Erasmus+: 2022-ben több mint 1,2 millió tanuló és tanár élt a lehetőségekkel

2023. 12. 01., 11:10

Az uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram, az Erasmus+ keretében 2022-ben több mint 73 000 szervezet/intézmény mintegy 26 000 projektje kapott támogatást. A program több mint 1,2 millió hallgatónak, tanulónak, egyetemi tanárnak, tanárnak, oktatónak, ifjúságsegítőnek és fiatalnak kínált tanulási célú mobilitási lehetőségeket.

Az Erasmus+ 2022. évi éves jelentésének fő eredményeit a 6. európai oktatási csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság.

A 2021–27-es időszakra mintegy 26,2 milliárd eurónyi költségvetéssel rendelkező Erasmus+ (ez a 2014–20-as időszakra fordított finanszírozás közel duplája) nagy hangsúlyt fektet a társadalmi befogadásra, a zöld és digitális átállásra, valamint a demokratikus életben való részvétel előmozdítására. Az Erasmus+ fókuszában a tanulók, a munkatársak/szakemberek/oktatók és a fiatalok mobilitása áll. A program pozitív hatással bír a tanulmányi, társadalmi, személyes és szakmai fejlődésükre, és erősíti az európai identitás érzetét – olvasható a Bizottság közleményében.

„Az Erasmus+ program 35 éve mutat irányt a pozitív változás felé, és Unió-szerte maradandó hatást gyakorol az emberekre, a szervezetekre és a szakpolitikákra. Örömmel figyelem a program növekedését és a kitűzött célok megvalósítását; emberek milliói számára nyújt lehetőséget arra, hogy új készségeket sajátítsanak el vagy fejlesszék a meglévőket Európa-szerte vagy akár azon túl. Az együttműködés és a felfedezés előmozdításával a program hozzájárul, hogy a ma Európája minél dinamikusabb és sokrétűbb lehessen” – mondta Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos.

A 2022. évi jelentés fő számai

A több mint 4 milliárd euró – az előző évi forrásokat 38 százalékkal meghaladó – összköltségvetésű Erasmus+ a kisebb szervezetek/intézmények számára még hozzáférhetőbbé, a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek számára pedig inkluzívabbá vált. Az Erasmus+ program 2022-ben 134 000 kevesebb lehetőséggel rendelkező embert támogatott abban, hogy mobilitási tevékenységben vehessen részt, például fogyatékossággal élő személyeket, menekülteket, valamint távoli területeken élő vagy nehéz társadalmi-gazdasági helyzetben lévő uniós polgárokat.

A program zöldebb és digitálisabb lett. 2022-ben 1300, összesen 592 millió euró költségvetésű, környezetvédelemre és éghajlatváltozásra összpontosító együttműködési projekt kapott támogatást, ami hűen tükrözi, hogy a program továbbra is elkötelezett a zöld átállás mellett. A digitális oktatási cselekvési tervvel összhangban a program továbbra is támogatta az oktatási és képzési rendszerek digitalizációját: 2022-ben több mint 1650, összesen 744 millió euró költségvetésű együttműködési projekt keretében foglalkoztak a digitális átállással.

Az Erasmus+ kulcsszerepet játszik az európai identitás és értékek megerősítésében, valamint hozzájárul, hogy az Unió demokratikusabb hellyé váljon. A 2022. évi költségvetésből mintegy 340 millió eurót fordítottak 1200, a demokratikus részvételt támogató együttműködési projekt finanszírozására.

1987-es létrehozása óta 2022 végére az Erasmus+ közel 14 millió embernek nyújtott lehetőséget külföldi tanulásra, képzésre, munkavállalásra és önkéntes munkára. Az elkövetkező években az uniós intézmények és a tagállamok elkötelezett támogatásának köszönhetően az Erasmus+ még több lehetőséget kínál a transznacionális projektekben való részvételre és a tanulásra.

A Bizottság jelenleg készíti elő az Erasmus+ program átfogó értékelését, 2024 végéig pedig benyújtja az értékelő jelentését a többi uniós intézménynek. Az értékelés eredményeit és ajánlásait beépítik a jelenlegi program végrehajtásába, valamint a 2027 után kezdődő programciklus előkészítésébe.

Az Erasmus+ program 2024. évi pályázati felhívását 2023. november 28-án tették közzé.

Erasmus-történelem

1987-ben indították útjára az Erasmus programot, amely akkoriban mindössze 3000 egyetemi hallgató számára biztosított tanulási célú mobilitási lehetőségeket. Az évek során jelentős változások mentek végbe az Erasmus programban: modernizálták és új országokkal bővült. 2014-ben a program neve Erasmus+-ra változott, jelezve a program valamennyi oktatási területre, valamint az ifjúságra és a sportra történő kiterjesztését. A program életkortól függetlenül széles körű lehetőségeket kínál az egyéni résztvevőknek, hogy a számtalan részt vevő szervezet/intézmény valamelyikében külföldön tanuljanak vagy képezzék magukat.

Jelenleg ez az egyik legemblematikusabb uniós program, amelyben eddig közel 14 millióan vettek részt. Együttműködési és mobilitási lehetőségeket kínál tanulók és tanárok számára a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttoktatás terén, valamint projekteket a tanulószerződéses tanulók, a fiatalok, az ifjúságsegítők, sőt a sportedzők számára is.

Az Erasmus+ kiemelt szerepet kapott az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott bizottsági válaszlépésekben is. A Bizottság azonnal lépéseket tett, hogy az Erasmus+ programon keresztül támogassa az ukrán hallgatókat, fiatalokat, tanárokat, oktatókat és egyetemi tanárokat. Ezenkívül a program keretében az ukrán tanulók félmillió tankönyvet kaptak.

Az Erasmus+ programra 2021 és 2027 között rendelkezésre álló teljes költségvetés 26,2 milliárd euró, melyet az EU külső eszközei mintegy 2,2 milliárd euróval egészítenek ki. E forrásoknak köszönhetően a program várhatóan az eddigieknél is több embert és projektet fog támogatni mind Európában, mind Európán kívül. A jelenleg zajló programidőszak újdonsága, hogy a DiscoverEU kezdeményezést beépíti az Erasmus+ programba. 2022-ben több mint 230 000 fiatal pályázott a mintegy 83 000 elérhető utazási igazolványra a DiscoverEU-n keresztül.

További információk

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS