Az utóbbi másfél-két évtizedben komoly fordulat állt be a tőzsdék világában, ami a lakossági megtakarításokat is érinti. Az online kereskedés elérhetősége és az árfolyamok hosszú távon látható jelentős emelkedése is szerepet játszott abban, hogy a lakosság körében is egyre népszerűbbé váltak a részvények. Ugyanakkor ebből a népszerűségből sokat nem láthattunk a magyar részvényeknél, legalábbis akkor, ha a nemzetközi befektetők vásárlásait nézzük – mutat rá egy ellentétre elemzésében a K&H.
15 éve még jelentős arányt képviseltek a külföldi befektetők a hazai tőzsdei részvények állományából, 75 százalék körüli szintet lehetett látni 2010-ben. Az utóbbi időszakban viszont ez már csak alig 40 százalékot tett ki: vagyis míg 15 éve 4 részvényből 3 volt külföldi kézben, ez az arány már csak 10-ből 4, ha a nemzetközi befektetőket nézzük.
„Az elmúlt két évben lassú növekedést értek el a külföldiek, 42-ről 44 százalékra nőtt a súlyuk. Kedvező, ha egy részvénypiacon emelkedik a belföldi befektetők súlya, sőt, az egyik alapvető cél is lehet mind rövid, mind hosszú távon. A külföldiek ugyanis lehet, hogy kevésbé tudnak hosszú távon elköteleződni egy-egy tőzsdei sztori mellett, míg a hazai szereplők kitartóbbak lehetnek” – mondta Cinkotai Norbert, a K&H vezető részvénypiaci elemzője.
A magyar gazdaság kicsi és nyitott, ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy rengeteg szálon kötődik a nemzetközi gazdasághoz, ezért a külföldi befektetők mindig jelen lesznek, egyúttal stabilitást is adhatnak az adott piacnak. A szakértő szerint leginkább az a kérdés, hogy a magyar piac mennyire erős vagy vonzó célpontként lesz jelen a nemzetközi befektetők térképén.
Mind a külföldiek, mind a belföldiek számára a kulcskérdés az, hogy milyen a magyar papírok árazása: a szakember szerint a magyar részvények árazottsága igen alacsonyra süllyedt az elmúlt két év során. „Másképp fogalmazva: olcsónak mondhatóak. A nemzetközi befektetők nem csoda, hogy egyre inkább észreveszik a magyar részvényeket is” – emelte ki Cinkotai Norbert, példaként az úgynevezett 12 hónapos előretekintő árfolyam/nyereség (P/E) ráta alakulását említve, amely azt mutatja meg, hogy 1 forint nyereségért hányszoros összeget kell fizetni.
„Jelen esetben alig 6 forintot, míg 15 éve még majdnem 12 forintot kellett, vagyis az árfolyam/nyereség ráta 12-ről 6-ra csökkent. Hosszú távon egyébként általában igaz a párhuzam, ha egy tőzsdeindex árazása alacsony szintre süllyed, akkor az előretekintő hozamkilátások már emelkedhetnek” – tette hozzá a szakember.
A magyar részvények értékeltsége a felére csökkent, míg például a német részvényeknél ilyet nem láthattunk. 15 éve hasonló szorzón lehetett venni német és magyar részvényeket is, mostanra viszont már 50 százalékra nőtt a diszkont mértéke, ami alighanem felkeltette a külföldiek érdeklődését is.
A budapesti részvénytőzsde irányadó indexének alakulása is beszédes. „Idén a mutató már 15 százalékos pluszt ért el, ez meghaladja a világ egyik legismertebb, irányadó mutatójának tartott amerikai S&P 500 index emelkedését is. Ennél jobb reklám pedig nem nagyon kell egy piacnak” – mondta Cinkotai Norbert.
A hazai részvények átértékelődését – akár az olcsóbb irányba mint 2022-ben, akár a felértékelődés irányába – első sorban a külföldi befektetők szerepvállalása vezeti. Éppen ezért a külföldiek térnyerése a magyar befektetőknek is hasznos lehet, például azoknak a lakossági befektetőknek, akik részben a magasabb kockázattal járó részvénypiaci befektetéseket vagy részvényalapokat választják a megtakarításaik célpontjául.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.