Hét évnyi átlagbér egy 70 négyzetméteres új lakás ára Magyarországon

2019. 08. 07., 15:31

Az utóbbi három évben Magyarországon növekedtek a lakásárak a leggyorsabban Európában – állapította meg a Deloitte Property Index.

Az európai lakóingatlanok piacára vonatkozó tanulmány szerint az elemzésben vizsgált országok közül a norvég lakások a legdrágábbak, míg a városokat tekintve Párizsban kell a legtöbbet fizetni egy otthonért. Az átlagfizetésekhez viszonyítva legtöbbet a cseheknek, a legkevesebbet pedig a portugáloknak kell dolgozniuk ahhoz, hogy új lakást vehessenek.  

„Európában a lakóingatlanok ára 2015 óta folyamatosan emelkedik, az egyetlen kivétel ez alól Olaszország, ahol a 2008-as pénzügyi válság óta folyamatosan csökkennek az árak. Az emelkedés mértéke Európában átlagosan évi 5 százalék körül mozgott. Jelentősen kilóg a sorból Magyarország, ahol 2015 és 2018 között közel 35 százalékos volt a drágulás, ami a vizsgált országok között a legmagasabb ütem. 2018-ban összesen négy országban, Magyarországon, Csehországban, Lettországban és Portugáliában nőttek az árak az európai átlag több mint kétszeresével” – emelte ki Kohári Gábor, MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

A Deloitte Property Index alapján, 16 európai ország lakásárait vizsgálva, a legdrágább ország Norvégia, ahol négyzetméterenként átlagosan 4.043 euróba kerül egy otthon. Franciaország a második 4.016 eurós négyzetméterárral, míg az Egyesült Királyság lett idén a harmadik (3.753 euró/négyzetméter). A legolcsóbb továbbra is Portugália, ahol négyzetméterenként 1.088 eurót kérnek a vevőktől. Magyarországon a lakások négyzetméterára a tanulmány szerint átlagosan 1.323 euró volt 2018-ban. Az éven belüli 13,7 százalékos hazai áremelkedésnél csak a 16,8 százalékos cseh lakásárak növekedése volt magasabb Európában.

Párizs volt a legdrágább európai város, ahol négyzetméterenként átlagosan 12 910 euróért lehetett lakást venni. A listán második London, ahol átlagosan 11 185 eurót, a harmadik helyezett Münchenben pedig 8.800 eurót kértek négyzetméterenként a lakóingatlanokért. Budapesten tavaly 1853 euró volt átlagosan egy négyzetméter lakás ára.

„2018-ban egyébként a 46 város közül a legnagyobb drágulást Ostravában (30,3 százalék) és Barcelonában (29,7 százalék) mértek. A fővárosok közül Prága drágult a legnagyobb mértékben: több mint 22 százalékkal. Budapesten 12,8 százalékos áremelkedést mértek, ami a cseh, a francia és portugál főváros után a negyedik legmagasabb emelkedés volt Európában” – értékelte Kohári Gábor.

Annak megállapításához, hogy a fenti árak milyen mértékben terhelik az adott ország állampolgárait, a Deloitte Property Index a 16 európai országnál az átlagos éves bruttó fizetést vette alapul és azt vizsgálta, hogy az adott országban hány évet kell dolgozni egy 70 négyzetméteres új lakás megvásárlásáért. A lakhatás költségei Portugáliában a legalacsonyabbak, hiszen itt csak 3,8 évre van szükség egy 70 négyzetméteres új lakás megszerzéséhez. A legtöbbet, 11,2 évet, a cseheknek kell dolgozniuk a lakásukért. Magyarországon 7,1 évig kell az éves bruttó átlagkeresetet félretenni egy új 70 négyzetméteres lakás megvételéhez.

A legtöbbet, négyzetméterenként 27,8 eurót Párizs belvárosában kell kifizetni egy bérelt ingatlanért. 10,5 euró átlagos bérleti díjával Budapest 46 európai város közül a 17. legolcsóbb volt.

A lakásfejlesztések felfutásával Magyarország az új építési engedélyek tekintetében az ezer lakosra jutó 3.8-as mutatóval 2018-ra az európai középmezőnybe került, ugyanakkor a használatbavételi engedélyek tekintetében Magyarország az európai mezőny utolsó harmadából jelenleg még nem tudott előrébb lépni. A régióban elfoglalt pozícióink is hasonlóan alakult tavaly, míg Lengyelországban az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma 5.8 volt, ami több mint másfélszerese a magyar mutatónak, addig a Csehország 3.1-es mutatója ha minimálisan is, de elmaradt a magyar adattól.

„A lakás célú jelzáloghiteleknek a szabadon felhasználható jövedelemhez mért aránya hazánkban 20 százalék, ami a legalacsonyabb egész Európában. Ebből a szempontból még a dinamikus árnövekedés ellenére sem tekinthettük 2018-ban túlfűtöttnek a hazai lakóingatlanpiacot. Ezzel szemben két nyugat-európai országban, Hollandiában és Dániában a jelzáloghitelek volumene az éves szabadon felhasználható jövedelmek összegét is jelentősen meghaladják (193 százalék, illetve 173 százalék). A lakásárak túlzott emelkedése már több európai országban kockázatot jelent, mivel az utóbbi évek tartós emelkedésével már meghaladják a makrogazdasági környezet alapján elfogadható szintet” – tette hozzá Kohári Gábor.

A Deloitte Property Index tanulmányról részletesen itt olvashat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS