Négy éven belül ennyi magyar dollármilliárdos lehet

2021. 08. 25., 15:00

Bár a járvány sújtotta 2020-as évben 100 milliárd forinttal csökkent Magyarország 100 leggazdagabb vállalkozójának összvagyona, ebben az évben akár több, mint 15 százalékos növekedésnek örülhetnek majd. Az elmúlt 3 évben elképesztő vagyonkoncentráció kezdődött a legtehetősebbek körében, a piramis csúcsán lévő 100 millió forint feletti állományú privátbanki számlák például csaknem kétszer annyi pénzzel rendelkeznek, mint 2017-ben.

Míg 2017 elején a magyarországi privátbankok 3860 milliárd forintot kezeltek, 2021 első félévére ez az összeg 7000 milliárd forintra nőtt azaz 180 százalék volt az emelkedés. Bár tavaly a koronavírus-járvány hozta gazdasági visszaesés miatt Magyarország 100 legvagyonosabb vállalkozójának összvagyona 4568 milliárd forintra csökkent az előző évi 4633 miliárdról, 2021-ben ismét jelentős növekedés figyelhető meg a Blochamps Capital elemzése szerint.

A pénzügyi tanácsadó cég 2004 óta piacvezető Magyarországon a vagyonkezelési monitoring és kutatási tanácsadásban, ügyfelei között tudva a bankszektor minden szolgáltatóját. Immár 20 éve készítenek részletes iparági elemzéseket a hazai, valamint a magyar ügyfélreferenssel rendelkező külföldi privátbanki szolgáltatók adataira alapozva.

„Töretlen a növekedési trend a magyar privátbanki piacon. A vírus csak pillanatnyi ‘üzemzavart’ okozott, hosszabb távon azonban a piaci hatásai semmiképp sem negatívak, hiszen a piacok élénkek és komoly hozamot termelőek voltak, míg működési szempontból a vagyonkezelési szolgáltatások a digitális megoldásoknak köszönhetően demokratizálódnak. Prognózisunk szerint januárhoz képest 2022-re a teljes privátbanki kezelt vagyon közel kétezer milliárd forinttal 8000 milliárdra nő, a leggazdagabb vállalkozók pénzügyi portfóliója pedig 4500 -ról 6100 milliárd forint fölé bővül” – mondja Karagich István, a Blochamps Capital alapítója.

Kasztosodik az elit

„Az elmúlt években elképesztő vagyonkoncentráció kezdődött Magyarországon. A 100 millió forint alatti számlákon tárolt összeg 2020-ig 3 év alatt 130 százalékkal nőtt, miközben a számlák száma csaknem 10 százalékkal csökkent. A 100 millió forint feletti kategóriában ennél is drasztikusabb emelkedés figyelhető meg ugyanabban a periódusban, hiszen a számlákon parkoló összeg 180 százalékkal nőtt, szinte változatlan ügyfélszámla mennyiség mellett. Ráadásul náluk ez az ütem 2021 során úgy néz ki, nemhogy lankad, de még erősödik is. Igaz mindez azt is jelzi, hogy a vagyonos rétegen belül is nyílik az olló, és gyors kasztosodás kezdődött” – teszi hozzá Karagich István.

A Blochamps elemzése szerint jelenleg a privátbanki ügyfelek 8-9 százaléka rendelkezik a teljes hazai privátbanki vagyon 40 százaléka felett. 2025-re a Blochamps előrejelzései alapján akár 7000 milliárdosa és 7 magyar dollármilliárdosa is lehet az országnak.

Nem fognak működni a régi módszerek

Ennek a növekedésnek azonban nem csak nyertesei lesznek a szolgáltatói oldalon. „A pandémia alatt az iparág egésze új helyzetben találta magát, van olyan privátbanki üzletág, amelyben az elmúlt másfél év során a kezelt vagyon több mint 50 százalékkal nőtt, másutt pedig a személyesen kezdeményezett tranzakciók száma a felére csökkent. Ezekhez a radikális változásokhoz csak az lesz képes hónapról hónapra alkalmazkodni, aki folyamatosan nyomon követi a már meglévő és a potenciális ügyfelek egyes csoportjainak viselkedésváltozását” – véli Karagich István.

Világosan átalakul így a fejlesztési fókusz: a vagyonkezelésben egyszerre kell dolgozzanak az igények változására reagálva a szolgáltatók, egyre több extra kiszolgálási csatornát kiépítve. Kihívás, hogy a hagyományos vertikális (vagyonméret alapú) ügyfélszegmentációt a vagyonkezelési szolgáltatók hogyan váltsák fel a jóval munkaigényesebb kompozit (azaz horizontális és vertikális, egyszerre a vagyonméret, a gender, a jövedelmi flow, az életkor, az életszakasz, a kockázatviselési hajlam alapján való) szegmentációra, melyhez komoly adatmérésre, valamint intelligens és következetes adatfelhasználásra van szükség. Mindezt ráadásul folyamatosan kell végezni, minél mélyebb adatmerítéssel és intelligens adatfelhasználással.

A következő években egyébként a digitális felületek válnak a legnagyobb csatatérré akkor is, ha a privátbanki ügyfelek, különösen a fiatalok meggyőzéséről van szó. Ennek köszönhetően a piaci szereplők 80 százaléka több forrást biztosít majd IT-fejlesztésekre, mint az elmúlt 20 évben bármikor.

Mindez egybevág a nemzetközi trendekkel, amelyek azt mutatják, hogy a digitalizációs kényszer az árazástól az egyedi kockázati profilok kidolgozásán át a 0-24 órás, interaktív portfóliójelentésekig a vagyonkezelés minden területén gyorsuló ütemben jelentkezik. 

A vagyonkezelők szakértelme és iránymutatása mindig domináns lesz, de ha meg akarják tartani ügyfeleiket, valamint fenntartani az üzletág jövedelmezőségét, meg kell tanulniuk bővíteni képességeiket az elérhető digitális innovációkkal a legmagasabb ügyfélszegmensek és az affluens réteg felé mindkét irányban.

Mikroszegmentációra, a digitális vívmányok legújabb eszközeinek használatára és a helyi piaci sajátosságok mélyreható ismeretére, emellett pedig a munkatársak innovatív módszerekkel történő képzésére, premizálására, motiválására van szükség a következő években.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS