1000 milliárd mehet pocsékba a készpénzes megtakarítással

2022. 09. 28., 12:13

A jelenlegi piaci környezet egyértelműen azt mutatja, hogy a készpénzes megtakarítás tévút: az infláció emelkedése miatt, csak Magyarországon közel 1000 milliárd forint tűnhet el. A K&H alapok kezelőjének szakértői ezért olyan megoldáskereső stratégiákat javasolnak, melyek segítségével kivédhető a pénzromlás.

Az utóbbi hónapokban a befektetési piacok különösen kiszámíthatatlanná váltak. Az okok között szerepel a koronavírus-járvány még mindig érzékelhető negatív hatása, az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus, az ellátási problémákkal küzdő gazdaságok, a magas nyersanyag- és energiaárak és az ezek összefüggésében, nemzetközi és magyar szinten is meredeken emelkedő infláció.

Ráadásul olyan történt, amire jó, ha 100 évente van példa: az idei év első felében a megtakarítások szempontjából kulcsfontosságú részvény- és kötvénypiacok egyszerre szerepeltek rosszul, méghozzá szinte példátlan mértékben. Mindezek kézenfekvő módon fókuszba helyezik azt is, hogyan lehet megvédeni a megtakarításokat, azaz miként lehet elérni, hogy megtartsák az értéküket. A K&H alapok kezelőjének megoldáskereső stratégiái ehhez nyújtanak segítséget.

Nem szabad kapkodni

A folyamatosan emelkedő inflációs környezetben a készpénz, mint megtakarítási forma a leginkább kitett az értékvesztésnek. A magyar jegybank adatai alapján a háztartások pénzügyi vagyonán belül a készpénz-állomány a 7000 milliárd forintot közelíti. Ha mindezt összevetjük az idei évre várható, átlagosan 14 százalék körüli inflációval, akkor ennek a hatalmas készpénzállománynak közel 1000 milliárd forinttal romolhat a vásárlóértéke.

„A legfontosabb szabály, hogy nem szabad kapkodni és a rövid távú piaci mozgásokra hirtelen reagálni. Sokan a múltbeli hozamokra figyelnek, ám célravezetőbb a jövőbe nézni és hozampotenciálra vadászni. Ehhez pedig hosszú távon kell gondolkodni” – emelte ki Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája.

A hosszútávú gondolkodás mellett a diverzifikációt sem szabad elfelejteni, akár kötvény-részvény oldalon, akár a devizabefektetések terén, mert ezzel nagy mértékben csökkenthetőek a kockázatok.

Mire kell figyelni?

A K&H stratégája szerint a befektetési lehetőségek tekintetében ma már nem csak a különböző szektorok alapján célszerű válogatni és a válságállóbb ágazatokra koncentrálni. Sokkal inkább a megatrendeket érdemes figyelni, például a digitalizáció, az egészségügyi szolgáltatások és a felelős jövő befektetések is ide sorolhatóak.

„Az úgynevezett megatrendek előre mutatóak, a gazdasági hatásoknak ellenállóak, így hosszútávon várhatóan jó hozampotenciállal kecsegtetnek. A portfolió diverzifikált összeállítása során nem érdemes figyelmen kívül hagyni őket. Ehhez nyújthatnak jó alternatívát a befektetési alapok, például a K&H tematikus befektetési alapjai, amelyekkel pont ezeket, a gazdasági ciklusokon is átívelő megatrendeket lehet meglovagolni, méghozzá társadalmi és környezeti szempontból is felelős befektetések formájában” – tette hozzá a szakember.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS