Tartós párkapcsolat – Közös kassza?

2019. 08. 26., 12:45

A tartós párkapcsolatban élő magyarok nagy része közös kasszán él partnerével és a pénzügyi döntéseket is együtt hozzák meg – derül ki a Budapest Bank megbízásából készített reprezentatív kutatásból, amely az egy háztartásban élő magyar párok pénzügyi szokásait mérte fel.

A megkérdezettek háromnegyede közös kasszából gazdálkodik társával, annak ellenére, hogy a legtöbben külön bankszámlával rendelkeznek. A titkolózás nem jellemző a magyar párokra, nagyon keveseknek van például olyan tartozása, amelyről partnere nem tud.

A párkapcsolatban élők közel háromnegyede (72 százaléka) közös kasszán él a párjával. Külön kasszát főként a még rövid ideje együtt élők tartanak fent, illetve azok a párok, ahol legalább az egyik félnek van jelentősebb különvagyona, vagy olyan fizetési kötelezettsége, amely csak őt terheli (pl. gyerektartás). Azonban hiába a közös kassza, a párok több mint felének külön bankszámlái vannak – ennek az esetek felében legtöbbször nincs különösebb oka, „így alakult”, illetve az is gyakori, hogy a párok összekerülésükkor már rendelkeztek külön-külön folyószámlákkal, és egyszerűen nem érezték szükségét a váltásnak. Közös számlával leginkább a 60 év felettiek, a házasok, illetve azok a párok rendelkeznek, akik 20 évnél régebben élnek együtt.

  • A kutatást a Budapest Bank megbízásából az NRC végezte 2019. áprilisában és májusában, a 18-69 éves, közös háztartásban, párkapcsolatban élő lakosság körében, 1.000 fős mintán. A kutatás módszere: online kérdőíves felmérés többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel az NRC NetPanel kutatási panelje segítségével.

A külön kasszán élőknél nem jellemző egyértelmű felosztás a háztartással kapcsolatos kiadások fedezése terén, a legtöbb tételt hol egyikük, hol másikuk fizeti. A nemek közti eltéréseknél jelentősebbek a jövedelem szerinti különbségek: ahol nem megosztva fedezik a költségeket, ott legtöbbször a magasabb jövedelmű fél a finanszírozó. Kivételt képeznek a kisebb, napi szintű bevásárlások, illetve a ruhavásárlás, amely inkább a hölgyek feladata és kiadása, míg a ház körüli karbantartással kapcsolatos tételek, valamint az autó szervizelése jellemzően a férfi költségei. A gyerekek zsebpénzéről általában közösen döntenek a szülők, azonban ha szigorúan a nemek önálló döntési szerepét nézzük, inkább a nőknek van nagyobb szava ebben – igaz, a zsebpénz forrásának biztosítása már inkább a férfiak feladata.

A megtakarítással és a hiteligényléssel kapcsolatos döntés egyértelműen közös feladat. Azok a párok, akik megtakarítanak (64 százalék), túlnyomó többségben mindkét fél keresetéből félretesznek, akkor is, ha egyébként külön kezelik pénzügyeiket. Kis eltérés mind a megtakarítások, mind a hiteligénylések esetében az iskolai végzettségnél látható: általában a magasabb végzettségű fél az, akinek nagyobb szerepe van a döntésben.

A többség – a szépségápoláshoz köthető kiadások kivételével – jellemzően megbeszéli párjával a költéseit, abban az esetben is, ha csupán kisebb tételről van szó: a megkérdezettek 26 százaléka az 5 ezer forint alatti, míg 27 százalék az 5 és 10 ezer forint közötti kiadásról is beszámol a párjának. Ugyanakkor a megkérdezettek 22 százalékának van olyan félretett pénze, amelyről a párja nem tud, míg 27 százalék azok aránya, akiknek korábban volt, de már nincs. Az eltitkolt tartozások viszont ennél kevésbé jellemzőek: jelenleg mindössze 6 százalék hallgat el adósságot, korábban pedig 15 százalék őrzött ilyen titkot.

„Örömmel látjuk, hogy a párok közösen döntenek a fontosabb pénzügyi kérdésekben, hiszen például egy megtakarítás vagy hiteligénylés olyan évekre szóló elköteleződést jelent, amelybe nem lehet megfontolatlanul belevágni. Arra bíztatunk mindenkit, hogy legyen szó bármilyen pénzügyi kérdésről, alaposan járjon utána a konstrukcióknak, és mérlegelje, hosszú távon milyen költségeket bír el a közösen kezelt családi kassza. Ez amellett, hogy kiszámíthatóvá teszi a családi költségvetést, segíthet elkerülni a pénzügyekkel kapcsolatos konfliktusokat is” – tanácsolja Kelemen Tamás, a Budapest Bank lakossági számlavezetés termékfejlesztési vezetője.

A válaszadók bevallásuk szerint pénzügyi kérdésekben egyetértenek párjukkal, csak kisebb viták szoktak előfordulni. Nézeteltérés esetén minden második párnál a „meddig nyújtózkodhatunk”? kérdése okoz konfliktust. Habár a pénzügyekkel kapcsolatos viták alapvetően nem gyakoriak, a megkérdezettek jelentős része nem bánná, ha társuk változtatna valamely szokásán. Minden harmadik válaszadó például örülne neki, ha párja körültekintőbben kezelné pénzügyeit és spórolósabb lenne, ezzel szemben azonban 22 százalék épp az ellenkezőjére vágyik, vagyis, hogy társa ne verje annyira a fogához a garast.

Családi költségvetést a párok többsége (52 százalék) csak rövidtávra, az adott hónapra készít, és többségük csak fejben tervez (59 százalék). A háztartás bevételeit és kiadásait 30 százalék vezeti, legtöbben, vagyis a költségvetést írók 56 százaléka papíralapon jegyzetel, 33 százalék számítógépen, erre a célra fejlesztett mobilapplikációkat pedig mindössze 8 százalék használ. „Amennyiben folyamatosan vezetjük kiadásainkat és bevételeinket, nem érhet bennünket váratlan meglepetés, ezért mindenki számára hasznos lehet, ha lejegyzi még a legkisebb tranzakciókat is. Egy kézzelfogható költségvetéssel könnyebb lesz előre tervezni és megtakarítani is” – fűzte hozzá Kelemen Tamás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.