Bevallották az autósok, hogy betartják-e a sebességhatárt

2020. 05. 11., 15:15

Tízből hat autós állítja, hogy betartja lakott területen belül az 50 km per órás sebességhatárt, különösen a nők, akiknek a 74 százaléka nem megy gyorsan városban – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Lakott területen kívül kívül már rosszabb a helyzet: itt már csak 52 százalék mondta, hogy a 90 km/órás korlátot nem lépi túl, 30 százalék pedig 96-100 km/órával közlekedik.

Bár a koronavírus-járvány miatt márciusban és áprilisban sokkal visszafogottabb a forgalom, azonban amikor az autók nagy része visszatér az utakra, a sebesség továbbra is kulcsfontosságú lesz. Az elmúlt években ugyanis a gyorshajtás miatt történik a legtöbb baleset. A hivatalos adatok szerint a személysérüléses balesetek 30-40 százalékának ez az oka. A K&H biztos jövő felmérése szerint az autósok többsége – saját bevallása szerint – betartja a sebességhatárokat.

Város, azon kívül és a pálya

A felmérés szerint a lakott területen belül jellemző 50 km/órás sebességkorlátot a sofőrök 59 százaléka betartja, vagyis tízből hatan nem mennek gyorsabban a megengedettnél. A nők szabályosabbak: 74 százalékuk veszi figyelembe a városi „50-et”, míg a férfiaknak csak a 46 százaléka mondta ugyanezt. A nyugati megyékben élők szintén szabálykövetőbbek: 65 százalékuk figyel a korlátozások betartására.

A K&H felmérése szerint a lakott területen kívül azonban már csak az autósok alig több mint fele, 52 százaléka megy gyakorta maximum 90 km/órás sebességgel. Itt is jókora fölényben vannak a nők, 71 százalékuk nem lépi át a 90-es korlátot, 30 százalékuk pedig 96-100 km/órás sebességet.A válaszok átlaga alapján egyébként a megkérdezett sofőrök lakott területen kívül átlagosan 92 km/órás sebességgel autóznak.

A sztrádákon autózók magatartása sokszínű. A megkérdezettek átlagosan 127 km/órával közlekednek, azaz a megengedettnél lassabban. Az autósok harmada – 34 százaléka – pedig még 120 km/óránál is lassabban hajt, ez a nők 49, a férfiak 22 százalékára igaz. Összességében tehát elmondható, hogy az autópályákon a sofőrök 70 százaléka soha nem lépi túl a 130-as sebességkorlátozást.

Korlátok nélkül

Viszonylag kevesen vannak, akik elmondásuk szerint jelentősebben túllépik a sebességhatárokat. A városon belül autózók 2 százaléka vallotta be, hogy jellemzően 61 km/órát meghaladó sebességgel közlekedik. Városon kívül a 101 km/órát rendszeresen átlépő autósok aránya 4 százalékos. A sztrádán közlekedőknek ugyancsak 4 százaléka lépi át gyakran 141 km/órás sebességet.

A biztos jövő felmérésről

A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019. november 15. és 26. között zajlott.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 30., 18:05
A tervek szerint július 1-jén életbe lépő törvényjavaslat már most változásokat indított el a hazai ingatlanpiacon. A szabályozás különösen az agglomerációs településeken, valamint a kiemelt nyaralóövezetekben, a Balaton és a Velencei-tó környékén okozott árakban és keresletben is fordulatot. A Duna House ezért a helyi viszonyokat jól ismerő ingatlanszakértőket is megkérdezte.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS