Bevallották az autósok, hogy betartják-e a sebességhatárt

2020. 05. 11., 15:15

Tízből hat autós állítja, hogy betartja lakott területen belül az 50 km per órás sebességhatárt, különösen a nők, akiknek a 74 százaléka nem megy gyorsan városban – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Lakott területen kívül kívül már rosszabb a helyzet: itt már csak 52 százalék mondta, hogy a 90 km/órás korlátot nem lépi túl, 30 százalék pedig 96-100 km/órával közlekedik.

Bár a koronavírus-járvány miatt márciusban és áprilisban sokkal visszafogottabb a forgalom, azonban amikor az autók nagy része visszatér az utakra, a sebesség továbbra is kulcsfontosságú lesz. Az elmúlt években ugyanis a gyorshajtás miatt történik a legtöbb baleset. A hivatalos adatok szerint a személysérüléses balesetek 30-40 százalékának ez az oka. A K&H biztos jövő felmérése szerint az autósok többsége – saját bevallása szerint – betartja a sebességhatárokat.

Város, azon kívül és a pálya

A felmérés szerint a lakott területen belül jellemző 50 km/órás sebességkorlátot a sofőrök 59 százaléka betartja, vagyis tízből hatan nem mennek gyorsabban a megengedettnél. A nők szabályosabbak: 74 százalékuk veszi figyelembe a városi „50-et”, míg a férfiaknak csak a 46 százaléka mondta ugyanezt. A nyugati megyékben élők szintén szabálykövetőbbek: 65 százalékuk figyel a korlátozások betartására.

A K&H felmérése szerint a lakott területen kívül azonban már csak az autósok alig több mint fele, 52 százaléka megy gyakorta maximum 90 km/órás sebességgel. Itt is jókora fölényben vannak a nők, 71 százalékuk nem lépi át a 90-es korlátot, 30 százalékuk pedig 96-100 km/órás sebességet.A válaszok átlaga alapján egyébként a megkérdezett sofőrök lakott területen kívül átlagosan 92 km/órás sebességgel autóznak.

A sztrádákon autózók magatartása sokszínű. A megkérdezettek átlagosan 127 km/órával közlekednek, azaz a megengedettnél lassabban. Az autósok harmada – 34 százaléka – pedig még 120 km/óránál is lassabban hajt, ez a nők 49, a férfiak 22 százalékára igaz. Összességében tehát elmondható, hogy az autópályákon a sofőrök 70 százaléka soha nem lépi túl a 130-as sebességkorlátozást.

Korlátok nélkül

Viszonylag kevesen vannak, akik elmondásuk szerint jelentősebben túllépik a sebességhatárokat. A városon belül autózók 2 százaléka vallotta be, hogy jellemzően 61 km/órát meghaladó sebességgel közlekedik. Városon kívül a 101 km/órát rendszeresen átlépő autósok aránya 4 százalékos. A sztrádán közlekedőknek ugyancsak 4 százaléka lépi át gyakran 141 km/órás sebességet.

A biztos jövő felmérésről

A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019. november 15. és 26. között zajlott.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS