Több mint 51 ezer forint volt az autók éves kötelező felelősség-biztosítási átlagdíja az idei első félévben, ami 9 százalékos emelkedésnek felel meg a múlt év azonos időszakához képest – derül ki a Netrisk.hu adataiból. A népszerű márkák közül a Daciákra, Suzukikra és az Opelekre lehet olcsóbban kgfb-t kötni. A kgfb-díjaknál nagyobb mértékben, 15 százalékkal nőtt a cascobiztosítások átlagdíja az első félévben, amely így megközelítette a 139 ezer forintot.
Bár a két számjegyű inflációnál visszafogottabban, de emelkedett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) átlagos díja az idei első félévben: a 9 százalékos növekedés eredményeként meghaladta az 50 ezer forintos szintet– derült ki a Netrisk kgfb-indexéből. Az idei első félévben több mint 51 ezer forintra rúgott az átlagos díj, szemben a múlt év azonos időszakára vonatkozó közel 47 ezer forinttal. Az első félévben 3 százalékkal, 245 ezer fölé nőtt a megkötött kgfb-szerződések száma.
A friss adatokból látható, hogy a magyarországi autóállományon belül legnagyobb részesedéssel rendelkező autómárkák közül a Suzukik átlagos kgfb-díja 8 százalékkal 38 ezer forint fölé emelkedett. A Daciák esetében szintén 8 százalékkal nőttek a díjak, így közel 42 ezer forinttal zárták az első félévet. Az Opeleknél 5 százalékos drágulással 47 ezer forint fölé emelkedtek az éves átlagdíjak, a Toyotáknál 11 százalékos növekedés eredményeként több mint 47 ezer forintról van szó. Bár a Volkswageneknél visszafogottan, éves szinten 5 százalékkal nőtt az átlagos összeg, de ez majdnem 53 ezer forintot jelent. A Renault és a Ford autóira 6-6 százalékkal magasabb áron lehetett az idei első félévben kgfb-szerződést kötni, így 53 ezer és 54 ezer forint fölé került az átlagdíj.
A cascobiztosítások iránt továbbra is visszafogott a kereslet, ezt jelzi, hogy a megkötött szerződések száma 1 százalékkal alig több mint 15 ezerre nőtt egy év alatt. Ez leginkább az elöregedett magyarországi autóparkkal magyarázható, azaz, hogy a személyautók átlagéletkora magas, meghaladja a 15 évet, az idősebb autókra pedig sok esetben nem lehet vagy az autó értékéhez mérten nem biztos, hogy érdemes cascót kötni. Illetve az átlagos cascodíj a kgfb-hez képest jóval nagyobb mértékben, 15 százalékkal közel 139 ezer forintra ugrott. A legolcsóbban a Daciákra és a Suzukikra lehet cascót kötni, előbbieknél 75 ezer forint alatt maradt az átlagdíj, utóbbiaknál pedig nem éri el a 91 ezer forintot. A 100 ezer forint alatti ligában vannak még az Opelek, amelyek cascója átlagban 95 ezer forint. Ennél a három márkánál 13-15 százalékkal nőttek a cascodíjak.
„A kgfb- és cascodíjak emelkedésében több tényező is szerepet játszik. Az autók drágulása, a szervizdíjak emelkedése, a munkabérek emelkedése egyaránt felfelé húzza az árakat. Ezért fontos, hogy az autósok szétnézzenek a biztosítók ajánlatai között, az eltérő árazási politika miatt ugyanarra az autóra jelentős eltérések lehetnek a kötelezős és cascós ajánlatok között” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója. A szakember azt is elmondta, hogy bár a cascobiztosítások drágának tűnhetnek, ám sok autónál annak értékéhez képest alacsony összegről van szó. Márpedig a teljes védelemhez elengedhetetlen a casco, amely többek között az elemi károkból vagy saját hibából eredő karambolokból adódó sérülések javítására is fedezetet nyújt.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.
