50 ezer forint fölé emelkedett az éves kgfb-átlagdíj

50 ezer forint fölé emelkedett az éves kgfb-átlagdíj
2023. 08. 01., 18:10

Több mint 51 ezer forint volt az autók éves kötelező felelősség-biztosítási átlagdíja az idei első félévben, ami 9 százalékos emelkedésnek felel meg a múlt év azonos időszakához képest – derül ki a Netrisk.hu adataiból. A népszerű márkák közül a Daciákra, Suzukikra és az Opelekre lehet olcsóbban kgfb-t kötni. A kgfb-díjaknál nagyobb mértékben, 15 százalékkal nőtt a cascobiztosítások átlagdíja az első félévben, amely így megközelítette a 139 ezer forintot.

Bár a két számjegyű inflációnál visszafogottabban, de emelkedett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) átlagos díja az idei első félévben: a 9 százalékos növekedés eredményeként meghaladta az 50 ezer forintos szintet– derült ki a Netrisk kgfb-indexéből. Az idei első félévben több mint 51 ezer forintra rúgott az átlagos díj, szemben a múlt év azonos időszakára vonatkozó közel 47 ezer forinttal. Az első félévben 3 százalékkal, 245 ezer fölé nőtt a megkötött kgfb-szerződések száma.

Biztosítások, átlagok, márkák

A friss adatokból látható, hogy a magyarországi autóállományon belül legnagyobb részesedéssel rendelkező autómárkák közül a Suzukik átlagos kgfb-díja 8 százalékkal 38 ezer forint fölé emelkedett. A Daciák esetében szintén 8 százalékkal nőttek a díjak, így közel 42 ezer forinttal zárták az első félévet. Az Opeleknél 5 százalékos drágulással 47 ezer forint fölé emelkedtek az éves átlagdíjak, a Toyotáknál 11 százalékos növekedés eredményeként több mint 47 ezer forintról van szó. Bár a Volkswageneknél visszafogottan, éves szinten 5 százalékkal nőtt az átlagos összeg, de ez majdnem 53 ezer forintot jelent. A Renault és a Ford autóira 6-6 százalékkal magasabb áron lehetett az idei első félévben kgfb-szerződést kötni, így 53 ezer és 54 ezer forint fölé került az átlagdíj.

Casco bajnokok

A cascobiztosítások iránt továbbra is visszafogott a kereslet, ezt jelzi, hogy a megkötött szerződések száma 1 százalékkal alig több mint 15 ezerre nőtt egy év alatt. Ez leginkább az elöregedett magyarországi autóparkkal magyarázható, azaz, hogy a személyautók átlagéletkora magas, meghaladja a 15 évet, az idősebb autókra pedig sok esetben nem lehet vagy az autó értékéhez mérten nem biztos, hogy érdemes cascót kötni.  Illetve az átlagos cascodíj a kgfb-hez képest jóval nagyobb mértékben, 15 százalékkal közel 139 ezer forintra ugrott. A legolcsóbban a Daciákra és a Suzukikra lehet cascót kötni, előbbieknél 75 ezer forint alatt maradt az átlagdíj, utóbbiaknál pedig nem éri el a 91 ezer forintot. A 100 ezer forint alatti ligában vannak még az Opelek, amelyek cascója átlagban 95 ezer forint. Ennél a három márkánál 13-15 százalékkal nőttek a cascodíjak.

„A kgfb- és cascodíjak emelkedésében több tényező is szerepet játszik. Az autók drágulása, a szervizdíjak emelkedése, a munkabérek emelkedése egyaránt felfelé húzza az árakat. Ezért fontos, hogy az autósok szétnézzenek a biztosítók ajánlatai között, az eltérő árazási politika miatt ugyanarra az autóra jelentős eltérések lehetnek a kötelezős és cascós ajánlatok között” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója. A szakember azt is elmondta, hogy bár a cascobiztosítások drágának tűnhetnek, ám sok autónál annak értékéhez képest alacsony összegről van szó. Márpedig a teljes védelemhez elengedhetetlen a casco, amely többek között az elemi károkból vagy saját hibából eredő karambolokból adódó sérülések javítására is fedezetet nyújt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.
2024-04-19 14:10:00
Április 18-án este tartották Siemens Media Award 2024 hazai díjátadóját, amelyen a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók, illetve tartalomkészítők munkáját ismerték el.
2024-04-19 13:10:00
A cégbírósági eljárások száma is csökkent, de a cégalapítási kedv 30 százalékkal elmaradt márciusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Opten összesítéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.