„Elfogadhatatlan, hogy az EU-ban évente több mint 1,2 millióan távoznak el idő előtt”

Az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kiadott, „Egészségügyi pillanatkép: Európa” című 2018. évi közös jelentés szerint a várható élettartam folyamatos növekedése lelassult, és továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak az országok között és az országokon belül; e téren pedig különösen hátrányos helyzetben vannak az alacsony iskolai végzettségűek. A jelentés az uniós polgárok egészségi állapotára, valamint a 28 tagállam, 5 tagjelölt ország és 3 EFTA-ország egészségügyi rendszerének teljesítményére vonatkozó összehasonlító elemzéseken alapul.

„Az EU-ban a várható élettartam ugyan az egyik legmagasabb a világon, mégsem nyugodhatunk a babérjainkon. Sok életet megmenthetnénk az egészséges életmód népszerűsítésére és az olyan kockázati tényezők kezelésére irányuló erőfeszítéseink révén, mint a dohányzás vagy a testmozgás hiánya. Elfogadhatatlan, hogy az EU-ban évente több mint 1,2 millióan távoznak el idő előtt, ami a betegségmegelőzés javításával és az egészségügyi beavatkozások hatékonyabbá tételével elkerülhető lenne” – jelentette ki Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos.

A jelentés szorgalmazza a mentális egészség javítását és a mentális zavarok megelőzését, amelyek nemcsak társadalmi következményekkel járnak, de a becslések szerint az EU tagállamaiban a GDP több mint 4 százalékába kerülnek. A jelentés sürgeti ezenkívül az olyan kockázati tényezők kezelését, mint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás, továbbá a korai halálozás visszaszorítására, az ellátáshoz való általános hozzáférés biztosítására és az egészségügyi rendszerek ellenálló képességének megerősítésére szólít fel.

Főbb megállapítások

• A várható élettartam a közelmúltban gyorsan és folyamatosan emelkedett az uniós tagállamokban. 2011 óta azonban ez a növekedés jelentősen lelassult. Ráadásul a várható élettartam nem csupán a nemek, hanem a társadalmi-gazdasági helyzet szerint is nagy egyenlőtlenségeket mutat. Például az alacsony iskolázottságú 30 éves férfiak az EU-ban átlagosan mintegy 8 évvel rövidebb életre számíthatnak, mint az egyetemi végzettséggel rendelkezők.
• Különböző országokból származó adatok szerint az egészségügyi kiadások közel 20 százalékát jobban is fel lehetne használni. Szakpolitikai eszközök ötvözésével biztosítható lenne a megfelelő ár-érték arány, így optimalizálhatók lennének a kiadások, például ha a gyógyszerek kiválasztása, alkalmazási körének meghatározása, illetőleg beszerzése és árazása az egészségügyi technológiaértékelés keretében történne.
• 2015-ben több mint 84 000-en haltak meg Európában mentális egészséggel kapcsolatos probléma következtében. A mentális egészséggel kapcsolatos problémák teljes költsége a becslések szerint évente több mint 600 milliárd eurót tesz ki.
• A serdülőkorúak legalább 40 százaléka számol be az előző hónapban történt legalább egy alkalmi nagyivásról. Az alkoholellenes politikák hatására ugyan több uniós országban csökkent az alkoholok általános fogyasztása, a serdülők és felnőttek körében egyaránt tapasztalható súlyos alkoholfogyasztás azonban továbbra is fontos népegészségügyi problémát jelent.
• Az alacsony jövedelmű háztartások a magas jövedelmű háztartásoknál ötször nagyobb valószínűséggel számolnak be arról, hogy nem férnek hozzá a szükséges ellátásokhoz.