Bamosz: júliusban 99 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon

2021. 08. 16., 20:00

A befektetési alapok összvagyona július végére 1,4 százalékkal, 99 milliárd forinttal 7344 milliárd forintra nőtt júniushoz viszonyítva – közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége hétfőn az MTI-vel.

Kiemelték, a pénzpiaci alapokból 900 millió forintot meghaladó tőke áramlott ki. A hozamok ezt kompenzálni csak kis részben tudták, így összességében 1,9 százalékkal 35,3 milliárd forintra csökkent a vagyon a kategóriánál.

A kötvényalapoknál meghaladta a 11 milliárd forintot a vagyonbeáramlás mértéke, döntően a rövid futamidejű alapoknak, azon belül is a hazai alapoknak köszönhetően. A kategória vagyona 0,7 százalékkal 1496 milliárd forintra nőtt.

Az ingatlanalapokból a hónapban 0,7 milliárdnyi tőke áramlott ki, a nettó eszközérték pedig 0,6 százalékkal 1675 milliárd forintra nőtt.

A vegyes alapokba 32 milliárdnyi tőke áramlott be júliusban, azonban az átsorolások miatt 3,7 százalékkal 1530 milliárd forintra csökkent a vagyon; a hozamok némileg csökkentették az átsorolás okozta veszteséget.

A részvényalapokba 13,2 milliárd forint tőke áramlott be a hónapban, a vagyon pedig az árfolyammozgásoknak is köszönhetően 3,6 százalékkal 768 milliárd forintra nőtt. Év eleje óta ez a kategória nőtt a legnagyobb mértékben, 26,7 százalékkal.

A tőkevédett alapok esetében júliusban 4 milliárdos tőkekiáramlás következett be, ami egy lejárt alap számlájára írható teljes egészében. A vagyon ennek megfelelően 7,3 százalékkal 52 milliárd forintra csökkent.

Az abszolút hozamú alapokból 1 milliárd forintnyi tőke áramlott ki szintén egy lejárt alapnak köszönhetően, a vegyes alapoknál már említett átsorolások következtében azonban a tőkebeáramlás 106 milliárdra duzzadt. A hozamok nem tudták segíteni a növekedést, de így is a kategória esetében 14 százalékkal 857 milliárdra nőtt a vagyon.

A származtatott alapok esetében júliusban 0,3 milliárd forintos tőkekiáramlás volt látható. Miután a hozamok sem tudták segíteni a növekedést, a kategória vagyona fél százalékkal 115 milliárd forintra csökkent.

Az árupiaci alapoknál gyakorlatilag nem volt tőkemozgás, a hozamok azonban jelentősen erősíteni tudták a növekedést. A vagyon ennek megfelelően 5,1 százalékkal 56 milliárd forintra nőtt.

Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapokba az elmúlt hónapban közel 1 milliárd forintnyi tőke áramlott be. A hozamok is hozzá tudtak tenni a növekedéshez, így összeségében a vagyon 1,1 százalékkal 758 milliárd forintra nőtt július végére.

A Bamosz-nak 25 tagja van, amelyek összesen 10 800 milliárd forint vagyont kezelnek. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS