningeken vehessenek részt, miközben segítenek más embereknek.

A projektek számos területet lefednek, például az oktatást, egészségügyet, környezetvédelmet, a gyerekekkel és idős emberekkel, vagy a menekültekkel való foglalkozást, azzal a céllal, hogy a fiatalok jótékonysági munkát végezhessenek.

A kezdeményezés keretein belül végzett tevékenységek nem befolyásolhatják a meglévő állásokat vagy gyakornokságokat. Hozzájárulhatnak viszont a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának megerősítéséhez, de nem helyettesíthetik azt.

Az Európai Szolidaritási Testület programjaira azok regisztrálhatnak, akik elmúltak 17 évesek, de a munkát vagy önkéntességet csak akkor lehet elkezdeni, ha már betöltötték a 18. életévüket – olvasható az Európai Parlament közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS