Európa innovációs fővárosa 2023-ban: Lisszabon

2023. 11. 28., 15:40

„Ezek a városok a legkiemelkedőbb példái annak, hogy a városok a lakosságuk javát szem előtt tartva miként állíthatják szolgálatukba az innovációt a városi terek átalakítására, valamint a demográfiai és gazdasági kihívások kezelésére.”

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az Európa Innovációs Fővárosa díj (i-Főváros) nyerteseit. A fődíjakat Lisszabon és Linköping városa kapja.

A Bizottság egyúttal bejelentette a két kategória második és harmadik helyezését elnyerő városokat.

Európa Innovációs Fővárosa kategória:

  • a kategória nyertese: Lisszabon (Portugália)
  • második helyezett: Varsó (Lengyelország)
  • harmadik helyezett: Lviv (Ukrajna)

Feltörekvő innovatív európai város kategória:

  • a kategória nyertese: Linköping (Svédország)
  • második helyezett: Padova (Olaszország)
  • harmadik helyezett: Cork (Írország)

Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos Marseille-ben, az Európa Innovációs Fővárosa díj 2022. évi nyertes városában szervezett ünnepségen adta át a díjakat. A díjátadó ünnepségen többek között részt vettek a győztes városok polgármesterei, az Európai Parlament képviselői, Haarlem (a feltörekvő innovatív európai város kategória 2022-es nyertese) polgármestere, valamint Franciaország és több afrikai ország innovációban érdekelt szereplői.

„Gratulálok Lisszabonnak és Linköpingnek! E városok a legkiemelkedőbb példái annak, hogy a városok a lakosságuk javát szem előtt tartva miként állíthatják szolgálatukba az innovációt a városi terek átalakítására, valamint a demográfiai és gazdasági kihívások kezelésére. Egyúttal hadd gratuláljak a döntősöknek is. E városok az innováció eszközeivel teremtenek jobb jövőt a lakosaiknak” – mondta Iliana Ivanova.

A marseille-i innovációs hét megnyitójának egyik eseményeként a rendezvényt a „Közös jövőnk” elnevezésű konferencia kísérte. Emellett sor került a helyi kezdeményezésű, az i-Főváros díj által inspirált, helyi innovátorokat támogató „Prix des possibles” díjátadó ünnepségére is. A részt vevő rangos szakértőknek és politikai döntéshozóknak lehetőségük nyílt arra, hogy megvitassák a jövő energiatermelését, a vízkészletek védelmét, az innovátorok támogatását és a fenntartható mediterrán város kialakításának mikéntjét.

Az innovációs hét további programjai a feltörekvő völgyeket állítják fókuszba. Az Emmanuel Macron francia elnök védnöksége alatt zajló eseménysorozat az uniós és afrikai start-upok és innovációs ökoszisztémák legnagyobb csúcstalálkozója – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Európa Innovációs fővárosa(i)

A Horizont Európa kutatási és innovációs program keretében az Európai Innovációs Tanács (EIC) támogatásával immár kilencedik alkalommal ítélik oda a rangos Európa Innovációs Fővárosa (i-Főváros) díjat.

A díjak révén az EU az inkluzív innovációs ökoszisztémákkal rendelkező városokat ismeri el. A díjat olyan városok kapják, amelyek összekapcsolják a polgárokat a tudományos körökkel, a vállalkozásokkal és a közszférával annak érdekében, hogy az eredményeket a társadalom fokozott jólléte érdekében a gyakorlatba is sikeresen átültessék, miközben fellendítik az áttörést jelentő innovációt.

A díjat első alkalommal 2014-ben ítélték oda. Az Európa Innovációs Fővárosa elismerés korábbi nyertesei: Barcelona (2014), Amszterdam (2016), Párizs (2017), Athén (2018), Nantes (2019), Leuven (2020), Dortmund (2021) és Marseille (2022). A feltörekvő innovatív európai város kategória korábbi nyertesei: Vantaa (2021) és Haarlem (2022).

Az i-Főváros az EU kutatási és innovációs keretprogramja, a Horizont Európa keretében az Európai Innovációs Tanács által odaítélt öt díj egyike. Az Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynöksége gondozásában álló díjra az összes uniós tagállam és a Horizont Európa programhoz társult országok városai pályázhatnak. A nyerteseket két magas szintű, független szakértőkből álló zsűri értékelése alapján választják ki.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS