Bevallották az autósok, hogy betartják-e a sebességhatárt

2020. 05. 11., 15:15

Tízből hat autós állítja, hogy betartja lakott területen belül az 50 km per órás sebességhatárt, különösen a nők, akiknek a 74 százaléka nem megy gyorsan városban – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Lakott területen kívül kívül már rosszabb a helyzet: itt már csak 52 százalék mondta, hogy a 90 km/órás korlátot nem lépi túl, 30 százalék pedig 96-100 km/órával közlekedik.

Bár a koronavírus-járvány miatt márciusban és áprilisban sokkal visszafogottabb a forgalom, azonban amikor az autók nagy része visszatér az utakra, a sebesség továbbra is kulcsfontosságú lesz. Az elmúlt években ugyanis a gyorshajtás miatt történik a legtöbb baleset. A hivatalos adatok szerint a személysérüléses balesetek 30-40 százalékának ez az oka. A K&H biztos jövő felmérése szerint az autósok többsége – saját bevallása szerint – betartja a sebességhatárokat.

Város, azon kívül és a pálya

A felmérés szerint a lakott területen belül jellemző 50 km/órás sebességkorlátot a sofőrök 59 százaléka betartja, vagyis tízből hatan nem mennek gyorsabban a megengedettnél. A nők szabályosabbak: 74 százalékuk veszi figyelembe a városi „50-et”, míg a férfiaknak csak a 46 százaléka mondta ugyanezt. A nyugati megyékben élők szintén szabálykövetőbbek: 65 százalékuk figyel a korlátozások betartására.

A K&H felmérése szerint a lakott területen kívül azonban már csak az autósok alig több mint fele, 52 százaléka megy gyakorta maximum 90 km/órás sebességgel. Itt is jókora fölényben vannak a nők, 71 százalékuk nem lépi át a 90-es korlátot, 30 százalékuk pedig 96-100 km/órás sebességet.A válaszok átlaga alapján egyébként a megkérdezett sofőrök lakott területen kívül átlagosan 92 km/órás sebességgel autóznak.

A sztrádákon autózók magatartása sokszínű. A megkérdezettek átlagosan 127 km/órával közlekednek, azaz a megengedettnél lassabban. Az autósok harmada – 34 százaléka – pedig még 120 km/óránál is lassabban hajt, ez a nők 49, a férfiak 22 százalékára igaz. Összességében tehát elmondható, hogy az autópályákon a sofőrök 70 százaléka soha nem lépi túl a 130-as sebességkorlátozást.

Korlátok nélkül

Viszonylag kevesen vannak, akik elmondásuk szerint jelentősebben túllépik a sebességhatárokat. A városon belül autózók 2 százaléka vallotta be, hogy jellemzően 61 km/órát meghaladó sebességgel közlekedik. Városon kívül a 101 km/órát rendszeresen átlépő autósok aránya 4 százalékos. A sztrádán közlekedőknek ugyancsak 4 százaléka lépi át gyakran 141 km/órás sebességet.

A biztos jövő felmérésről

A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019. november 15. és 26. között zajlott.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 28., 10:10
A szerződés alapvető jellemzője, hogy a felek egybehangzó akaratát fejezi ki. Mi a helyzet akkor, hogy az egyik szerződő felet tévedésbe ejtették, és emiatt döntött a szerződéskötés mellett? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2024-05-30 09:10:00
A felhívástervezet társadalmi egyeztetése során beérkezett javaslatokra tekintettel következő ülésén véglegesíti a kormány az otthonfelújítási program kiírását; a várható érdemi változások még szélesebb kör számára teremthetnek lehetőséget a támogatás igénybevételére – ígéri a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024-05-30 08:30:03
Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor az őrségi és somogyi gombászok telespammelik a facebookot vargányás fotókkal, miközben a Börzsönyben kutatóexpedícióval kell keresni. Gyakran hiába.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor az őrségi és somogyi gombászok telespammelik a facebookot vargányás fotókkal, miközben a Börzsönyben kutatóexpedícióval kell keresni. Gyakran hiába.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS