Az európai kkv-szövetség üdvözli a „de minimis” rendelet felülvizsgálatát

2022. 08. 03., 11:19

A SMEunited támogatja a „de minimis” (csekély összegű) állami támogatások felső korlátjának megemelését – olvasható az európai kisiparosok és kkv-k érdekeit képviselő munkaadói szervezet közleményében.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint bizonyos összeg alatt az állami támogatások versenytorzító hatása elhanyagolható. A jelenleg érvényes szabályozás szerint (alapesetben) „csekély összegűnek” minősül az a támogatás, amely nem haladja meg a 200 ezer eurót. Az ilyen támogatásokról nem kell a tagállamoknak jelentést küldeniük az Európai Bizottságnak (bár külön kérésre 20 napon belül meg kell küldeniük a naprakész információkat). Ezek a szabályok 2023. december 31-én hatályukat vesztik.

A több mint 30 európai ország mintegy 70 tagszervezetét tömörítő SMEunited (amelyben Magyarországot az Ipartestületek Országos Szövetsége képviseli) szerint az emelkedő inflációra válaszul a 200 ezer eurós küszöbértéket meg kellene emelni, ez biztosítaná ugyanis, hogy a támogatások „tényleges” értéke ne csökkenjen. Az Európai Bizottságnak ugyanakkor nemcsak a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatást kell mérlegelnie, hanem azt is, hogy a küszöbértékek esetleges megemelése milyen hatást gyakorol a kkv-k közötti helyi és regionális szintű versenyre – hangsúlyozza a közlemény.

Az SMEunited támogatja egy kötelező „de minimis nyilvántartás” bevezetését is, amely egyrészt nagyobb átláthatóságot biztosítana a támogatásban részesülők köréről, másrészt csökkentené a – jelenleg önbevallásra kötelezett – vállalatok adminisztratív terheit. Természetesen biztosítani kell, hogy a versenytársak ne férhessenek hozzá egymás üzleti titkaihoz, ami vagy úgy oldható meg, hogy kizárólag az állami támogatás nyújtója fér hozzá a nyilvántartáshoz, vagy úgy, hogy a nyilvánosan elérhető információk csak a támogatások összegére szorítkoznak.

Az SMEunited egyes tagszervezetei szóvá tették azt is, hogy aránytalanul nagyok a „valóban minimális”, gyakran 1000 eurót sem elérő támogatások (szemináriumok, tanácsadási szolgáltatások stb.) adminisztratív terhei, amelyek a támogatást kapó kkv-knak és a támogatást nyújtóknak (pl. a kézműves kamaráknak) egyaránt problémát jelentenek. A megoldás az lenne, ha ezekre a „nagyon kis összegű” támogatásokra az Európai Bizottságnak egy új, kevésbé megterhelő megoldást kínálna.

Az SMEunited végül szorgalmazza, hogy a bizottság a rendelet felülvizsgálatának tervezetéről indítson nyilvános konzultációt.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 12., 18:20
A Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent „KKV Technológia Plusz Hitelprogram” című (GINOP Plusz-1.4.3-24) felhívás „B” hitelcélja esetében a beérkezett hitelkérelmek forrásigénye meghaladta a rendelkezésre álló keretet, támogatási kérelmeket január 15-ig lehet benyújtani – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati portálon.
2026. 01. 12., 12:10
Ha a munkáltató fizetésképtelenné válik, a munkavállalókat is komoly hátrány érheti, hiszen akár jelentős munkabér-követelésük is felhalmozódhat. Hogyan kaphatják meg az elmaradt munkabért, ha a munkáltató nem rendelkezik a tartozások kifizetéséhez szükséges vagyonnal? Mikor jelent segítséget a Bérgarancia Alap? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2026-01-09 10:40:00
Lassult a munkaerőáramlás mértéke a magyarországi vállalatoknál, ez viszont nem független attól, hogy a cégek is egyre óvatosabban toboroztak az elmúlt években. Jelenleg is sok munkavállaló váltana, a lehetőségeik azonban tovább szűkültek tavalyhoz képest – derül ki a Profession.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.
Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS