Fiatalok: lakást hitelből, autót saját forrásból

2019. 05. 09., 19:15

A fiatalok 12 százaléka tervez lakásvásárlást három éven belül, az érintettek 71 százaléka pedig ezt kisebb-nagyobb hitelfelvétellel tudja csak megoldani – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A fiatalok ötöde – 21 százaléka – venne autót három éven belül, 70 százalékuk azonban ezt a vásárlást saját forrásból finanszírozná.

Minden második 19–29 éves él önállóan, egész pontosan a 47 százalékuk, miközben a jelenleg szüleivel élő fiatalok 23 százaléka tartja fontosnak, hogy külön lakásba költözzenek. A többség – 64 százalék – szeretne ugyan önálló életet kezdeni, de egyelőre nem tartja nagyon fontosnak - derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a fiatalok lakás- és autóvásárlási terveit is vizsgálta 2018 utolsó negyedévében. A felmérés szerint a megkérdezett fiatalok mindössze 13 százaléka – főleg a nyugati megyékben élők és a munkanélküliek – nem szeretne elköltözni a szüleitől.

Ingatlanvásárlás hitelből

A fiatalok 12 százaléka tervez lakásvásárlást három éven belül. Az érintettek 29 százaléka úgy számol, hogy saját erőből képes lesz megvenni a kiszemelt ingatlant. A fiatalok 71 százaléka azonban csak kisebb-nagyobb hitel segítségével tudja majd finanszírozni a lakásvásárlást, 54 százalékuk pedig a lakás árának legalább felét fedezné hitelből. A hitelfelvételi lehetőségeket nézve megosztott a fiatalok tábora: 23 százalékuk szerint a korábbinál könnyebben juthatnak lakáshitelhez, 36 százalékuk szerint nehezebben kapnának lakáshitelt, mint eddig, míg több mint 40 százalékuk szerint nem történt változás.

Autót saját forrásból

A K&H ifjúsági indexe azt is megnézte, hogyan gondolkoznak a fiatalok az autóvásárlásról. A 19-29 évesek 23 százalékának van saját autója: a dolgozó fiatalok 35 százaléka rendelkezik autóval, míg a diákoknak csak a 11 százaléka. 18 százaléknak ugyan saját autója nincs, de rendszeresen használ gépkocsit. Leginkább a fővárosban és Pest megyében jellemző, hogy a fiatalok más autóját használják (24 százalék).  Az autóvásárlási tervekre vonatkozó eredmények alapján a fiatalok 21 százaléka szeretne három éven belül saját autót, ez pedig 2018 első negyedéve óta az egyik legalacsonyabb érték. A többség – a megkérdezettek 54 százaléka – nem vásárolna autót a következő időszakban. Akik vennének, jellemzően saját forrásból teremtenék elő a vételárat: 70 százalékuk szerint lesz ez a forgatókönyv, és mindössze 17 százalékuk számol azzal, hogy a vásárlást legalább fele-fele arányban hitelből oldaná meg.

K&H ifjúsági index

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági indexe, amely 2018 negyedik negyedévében +12 ponton állt. A kutatásban 300 fiatal vesz részt, az adatfelvétel 2018. november 21. és december 3. között történt.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.