Nem csak a lakossági megtakarítások szintje jár történelmi csúcson, jókora vagyongyarapodásra tett szert a magyar háztartások egy része az ingatlanok drágulása révén. Mindez persze korántsem azt jelenti, hogy széles rétegek lépnének a meggazdagodás útjára. Míg a milliárdosok szűk köre dinamikusan bővül, és 3 éven belül már 7500-an lesznek, a magyarok elsöprő többsége semmilyen valódi, szükség esetén mobilizálható megtakarítással nem rendelkezik.
Történelmi csúcsra, 68 ezer milliárd forint fölé emelkedett tavaly a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya, ami 11 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A megtakarítások nettó összege közben 2021 első negyedévére meghaladta az 56 ezer 600 milliárd forintot, azaz egy év alatt 6000 milliárd forintot spóroltak meg az emberek.
„Önmagában a megtakarítások összege vajmi keveset árul el a háztartások vagyoni helyzetéről. Érdemes ezt a mutatót a rövid és hosszú távú hiteltartozásokkal együtt, illetve az ingatlanvagyon átértékelődésével vizsgálni. Emiatt fontos a vagyonportfólió összetétele is, ami Magyarországon még a hasonló történelmi múltú régiós országokhoz képest is egészen sajátos” – magyarázza Karagich István, a Blochamps Capital Kft. alapítója.
A pénzügyi tanácsadó cég 2004 óta képez adatbázist a hazai, valamint a magyar ügyfélreferenssel rendelkező külföldi privátbanki szolgáltatók adataira alapozva, és 2002 óta készít részletes iparági elemzéseket.
Mindenünk az ingatlan
Magyarországon a háztartások több mint 80 százaléka rendelkezik saját ingatlannal, még a legalsó vagyondecilishez tartozók – azaz a legszegényebbek – 28 százalékának is van lakása, háza.
Közben például lekötött betéttel a családok alig 20 százaléka, állampapírral vagy kötvénnyel 6 százalék, tőzsdei részvénnyel pedig mindössze egyetlen százalék rendelkezik. Még a leggazdagabb vagyondecilis háztartásainak is csupán a harmada vásárol állampapírt és a tizede forgat tőzsdei papírokat.
Az alsó vagyondecilisekben az emberek elsöprő többsége semmilyen valódi, szükség esetén mobilizálható megtakarítással – például lekötött betéttel, befektetési jeggyel, biztosítással, nyugdíjpénztári befizetéssel – nem rendelkezik.
„Az átlagos magyar vagyonportfólió erős ingatlantúlsúllyal bír, az elmúlt időszakban pedig az ingatlanok az ország egyes régióiban évente akár két számjeggyel is növelték az értéküket. Ezt a vagyonelemet ugyanakkor jellegéből adódóan nehezebben mobilizálják az ingatlan tulajdonosok, nagy összeget köt le és a fenntartási költségei is viszonylag magasak más befektetésekhez képest” – mutat rá Karagich István.
A társadalom több decilise is csak a következő években a legidősebb korosztály elhunytával fogja először érezni, örökösként az anyagi helyzetének érdemi javulását.
Pillanatnyilag a háztartások valós vagyoni helyzetére vonatkozó elemzéseket megnehezítik a koronavírus-járvány miatt elrendelt hitelmoratórium eredményeként a családi kasszákban maradt összegek is, amelyek vélhetően érzékeny nyomot hagyva, immár adósságkötelezettségként fognak felszívódni a moratórium megszűnte után.
Valójában nagyon kevesen vannak a nagyon gazdagok
„Klasszikus értelemben vagyonosnak lenni azt jelenti, hogy az ember nem függ a havi fizetésétől, teljes körű pénzügyi szabadsággal bír, rendelkezni képes a vagyonelemek fölött és a portfóliójának legalább harmada likvid, azaz gyakorlatilag rövid idő alatt hozzáférhető. Ezt ma rendkívül kevesen mondhatják el magukról Magyarországon. Igaz, a kör folyamatosan és dinamikusan bővül” – mondja Karagich István.
A Blochamps kutatásai szerint a hazai privátbanki ügyfelek mindössze 8 százaléka birtokolja például az összesen 6500 milliárdnyi kezelt vagyon közel 40 százalékát. Jelenleg nagyjából összesen 3500-4000 olyan család van Magyarországon, akik az ingatlanvagyonon felül 300 millió forintnál nagyobb összegű pénzügyi vagyont tudhatnak a magukénak. Ez a szűk kör pedig a teljes lakossági bankszámla- és értékpapír-megtakarítások több, mint 10 százaléka fölött rendelkezik.
Becsléseik szerint 3 éven belül 25.000-re nő azoknak a száma, akiknek a vagyona eléri az 1 millió dolláros álomhatárt, azaz a 300 millió forintot. „A milliárdosok száma 2024 végére jó eséllyel már 7500 fő környékén lesz, és addigra várhatóan újabb 3 ember belép a dollármilliárdos kategóriába is” – mondja Karagich István.
A mélységi elemzéseké a jövő
Ez a piacbővülés a magyar vagyonkezelési sajátosságokkal és a koronavírus-járvány hozta változásokkal együtt a privátbanki szolgáltatások újragondolására kell, hogy késztesse a vagyonkezelő szakma szereplőit is.
„A világ vagyonosainak hatékony kiszolgálása az elkövetkező években sokkal komplexebbé, szofisztikáltabbá válik. A szolgáltatóknak nem csak rendszeres szektorspecifikus képzésekre és működési stratégiájuk felülvizsgálatra van szükségük, hanem hiperszegmentációra, azaz az igényeiket folyamatosan változtató ügyfelek viselkedésének mélységi elemzésére is” – hívja fel a figyelmet a Blochamps alapító-tulajdonosa.
Emellett mostanra a vagyontervezési stratégiák alapkövetelményeivé váltak az olyan dedikált célokra összpontosító pénzügyi tervek, mint az oktatás, az ingatlanügyek, a nyugdíj, a biztosítás és az egészségügy. Csak éppen korcsoportonként teljesen különböző, hogy az ügyfelek mit várnak el és milyen kommunikációs platformon. Sőt, miként az a Blochamps női pénzügyeket elemző kutatásából kiderült, nem csupán nemenként, de életkor és életfázis mátrixban is teljesen más igényekkel szembesülnek az egyre leterheltebb és egyre nagyobb vagyontömegeket kezelő privátbankárok.
„A vagyonkezelőknek meg kell szabadulniuk a felesleges feladatoktól, például az adminisztratív terhektől és a rutinszerű telefonhívásoktól. A koronavírus okozta „social distancing” jó lehetőség volt arra, hogy a szolgáltatók mind a munkafolyamatokat, mind a szegmentálási procedúráikat jobban automatizálják. Ezzel azonban korántsem értek teendőik végére, a következő években ugyanis az online felületek válnak a szolgáltatási versenyben a legnagyobb csatatérré. Aki meg akarja tartani az ügyfeleit és újakat szeretne meghódítani, annak folyamatos digitális innovációkra, a lokális piacok minél mélyebb ismeretére van szüksége” – véli Karagich István.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.