EBRD: a vártnál jobban teljesít a magyar gazdaság

2018. 11. 02., 13:00

A közép- és kelet-európai EU-gazdaságok, köztük a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedési ütemére adott előrejelzéseit átfogó őszi prognózisában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított pénzintézet a magyar gazdaságban az idén 4,3 százalékos, 2019-ben 3,3 százalékos növekedéssel számol.

A pénzintézet jelentősen, 0,5, illetve 0,3 százalékponttal javította a magyar hazai össztermék (GDP) idei és jövő évi növekedési ütemére adott becslését az előző, májusban kiadott előrejelzéséhez képest.

Az EBRD a közép-európai és a balti EU-térség egészében az idén 4,3, jövőre 3,5 százalékos növekedést vár, 0,5, illetve 0,2 százalékponttal javítva májusi prognózisát.

Kiterjesztett tevékenységi területének egészében -- amelybe öt arab gazdaság is beletartozik – a bank 3,1, illetve 3 százalékos átlagos növekedést vár 2018-ban és 2019-ben. Az idei évre szóló térségi növekedési előrejelzést az EBRD 0,1 százalékponttal javította, a jövő évi prognózist nem módosította.

Törökországgal együtt számolva az EBRD teljes működési térségének növekedési átlaga az idén 3,2 százalék, jövőre 2,6 százalék lesz a csütörtöki prognózis szerint, 0,1, illetve 0,6 százalékponttal gyengébb a májusi előrejelzésben szereplő várakozásnál.

Az EBRD a török gazdaság teljesítményét ezúttal kivette a régiós növekedési átlagból, tekintettel az elmúlt hónapok törökországi gazdasági felfordulása okozta meredek, lefelé mutató korrekciókra. Törökországban az EBRD az idén 3,6, 2019-ben 1 százalékos gazdasági növekedést vár, 0,8, illetve 3,2 százalékponttal lassabbat a májusi prognózisban szereplő becslésnél.

A bank hangsúlyozza, hogy a török líra január óta 36 százalékkal gyengült, elsősorban a befektetők körében kialakult bizalmi válság miatt, amely a török gazdaságpolitikával, illetve a geopolitikai kockázatokkal kapcsolatos piaci aggályokat tükrözi.

Az EBRD szerint ugyanakkor nagyon korlátozott annak  kockázata, hogy a török gazdaság lassulásának hatásai átszűrődnek a működési térség más gazdaságaiba, tekintettel a mérsékelt kereskedelmi és befektetési kapcsolatokra.

A bank kiemeli, hogy a Törökországba irányuló magyar késztermék-export értéke a magyar hazai össztermék 1,4 százalékának felel meg, de még Bulgária esetében sem haladja meg a 2 százalékot.

Az EBRD számításai szerint a magyar gazdaság az  év első felében 4,7 százalékkal növekedett, a folyamatosan erőteljes hazai kereslet, valamint a beruházási érték kétszámjegyű százalékos növekedésének hatására.

Az erős exportteljesítmény ellenére a külkereskedelem nettó növekedési hozzájárulása azonban negatív volt, éppen a beruházások élénkülésével járó jelentős importnövekmény miatt.

Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a magánszektorbeli hitelkiáramlás csaknem nyolc évig tartó visszaesés után, 2017 közepe óta növekszik. A vállalati szektor hitelellátása az idei első fél évben „egészséges”, 10 százalékos ütemben nőtt éves összevetésben, és a lakossági hitelfelvétel is nőtt, bár mindössze 1 százalékkal.

A magyar gazdaságban korábban kialakult negatív kibocsátási rés mára teljesen bezárult, és a GDP-növekedési ütem várhatóan továbbra is a potenciál felett marad -- jósolja csütörtöki előrejelzésében az EBRD.

A bank várakozása szerint a magánszektor hitelellátásának bővülése még tovább élénkíti a beruházási aktivitást a belátható előrejelzési időszakban, és a háztartások fogyasztása is várhatóan erőteljes marad.

A magyar gazdaság - mindenekelőtt a magyar autóipar - kilátásaira a szűkülő munkaerő-kínálat és az esetleges világkereskedelmi felfordulás jelenti a fő kockázatot, és bár a közmunka-programok fokozatos leépítése várhatóan több munkavállalót terel át a magánszektorba, még aktívabb munkapiaci szakpolitikai lépésekre lenne azonban szükség ahhoz, hogy több fogyatékkal élő, roma, illetve idősebb ember tudjon ismét munkát vállalni -- áll azt EBRD csütörtöki jelentésében.

A magyar gazdaság növekedési kilátásait más nagy londoni házak is derűlátóan ítélik meg.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja legutóbbi előrejelzésében az idei évre 4,4 százalékos, jövőre 3,7 százalékos, vagyis az EBRD várakozását meghaladó, növekedést jósolt a magyar gazdaságban.

Ezek is javított adatok: a Morgan Stanley korábbi prognózisaiban 3,9 százalékos, illetve 3,3 százalékos magyarországi GDP-növekedés szerepelt erre a két évre, de az erőteljes második negyedévi adatok nyomán a ház nemrégiben emelte növekedési becsléseit.

A csütörtöki EBRD-jelentés kiemeli a megállapodás nélküli Brexitet a bank működési térségének növekedési kilátásait terhelő fő kockázatok közül.

A bank számításai szerint a Nagy-Britanniába irányuló szlovák és magyar export hozzáadottérték-tartalma a két ország GDP-értékének 1,5-3 százaléka között van.

Az EBRD szerint közvetett hatásként jelentkezhet az is, ha a fejlett európai gazdaságok nagy-britanniai exportja visszaesik, mivel ez az EBRD-térség félkésztermék-exportja iránti keresletet is érintheti.

A bank szerint, hacsak a többi EU-tagország nem növeli hozzájárulását az EU költségvetéséhez, a közép- és délkelet-európai országoknak folyósítható strukturális és kohéziós EU-támogatások 10-15 százalékkal visszaeshetnek Nagy-Britannia kilépése miatt.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS