Az Európai Bizottság szakértői kérdés-felelet formában foglalták össze, hogyan áll (halad) Magyarország a jogállamisággal és uniós finanszírozással kapcsolatos ügyekben.
Mit jelent az Alapjogi Chartával kapcsolatos úgynevezett horizontális feljogosító feltétel?
A feljogosító feltételek azok az előfeltételek, amelyeket a tagállamoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy garantált legyen a kohéziós politikai források hatékony és eredményes felhasználása. A 4 horizontális feljogosító feltétel a közbeszerzésekhez, az állami támogatásokhoz, az Európai Unió Alapjogi Chartájának betartásához, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény alkalmazásához kapcsolódik. Ezeket további 16 tematikus feljogosító feltétel egészíti ki, amelyek egyes konkrét területekre vagy szektorokra alkalmazandók.
Ahhoz, hogy kiadásaikat az Unió megtérítse, a tagállamoknak eleget kell tenniük mind a 4 horizontális feljogosító feltételnek, valamint az adott program szempontjából releváns tematikus feljogosító feltételeknek is. E feltételeknek a teljes programozási időszak alatt teljesülniük kell.
Az Alapjogi Chartával kapcsolatos horizontális feljogosító feltétel megköveteli, hogy a tagállamok hatékony mechanizmusokat vezessenek be annak biztosítására, hogy programjaik végrehajtása megfeleljen a Chartának.
Miért merült fel korábban, hogy Magyarország a bírói függetlenség kérdésében nem teljesíti az Alapjogi Chartával kapcsolatos horizontális feljogosító feltételt?
A Bizottság 2022 decemberében jóváhagyta Magyarország valamennyi 2021-2027-es időszakra vonatkozó, a közös rendelkezésekről szóló rendelet szerinti programját. Ugyanakkor aggályainak adott hangot az Alapjogi Chartával kapcsolatos horizontális feljogosító feltétel kapcsán a magyarországi bírói függetlenséghez kapcsolódó négy aspektus miatt:
– először is az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének munkája feletti megfelelő felügyelet hiánya miatt Magyarországon fennáll a kockázata a bírók előmeneteléről hozott diszkrecionális döntéseknek;
– másodsorban a Kúria bírái esetében gyengült a bírói függetlenség azzal, hogy a Kúria elnöke mérlegelési jogkörrel rendelkezik a bírói kinevezéseket és az ügyek elosztását illetően;
– harmadsorban a hatályos eljárási szabályok lehetővé tették a Kúria számára, hogy megvizsgálja valamely alsóbb fokú bíróság által az Európai Unió Bíróságához benyújtott előzetes döntéshozatali kérelmeket, és azokat jogellenesnek nyilvánítsa; valamint
– negyedsorban pedig az is veszélyeztette a magyar bíróságok függetlenségét, hogy a közigazgatási hatóságoknak lehetőségük volt az Alkotmánybíróság előtt megtámadni a jogerős bírósági határozatokat.
Mely Magyarország által bevezetett reformok alapján jutott a Bizottság arra a következtetésre, hogy a bírói függetlenség tekintetében teljesül a Chartához kapcsolódó feljogosító feltétel?
A magyar hatóságok által szolgáltatott legfrissebb információk alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a magyarországi reformok megerősítik a bírói függetlenséget, nevezetesen:
– bővült a bírák által választott tagokból álló Országos Bírói Tanács szerepe és hatásköre. Az Országos Bírói Tanács jobban tudja majd ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Országgyűlés által választott elnökének jogkörét, aki a bírósági igazgatási terület vezető tisztségviselője;
– megerősödött a Kúria (legfelsőbb bíróság) függetlensége és átláthatósága. Nevezetesen az Országos Bírói Tanács és a Kúria bírói testületei képessé válnak arra, hogy ellensúlyozzák a Kúria Országgyűlés által megválasztott elnökének jogkörét. Egyúttal világosabbá váltak a Kúria ügyregisztrációs és ügyelosztási szabályai is;
– megszűntek az akadályok az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeknek az Európai Unió Bírósága elé történő terjesztésével kapcsolatban. Nevezetesen a Kúria a jövőben nem bírálhatja felül az uniós joggal kapcsolatos kérelmek jogszerűségét; valamint
– megszűnt annak a lehetősége, hogy a hatóságok megtámadják a jogerős bírósági határozatokat az Alkotmánybíróság előtt. Nevezetesen az Országgyűlés által kinevezett Alkotmánybíróság a jövőben nem semmisítheti meg a hatóságok kérésére a rendes bíróságok határozatait.
Mennyi forrás szabadul fel, ha Magyarország a bírói függetlenség terén teljesíti a Chartával kapcsolatos feljogosító feltételt? Mennyi forrás marad felfüggesztve?
A kohéziós politikai, tengerügyi és halászati, valamint belügyi alapok keretében Magyarország programjaihoz rendelt uniós források teljes összege 21,9 milliárd euró. Az, hogy Magyarország a bírói függetlenség kérdésében nem teljesítette az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos horizontális feljogosító feltételt, a technikai segítségnyújtás kivételével minden uniós forrást blokkolt. A döntés nem jelent azonnali kifizetéseket Magyarország részére. Jelenleg csak annyit jelent, hogy a Bizottság mintegy 10,2 milliárd euró összegig visszatérítheti a 2021–2027-es kohéziós politikai, tengerügyi és halászati, valamint belügyi programok keretében felmerülő elszámolható kiadásokat.
Ugyanakkor 11,7 milliárd eurónyi forrás továbbra is felfüggesztve marad a következő aggályos kérdések miatt:
– Magyarország úgynevezett gyermekvédelmi törvényének rendelkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok, amelyek miatt e területeken nem teljesül az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos horizontális feljogosító feltétel;
– egyes tematikus feljogosító feltételek nem teljesülése;
– három program esetében a költségvetési kötelezettségvállalások az általános feltételrendszer alapján részben felfüggesztve maradnak, mintegy 6,3 milliárd euró összegben.
Mikor várhatók az első visszatérítések?
Ahhoz, hogy folyósítsa az első visszatérítéseket, a Bizottságnak először kifizetési kérelmeket kell kapnia a magyar hatóságoktól a már végrehajtott projektekre vonatkozóan. A Bizottsághoz történő benyújtás előtt a magyar hatóságoknak ellenőrizniük kell a kérelmek jogszerűségét és szabályszerűségét.
A kérelem beérkezésekor a Bizottság értékeli, hogy az összes kifizetési feltétel teljesül-e, majd a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül folyósítja a visszatérítést.
Mely területeken nem teljesíti Magyarország az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos feljogosító feltételt?
A Bizottság szerint Magyarország úgynevezett gyermekvédelmi törvényének rendelkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok konkrét és közvetlen hatást gyakorolnak a Chartának való megfelelésre három kohéziós program és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap egyes specifikus célkitűzéseinek végrehajtása során.
Magyarország úgy tudja eloszlatni a Bizottság aggályait, ha meghozza a szükséges intézkedéseket annak garantálására, hogy a programok végrehajtása során tiszteletben tartsák a Chartát, illetve ha a Bizottság kielégítőnek találja ezeket az intézkedéseket.
Melyek a jogállamisággal kapcsolatos fennmaradó problémák Magyarország esetében?
A Bizottság éves jogállamisági jelentésében világosan megfogalmazta a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos aggályait. Emellett a Bizottság továbbra is osztja az Európai Parlament számos aggályát, melyeket az utóbbi az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárást megindító, 2018. szeptember 12-i, indokolással ellátott javaslatában juttatott kifejezésre. Az eljárás a jogállamisággal kapcsolatos problémák széles körére terjed ki. A Tanács hat hivatalos meghallgatást tartott Magyarország ügyében, a legutóbbit 2023. május 30-án.
Emellett a Bizottság több kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. Ezek a civil társadalmi szervezetek jogait, a tudományos élet szabadságát, a tömegtájékoztatás szabadságát, a migránsok és menedékkérők jogait, az LMBTIQ-személyek jogait, illetve az egységes piac működését érintik. A Bizottság szükség esetén habozás nélkül további lépéseket tesz a jogállamiság tiszteletben tartásának és az egységes piac megfelelő működésének garantálása érdekében.
A Tanács a Bizottság javaslata nyomán 2022. december 15-én költségvetés-védelmi intézkedéseket fogadott el az általános feltételrendszer alapján az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek Magyarország általi megsértésével szembeni védelmére. Ezen intézkedések célja, hogy biztosítsák a jogállamiság érvényesülését Magyarországon a közbeszerzések, az ügyészségi eljárás, az összeférhetetlenség és a korrupció elleni küzdelem területén. Magyarország eddig nem fogadott el új korrekciós intézkedéseket e lezáratlan problémák orvoslása céljából, illetve hivatalosan nem értesítette a Bizottságot ilyenekről. Így a kérdéses intézkedések egyelőre érvényben maradnak.
Mit jelent az általános feltételrendszer?
Az általános feltételrendszerről szóló (más néven kondicionalitási) rendelet 2021. január 1-jétől alkalmazandó. Ez új eszközt ad az Unió kezébe saját forrásainak védelmére.
Amennyiben a jogállamiság elveinek valamely tagállam általi megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, illetve ennek a kockázata komolyan fennáll, a Bizottság javasolja a Tanácsnak, hogy foganatosítson megfelelő intézkedéseket az érintett tagállammal szemben. A Tanács határozatát minősített többséggel hozza meg.
Ahhoz, hogy az intézkedések feloldásra kerüljenek, orvosolni kell a jogállamiság elveinek megsértését és/vagy annak az uniós költségvetést érintő kockázatokra gyakorolt hatását. Az intézkedések kiigazításáról vagy visszavonásáról szóló határozatot a Bizottság javaslata alapján a Tanács hozza meg.
Az általános feltételrendszer kiegészíti az uniós költségvetés védelmét szolgáló egyéb eszközöket és eljárásokat, például az ellenőrzéseket és auditokat, a pénzügyi korrekciókat, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokat. A Bizottság e rendelet alapján csak abban az esetben indíthat eljárást, ha a többi uniós költségvetés-védelmi eszköz nem képes hatékonyabban megvédeni az uniós költségvetést.
Az általános feltételrendszer nem azonos az (éves jogállamisági jelentés köré épülő) európai jogállamisági mechanizmussal, amely megelőző eszköz, és célja a jogállamiság előmozdítása és a problémák felmerülésének vagy súlyosbodásának megelőzése.
Mi a helyzet jelenleg Magyarországon az általános feltételrendszer szempontjából, és miért értékelte most újra a Bizottság a magyarországi helyzetet?
A Tanács a Bizottság javaslata nyomán 2022. december 15-én költségvetés-védelmi intézkedéseket fogadott el az általános feltételrendszer alapján az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek Magyarország általi megsértésével szembeni védelmére. Ezen intézkedések célja, hogy biztosítsák a jogállamiság érvényesülését Magyarországon a közbeszerzések, az ügyészségi eljárás, az összeférhetetlenség és a korrupció elleni küzdelem területén.
A kondicionalitási rendelet értelmében az érintett tagállam kérésére, illetve legkésőbb egy évvel az intézkedések Tanács általi elfogadását követően a Bizottság köteles hivatalból újraértékelni az érintett tagállamban fennálló helyzetet. Az intézkedések tavalyi elfogadása óta a Bizottság párbeszédet kezdeményezett Magyarországgal a megfelelő megoldások megtalálása érdekében. Magyarország azonban eddig nem fogadott el új korrekciós intézkedéseket, illetve hivatalosan nem értesítette a Bizottságot ilyenekről.
Magyarország írásbeli értesítésének hiányában a Bizottság tehát a rendelkezésre álló információk alapján hivatalból újraértékelte a magyarországi helyzetet a feltételrendszerről szóló rendeletben előírt határidőn belül, azaz 2023. december 15-ig.
Történt-e előrelépés a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti eljárás keretében a tavaly december 15-i tanácsi végrehajtási határozat elfogadása óta? Ha igen, miért nem vette figyelembe azt a Bizottság?
A tanácsi végrehajtási határozat elfogadása óta a Bizottság folyamatos párbeszédet folytat a magyar hatóságokkal.
A magyar hatóságok nem hivatalos úton benyújtották a jogi aktusok módosításának tervezetét, a lezáratlan kérdések megoldása céljából. Több konstruktív eszmecsere ellenére Magyarország egyelőre nem fogadott el, illetve nem terjesztett az Országgyűlés elé olyan új korrekciós intézkedéseket, amelyek megfelelően orvosolnák a lezáratlan problémákat.
Ráadásul a Bizottságnak fenntartásai vannak egyes olyan kötelezettségvállalások kapcsán is, amelyek végrehajtási időszaka a 2022. decemberi tanácsi végrehajtási határozat után ér véget, és amelyeket Magyarország még nem teljesített maradéktalanul (idetartozik például a nemzeti korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv elfogadása vagy az Arachne nevű adatbányászati és kockázatértékelési eszköz teljes körű használata).
Hogy áll Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásával?
A Tanács 2023. december 8-án jóváhagyta Magyarország felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. Tervének eredeti változatában Magyarország 27 „szupermérföldkő” teljesítését vállalta az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és a bírói függetlenség megszilárdítása érdekében. Ezek a „szupermérföldkövek” változatlanok maradtak Magyarország felülvizsgált tervében, és a felülvizsgált tervbe beillesztett REPowerEU-fejezetre is vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében benyújtott kifizetési kérelmek mindaddig nem teljesíthetők, amíg Magyarország kielégítően végre nem hajtotta a „szupermérföldköveket”.
A bírói függetlenséggel kapcsolatos négy „szupermérföldkő” teljesítésének feltételei megegyeznek Magyarország helyreállítási tervében és kohéziós politikai programjaiban. A Bizottság érdemi értékelése ezért mindkettő esetében azonos.
Mi az a 27 „szupermérföldkő”, amelyeket Magyarországnak kielégítő módon teljesítenie kell, mielőtt a folyósítási kérelmei nyomán bármilyen kifizetésre sor kerülhet?
A 27 „szupermérföldkő” az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez és a bírói függetlenség megszilárdításához kapcsolódik. Nevezetesen az alábbiakat foglalják magukban:
Az általános kondicionalitási mechanizmus keretében hozott mind a 17 korrekciós intézkedés hatékony végrehajtása (21 „szupermérföldkő”):
– a korrupció elleni küzdelmet szolgáló intézkedések: ezek közé tartozik olyan új független szervek és hatóságok – így az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport – létrehozása, amelyek rendelkeznek az ahhoz szükséges eszközökkel és kapacitással, hogy fel tudjanak lépni, amennyiben a hatóságok ezt elmulasztják; annak a lehetőségnek a bevezetése, hogy bárki bíróság előtt megtámadhassa a nyomozók vagy ügyészek azon döntését, hogy nem folytatnak nyomozást vagy vádhatósági eljárást; a vagyonnyilatkozatok benyújtásakor a köztisztviselőktől kért információk körének jelentős bővülése; valamint az átláthatóság fokozása;
– a közbeszerzés terén a verseny és az átláthatóság javítását szolgáló intézkedések;
– szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok;
– az audit- és ellenőrzési követelmények bővítése;
– a Bizottság Arachne kockázatértékelési eszközének, vagyis egy olyan informatikai eszköznek a használata, amely támogatja a tagállamokat a csalás elleni küzdelemben, lehetővé téve számukra a pénzeszközök végső kedvezményezettjeire, a vállalkozókra, az alvállalkozókra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok gyűjtését; valamint
– annak garantálása, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatékonyan vizsgálódhasson Magyarországon.
A bírói függetlenség megszilárdítását célzó intézkedések (négy „szupermérföldkő”):
– a független Országos Bírói Tanács hatáskörének növelése az indokolatlan befolyás és a diszkrecionális döntések korlátozása, valamint a bíróságok tárgyilagosabb és átláthatóbb igazgatásának biztosítása érdekében;
– a Kúria működési reformja a politikai befolyás kockázatának csökkentése érdekében;
– az Alkotmánybíróság szerepének megszüntetése a jogerős bírósági határozatok hatóságok kezdeményezésére történő felülvizsgálatában; valamint
– a Kúria azon lehetőségének megszüntetése, hogy felülvizsgálja azokat a kérdéseket, amelyeket a bírák az Európai Bíróság elé kívánnak terjeszteni.
Ellenőrzési és kontrollintézkedések, amelyek hasonlóak a többi tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervei esetében előírtakhoz (két „szupermérföldkő”):
– a terv végrehajtásának nyomon követésére szolgáló, teljes mértékben működőképes nemzeti rendszer, valamint
– azt meghatározó stratégia, hogy a magyar ellenőrző hatóság a nemzetközi ellenőrzési standardokkal összhangban hogyan fogja ellenőrizni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait.
Mikor várható az első kifizetés Magyarország részére a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében benyújtott kifizetési kérelem nyomán?
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében benyújtott kifizetési kérelmek mindaddig nem teljesíthetők, amíg Magyarország kielégítően végre nem hajtotta mind a 27 „szupermérföldkövet”.
Magyarország mindeddig nem nyújtott be kifizetési kérelmet.
Van-e összefüggés a Bizottság friss, a magyar igazságügyi reformokkal kapcsolatos megállapításai és a REPowerEU magyarországi kifizetései, illetve előfinanszírozása között?
Az RRF-rendelet a társjogalkotók döntésének értelmében lehetővé tette a tagállamoknak, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében a REPowerEU-forrásokhoz kapcsolódóan előfinanszírozást kérelmezzenek, így segítve a REPowerEU-fejezet projektjeinek elindítását.
Ezek az előfinanszírozási kifizetések az egyes tagállamok REPowerEU-fejezetének finanszírozására igényelt kiegészítő források legfeljebb 20%-át tehetik ki.
Az RRF-rendelet biztosítékokat ír elő e kifizetésekhez kapcsolódóan. A tagállamoknak kifizetett előfinanszírozási összegeket vagy a jövőbeli kifizetések terhére el kell számolni, vagy pedig teljes egészében vissza kell fizettetni abban az esetben, ha 2026 végéig, azaz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartamának végéig nem kerül sor kifizetésekre az eszköz keretében.
Magyarország a 4,6 milliárd euró összegű REPowerEU-fejezete 20%-ának, azaz 920 millió eurónak megfelelő előfinanszírozási kérelmet nyújtott be, amely 85%-ban hitelekből, 15%-ban pedig vissza nem térítendő támogatásból tevődik össze.
Az RRF-rendelettel összhangban – az összes többi tagállamhoz hasonlóan – az előfinanszírozás első része a finanszírozási megállapodás Bizottság és Magyarország általi aláírását követő két hónapon belül folyósítandó, ami a REPowerEU-fejezetet is tartalmazó felülvizsgált terv Tanács általi elfogadását követően szükséges lépés. Az előfinanszírozás második része a finanszírozási megállapodást követő 12 hónapon belül kerül folyósításra.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos horizontális feljogosító feltétel bírói függetlenségi dimenziójának teljesítésével kapcsolatos bizottsági határozat eltérő folyamat, amely a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköztől elkülönülő jogi kereten alapul.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.