140 millió eurót folyósított az Európai Bizottság Magyarországnak

2024. 01. 15., 18:40

Az Európai Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében folyósította Magyarországnak a REPowerEU előfinanszírozás utolsó részletét.

Az Európai Bizottság január 15-án – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretébe tartozó REPowerEU forrásokhoz kapcsolódó előfinanszírozásként – 140,1 millió euró (53 milliárd forint) értékben folyósított vissza nem térítendő támogatást Magyarországnak. A REPowerEU előfinanszírozás második és egyben utolsó részlete a Magyarország számára december 28-án már kifizetett 779,5 millió eurót egészíti ki – tájékoztatott a Bizottság.

A brüsszeli testület közleménye szerint a kifizetett előlegek segíteni fognak abban, hogy megkezdődjön a Magyarországra vonatkozó REPowerEU-fejezetben felvázolt kulcsfontosságú beruházási és reformintézkedések végrehajtása. Ennek köszönhetően gyorsabban lesznek teljesíthetők a REPowerEU tervben foglalt, az energiatakarékosságra, a tiszta energia előállítására és az energiaellátás diverzifikálására irányuló célkitűzések, amelyek azt célozzák, hogy Európa – az Ukrajna elleni orosz invázióra tekintettel – függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.

Aláhúzták: kifizetési kérelmen alapuló kifizetésre Magyarország esetében nem kerülhet sor mindaddig, amíg a 27 „szupermérföldkő” végrehajtása nem valósult meg kielégítően. A tagállamoknak előfinanszírozás formájában folyósított összegeket le kell vonni a jövőbeli, rendszeres kifizetési kérelmek alapján teljesített kifizetésekből.

A Bizottság emellett vissza fog téríttetni minden olyan, előfinanszírozásként folyósított összeget, amelyet az RRF életciklusának végéig esetleg nem vontak le a rendszeres kifizetési kérelmekben szereplő összegekből.

A mai kifizetés előzménye, hogy a Tanács jóváhagyta Magyarország felülvizsgált, REPowerEU-fejezettel kiegészített tervét, és a felek aláírták a pénzügyi megállapodást.

Az egy vagy két lépésben folyósított előfinanszírozási összegek legfeljebb 20 százalékát tehetik ki azoknak a kiegészítő forrásoknak, amelyeket az egyes országok a REPowerEU-fejezetükben foglalt intézkedésekre igényelnek.

A Magyarország REPowerEU-fejezetében foglalt intézkedésekkel kapcsolatban itt található további információ. A Tanács az eddig benyújtott mind a 23 REPowerEU fejezetet jóváhagyta. (Európai Bizottság)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS