Hétfőtől jegyezhető a magyar állampapír plusz

Az ötéves futamidejű, 2024. június 11-én lejáró állampapírok egyforintos névértéken jegyezhetőek a forgalmazóknál; a befektetőknek a jegyzéshez értékpapírszámlával kell rendelkezniük. A jegyzések egymást követő egyhetes időszakokban folytatódnak majd.

Az első sorozatot az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) 100 milliárd forint értékben tervezi értékesíteni.

A nyilvános ajánlattétel szerint a papírok fix, sávos kamatozásúak, az első fél év után 3,50 százalék, egy év után 4,0 százalék éves kamatot fizetnek. Ezután évente van kamatfizetés: a második év végén az éves kamat 4,50 százalék, a harmadik végén 5,0 százalék, a negyedik végén 5,50 százalék, az ötödik év végén 6 százalék.

A lejáratkor elérhető maximális hozam mértéke, az egységesített értékpapír hozam mutató (EHM) alapján évi 4,94 százalék. A névérték visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes.

A kamat adómentes, teljesítése a futamidő alatt úgy történik, hogy a befektető számláján a kamat értékének megfelelő darabszámú, azonos sorozatba tartozó máp plusz értékpapírt írnak jóvá. Az utolsó, lejáratkori kamatteljesítési napon a kamatot forintban kapja meg számlájára a befektető.

A forgalmazók napi vételi árfolyamot jegyeznek a máp pluszra, így náluk a papírok a futamidő alatt is eladhatók. Minden kamatjuttatás napját közvetlenül követő öt munkanapos időszakban 100 százalékos vételi árfolyamot jegyeznek, azaz névérték és felhalmozott kamaton vásárolják vissza az értékpapírokat.

A magyar állampapír plusz a Magyar Államkincstár mellett elérhető kereskedelmi bankoknál, befektetési társaságoknál és online is jegyezhető.

Varga Mihály pénzügyminiszter a jegyzés elindulásának bejelentésekor, egy hete azt mondta, hogy a máp plusz várhatóan a Magyar Posta kirendeltségein és a lakástakarék-hálózaton keresztül is elérhető lesz.

A miniszter példaként említette, hogy egymillió forintos befektetés esetén öt év alatt 270 ezer forintos hozam írható jóvá, amely adómentes jövedelem.

Az új termék bevezetésével még kiegyensúlyozottabbá válik az államadósság finanszírozása is, hiszen a lakosság az állam szempontjából megbízható befektető. A belföldi finanszírozás növekvő arányát a hitelminősítők is kedvezően ítélik meg, ezt már a februári felminősítések alkalmával is kiemelten pozitív tényezőként vették figyelembe. (MTI)